Tudblog

Monterrey-ben a Santa Lucia fesztiválon vendégszerepelnek vasárnap az üvegkoporsóba helyezett százéves mexikói múmiák, 15 nő és 8 férfi mumifikált holtteste, valamint egy fej, amelyek egyébként a guanajuatói múmiamúzeumban találhatók. Az intézmény büszkélkedhet a nyugati félteke legnagyobb múmiagyűjteményével.

A mumifikálódott holttestekre a XIX. század végén bukkantak Guanajuatóban, amikor a város Santa Paola temetőjében megszüntették azokat a sírokat, amelyekért az elhunytak hozzátartozói nem tudtak fizetni. Mint kiderült, a hegyvidék száraz éghajlata kiváló feltételeket teremtett a holttestek spontán mumifikálásához. A múmiákat a helyi múzeumban állították ki.

A 23 múmia és egy fej a legnagyobb múmiacsoport, amely valaha elhagyta Guanajuato múzeumát. Az üvegkoporsókban utazó múmiákat sztárokat megillető felhajtással fogadták Monterrey-ben, ahol az emberek az utcákra özönlöttek, hogy láthassák őket. December végéig láthatóak a városban. (mti)

Tűz pusztított a Déli-sarkon lévő Progressz orosz kutatóállomáson, egy ember életét vesztette, ketten súlyos sérüléseket szenvedtek - jelentette be a szentpétervári Északi- és Déli-sarki Intézet. Az elhunyt és a sérültek egyaránt építőmunkások, a tűz még vasárnap történt.

A sérültek ellátására az alig másfél kilométerre lévő kínai kutatóállomásról érkezett segítség. A kínai kutatók diagnosztikai berendezéseket, műholdas telefont, de még ágyneműt is vittek orosz kollégáiknak. Vasárnap estére a Progressz személyzete helyreállította a rövidhullámú kapcsolatot a Mirnij és a Vosztok antarktiszi orosz állomásokkal.

A közlemény szerint egy lakóépület pusztult el, a többi épületben, például a társalgóban, a konyhában, az áramtermelőben, az orvosi rendelőben, a betegszobákban, az élelmiszerraktárban nem esett kár. Az állomás személyzete elegendő élelmiszerrel, védőruhával, gyógyszerrel és üzemanyaggal rendelkezik. (MTI)

Férfiak heréjéből vett sejtek ugyanolyan sokoldalúnak bizonyultak, mint az embriókból származó őssejtek - közölték német kutatók a Nature című tudományos folyóirat csütörtöki számában. Thomas Skutella, a tübingeni Regeneratív Biológiai és Orvosi Központ munkatársa és csoportja 22 férfi heréjéből biopsziával nyert sejteket vizsgált. A 17 és 81 év közötti férfiakat különböző okból kezelték, a hereszövetek mintavételére ekkor került sor. A kutatók úgy találták, hogy néhányhetes növekedés után e sejtek olyan sokféle sejtté alakultak át, mintha embrióból vett őssejt lett volna a kiindulópont.

A heréből vett sejtek a férfiak számára hozhatnak a jövőben gyógymódot számos betegségre a Parkinson-kórtól a diabéteszen keresztül a gerincvelő sérüléséig minden olyan esetben, ahol specializálódott sejteket kell pótolni. A szakemberek úgy vélik, hogy az embrionális őssejteknek az új eredménytől függetlenül megvan a maguk helye a biológiában. (mti)

A kokainfüggők olyan agyi elváltozással rendelkezhetnek, amely hajlamosabbá teszi őket droghasználatra, a drogok pedig még tovább rontják ezt a helyzetet - közölték amerikai kutatók.

A Neuron című szaklapban megjelent tanulmány szerint a kokainfüggők agyáról készült felvételek rendellenességeket mutattak ki az agykéregben. Ezek az elváltozások pedig a figyelem és a döntéshozatal agyi területeinek hibás működését okozzák.

"Az adatok a droghatás és a született fogékonyság valamiféle keverékére utalnak. Ez lehet az általunk megfigyelt szerkezeti változások alapja" - mondta a massachusettsi Hans Breiter, a kutatás vezetője.

Breiter és munkatársai húsz kokainfüggő és húsz nem-függő önkéntes agyáról készült mágneses rezonanciás felvételt hasonlítottak össze. Az előbbi csoport agykérgének térfogata sokkal kisebbnek bizonyult, mint egészséges társaiké. Ez a különbség a legerőteljesebben azokon a területeken tapasztalható, amelyek a jutalmazáshoz, figyelemhez, döntéshozatalhoz köthetők.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy míg az egészséges önkéntesek agyának jobb oldali elülső részében egyes területek vastagabbak, a függőknél éppen ennek ellenkezője tapasztalható. Általánosságban a drogfüggők agykérgének vastagsága kevésbé volt változékony. Az agy jobb és bal oldalának különbözősége azért fontos, mert ez jellegzetesen genetikai okokra mutat - mondta Breiter.

Az agy egy másik jutalmazási központjában (gyrus cinguli) jelentkezett eltérések mértéke összefüggést mutatott a kokainhasználat időtartamával, de a kutatók ilyen kapcsolatot a nikotin- és alkoholhasználat időtartamával nem találtak. Ez arra utal, hogy az elváltozást a kokain hosszú távú alkalmazása okozza.

Az eredmény jelzi, hogy a kokainfüggők ítélőképességében és döntéshozatali mechanizmusában tapasztalható eltéréseknek az agyi szerkezet változásában rejlő oka is lehet. A kutatók szerint tanulmányuk azt is igazolja, hogy az eleve sérülékeny embereket távol kell tartani a kokain használatától. A csoport tervezi, hogy a későbbiekben másfajta függőségekkel kapcsolatban is végez hasonló vizsgálatokat. (MTI)

Amerikai kutatók ultravékony filmet fejlesztettek ki, amelyek szendvicsszerű szerkezetben szupravezetőt alkotnak, ami jelentős előrelépés egy teljesen új osztályba tartozó, gyors, energiatakarékos elektronika felé. A filmet viszonylag magas hőmérsékleten is alkalmazhatják szupravezetőként, ezzel gyártása és használata is egyszerűbb.

"Két anyagot tettünk össze, melyek egyike sem szupravezető, és úgy találtuk, hogy a határfelületük, ahol érintkeznek, szupravezető lett" - ismertette munkájukat Ivan Bozovic, az Egyesült Államok Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumának fizikusa.

A Nature című tudományos folyóirat eheti számában leírt szupravezető réteg különlegesen vékony, egy nanométernél, azaz a milliméter egymilliomod részénél is vékonyabb. E technika alkalmazásával jelentősen növelhetik a szupravezetők hatékonyságát.

A szupravezetők különlegesen hatékonyan vezetik az elektromosságot. Az anyagokat egy kritikus hőmérsékletre lehűtve megszűnik ellenállásuk az elektromos árammal szemben, ellentétben a közönséges vezetékekkel, melyek ellenállásuk miatt hővé alakítják át az elektromosság egy részét.

Egy, a mágneses rezonancia elvén alapuló berendezésben, az MRI-ben például folyékony héliummal négy Kelvin-fokra (-269, 15 Celsius-fokra) kell lehűteni a szupravezetőket.

A brookhaveni kutatók által kifejlesztett szupravezető film azonban már 50 Kelvin-fokon (-223,15 Celsius-fok) is működik. A korábbihoz képest 46 fokkal nagyobb működési hőmérséklet igen komoly energiamegtakarítást jelent.

"A szupravezetés gyakorlati hasznossága bizonyos értelemben a lehűtésére alkalmazott módszeren múlik" - mondta Bozovic. Az 50 Kelvin-fok, melyen az új szupravezető film működik, közel van ahhoz a ponthoz, ahol már a folyékony héliumnál sokkal olcsóbb folyékony nitrogénnel hűthető. A folyékony nitrogénnel 77 Kelvin-fokot (-196,15 Celsius-fokot) lehet elérni.

"Egy lépéssel közelebb visz bennünket ahhoz, hogy a szupravezető elektronika tömeggyártásba kerülhessen" - tette hozzá Bozovic.

A fizikus szerint a végső cél, hogy szobahőmérsékleten is szupravezető tulajdonságú anyagokat fejlesszenek ki. Úgy véli, az új ultravékony filmmel tervezett kutatások ötleteket adhatnak arra nézve, hogyan oldják meg a "kondenzált anyagok fizikájának egyik legfontosabb nyitott kérdését". (MTI)

Az európai űrügynökség műholdas mérései szerint 2007-hez képest nőtt a déli sarkvidék felett az ózonlyuk mérete. Tavaly 25 millió négyzetkilométer volt a lyuk (valójában nem lyuk, csak elvékonyodott réteg) a Földet 25 kilométeres magasságban körbevevő ózompajzson, a friss adatok szerint ez 27 millióra nőtt - annak ellenére, hogy az ózonréteget károsító anyagok felhasználását már évek óta korlátozzák illetve tiltják a legtöbb iparágban. Az ózonlyuk az eddigi rekordméretét 2006-ban érte el, akkor 29 millió négyzetkilométeres volt, nagyobb mint egész Észak-Amerika.

Megváltoztatja az eddigi történelmi korszakok időhatárát régészek véleménye szerint egy Szerbiában feltárt, mintegy 7500 éves balta. "A lelet nem kevesebbet bizonyít, mint hogy őseink a fémet 500-800 évvel hamarabb meg tudták munkálni, mint azt eddig feltételeztük" - nyilatkozott Julka Kuzmanovic-Cvetkovic régész a hírügynökségnek. A szenzációs leletet egy újkőkori régészeti ásatás helyszínén, Plocnikban találták, a Belgrádtól 200 kilométerre délre fekvő Prokuplje városa mellett.

A tudósok szerint Plocnik az egyik központja volt a fémfeldolgozásnak a Balkán-félszigeten. Dusan Sljivar régész szerint a rézbalta révén most sikerült bebizonyítani, hogy a térségben már a VI. században folyt fémfeldolgozás. Az ásatások ugyan már 1927-ben megkezdődtek Plocnikban, de a terepet csak az utóbbi években kezdték alaposabban kutatni. A szakemberek a már ismert újkőkori ház mellett feltártak ugyanebből a korból egy másik házat is, melyben fémszerszámok előállítására szolgáló berendezéseket találtak. (MTI)

Egy egyszerű ultrahangos vizsgálat ugyanolyan jól használható a mélyvénákban képződött vérrögök kimutatására, mint a drágább, időigényesebb eljárások - közölték olasz kutatók. A megállapítás fontos támogatás azoknak az orvosoknak, akik nem rendelkeznek a legkorszerűbb ultrahangos készülékekkel kórházi osztályukon, mert egyszerűbb módszert kínál számukra a vérrögök fellelésére. A láb mélyvénáiban bekövetkező rögképződés, a trombózis önmagában nem halálos, de megölheti a pácienst, ha a vérrög leválik a véna faláról és a vérárammal eljut a tüdőbe, ahol embóliát okoz. Az orvosok általában kétféle eljárást használnak a vérrögök kimutatására. Az egyik esetében a lágyéknál és a térd mögött lévő vénát vizsgálják ultrahanggal és a vér összetevőit elemzik. A másik, bonyolultabb módszer során fejlettebb ultrahangos készüléket alkalmaznak, mellyel a láb egy-egy részének teljes vénás rendszerét áttekintik. Az utóbbi eljárás speciális szakértelmet igényel, időigényes és drága. Enrico Bernardi és munkatársai közel 2100, trombózis gyanújával érkező pácienst vizsgáltak meg tanulmányukban, melynek eredményét a Journal of the American Medical Association című orvosi szaklapban közlik. A kutatók két csoportba osztották az embereket, és úgy találták, hogy a kétféle ultrahangos eljárás nagyjából ugyanolyan biztonsággal mutatta ki a vérrögöket. (MTI)

Október 12-én magyar idő szerint reggel 9 óra 1 perckor a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból indul a Nemzetközi Űrállomáshoz a Szojuz TMA-13 űrhajó, fedélzetén az állomás 18. állandó személyzetének két tagja, egy amerikai és egy orosz űrhajós, és Richard Garriott amerikai űrturista. A küldetés fő célja a 17. állandó személyzet két orosz tagjának leváltása. Az utazás az űrállomásig két napig tart. A start pillanatait a NASA TV élő adásának átvételével, magyar szakkomentárral közvetíti a Magyar Csillagászati Egyesület online tévéadása, a Polaris TV is közvetíti, Zsombok Gábor és Vizi Pál közreműködésével, Szegedről.

 

A Kárpát-medence népvándorláskori növényvilágának leírásához is adalékot jelenthet az a Sió-parti avar település, amelynek feltárását a közelmúltban fejezték be szekszárdi régészek. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai 2008 tavaszán fedezték fel a város közelében, a Sió déli partján egy avar kori település maradványait. A feltárást az M6-os autópálya építésének nyomvonalán augusztus elején kezdték, és szeptember végén fejezték be.

Szerencsés keresztmetszetet kaptunk a településből, mert a régészeti objektumok mindegyikéből sikerült feltárni jónéhányat - mondta Ódor János, a múzeum régészeti osztályának vezetője. A 16 ezer négyzetméternyi területen 340 objektum, köztük 12 gödörház került felszínre. A gödörházak félig földbe ásott, négyzet vagy téglalap alaprajzú házak voltak, sarkaikban kettő-hat cölöplyukkal, agyagból vagy kőből épített kemencével. Mellettük tárológödröket, a település határán pedig karámárkokat találtak. Ez utóbbi arra utal, hogy egy nagyállattartó, de egyben földműves népesség élt itt.

Az ásatás mélyebben fekvő részein több kutat is feltártak, amelyek közül háromnak a fabélését konzerválta a talajvíz. Ez egyrészt azért érdekes, mert a korszakból a Kárpát-medencében kevés faszerkezet maradt fenn épen, másrészt az évgyűrűkből egy régészeti segédtudomány, a dendrokronológia segítségével akár évre pontosan is meg lehet határozni a fa, és így a település korát. A kutakból vett földminta vizsgálata ugyancsak beszédes lehet, hiszen a föld pollen- illetve magmaradványokat őrizhet. Ez a vizsgálat a kor növényvilágának ismeretéhez jelenthet újabb adalékokat.

A Sárköz északi peremének szinte minden, akkor az ártéri vízből kiemelkedő dombja lakott település volt. A múzeum régészei 2006-2007-ben a Sió túlsó partján egy 2500 síros, hét generációt befogadó avar temető 1650 sírját tárták fel. A most kutatott település tehát az adott időszakban jelentős, körülbelül 200-250 fős falu lehetett. Az avar település és a temető leletanyagának összehasonlításával további következtetéseket lehet majd levonni például a településszerkezetről. Ilyen megállapításokhoz viszonylag nagy területű feltárás kell, ami ritka. Azt már lehet tudni, hogyan használták a teret az itt élt avarok: a települések elszórtan alakultak ki, viszont egy helyen temetkeztek. A leletanyagot a Wosinsky múzeum 2009-ben kiállításon tervezi bemutatni. (MTI)

Uniós nagyprojekt keretében, hét és fél milliárd forintos költséggel, újabb háromezer hektár területet árasztanának el a következő pár évben a Kis-Balaton vizével. A beruházás egyelőre tervezés alatt van, a konkrét munka 2010-ben kezdődhet el. Az elárasztással nem kerülnének víz alá ember által jelenleg használt földek, szántók.

A vizet kivétel nélkül olyan helyekre vezetnék, melyek eddig is a természetvédelmi területhez tartoztak, és hosszabb-rövidebb időszakokra meg is jelent rajtuk a Kis-Balaton. A beruházás legfontosabb célja a Balaton vízminőségének védelme. Az elárasztott terület az eddigieknél jóval több káros anyagot tartana vissza. Leülepítené és kiszűrné a fő ellenségnek tartott foszfor, illetve a nitrogén nagy részét. A beruházás 80 százalékát az EU, 20 százalékát pedig az állami költségvetés finanszírozza. (MTI)

Az Utrechti Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a magömlés sebessége nem lelki eredetű, hanem örökletes tényezőktől függ. A korai magömlés kulcsa a szerotonin nevű hormon, amely az ilyen problémával küzdő férfiakban kevésbé aktív az agyban, rossz működésének hátterében pedig örökletes tényezők játszanak közre.

Marcel Waldinger neuropszichiáter és Paddy Janssen gyógyszerkutató szerint a kutatás eredményei azokra a férfiakra vonatkozóan alkalmazhatók, akik az első szexuális együttléteiktől kezdve szenvedtek e problémától. A kutatási eredményeket a Journal of Sexual Medicine című tudományos folyóiratban hamarosan közzéteszik. (MTI)

A fejlett világban ma az időskori vakság leggyakoribb oka a retina foltos, makuláris elfajulása. Brit kutatók olyan génmutációt fedeztek fel, amely kapcsolatba hozható ezzel az elváltozással. Ez a betegség gyógyításához is közelebb vihet.

A brit Lancet című orvosi szakfolyóirat online változatában jelent meg Sarah Ennis és Andrew Lotery kutatási eredménye. A Serping1 nevű gén hat variánsáról derítették ki, hogy összefüggésbe hozhatók az időskori makuláris degenerációval (AMD).

A Southampton Egyetem munkatársai első körben brit, majd amerikai pácienseket vizsgáltak. A Serping1 gén olyan fehérjék termelődéséért felelős a szemben, melyek részt vesznek az idegen anyagokat és fertőzéseket eltávolító rendszer működésében.

Az AMD a retina közepén található makula sejtjeinek pusztulásával jár, e káros folyamat egyre gyakoribb az életkor előrehaladtával. A diagnosztizált páciensek 90 százalékánál az elfajulás úgynevezett száraz változata jelentkezik, melyre jelenleg nincs kezelési mód.

A nedves AMD esetében apró, új vérerek képződnek az ideghártya alatt, melyekből vér és folyadék szivárog. Ez a szivárgás végleges károsodást hoz létre a fényérzékeny retinasejteken, azok elhalnak és vakfoltokat hagynak a látás központi területén. A nedves AMD kezelésére van korszerű szer. (MTI)

Elhagyott szénbánya mélyén megbúvó termálvízzel működő hőerőművet állítottak üzembe egy holland városban. A Limburg tartománybeli Heerlenben 350 otthont fűtenek a 35 Celsius fokos termálvízzel, amelyet egy évtizedek óta üresen álló szénbánya tárnáiból nyernek ki. A most átadott létesítmény az első geotermikus erőmű a világon, amely bányavizet hasznosít.

A természetes melegvizet 800 méteres mélységből pumpálják fel a fűtőrendszerbe. Miután kihűlt, visszavezetik a tárnába, ahol újra felmelegszik. A víz így évente kétszer-háromszor cirkulál végig a rendszeren. Nyáron, a nagy melegben a készlet felszínhez közeli, hűvösebb rétegéből vesznek vizet, amely jól használható az épületek hűtésére - írta a The Times brit napilap.

Az új erőmű révén 55 százalékkal kevesebb szén-dioxidkibocsátással lehet megoldani a lakások fűtését, mint egy széntüzelésű erőművel. A projekt következő szakaszában a széngázt cseppfolyósítani akarják, és az üres bánya járataiba temetik. A cél a "zéró emissziós" fűtési rendszer kifejlesztése és a bányászat felszámolása miatt hanyatló régió felvirágoztatása a környezetbarát és olcsó energia termelésének fellegváraként.

"Úgy éreztük, hogy a klímaváltozás és az energiaár-robbanás korában nem ülhetünk ölbe tett kézzel" - mondta Riet de Wit herrleni önkormányzati vezető. "Bebizonyítottuk, hogy a helyi adottságokat kihasználva helyben is biztosítható megújuló energiaforrás. Ráadásul ez a megoldás világszerte alkalmazható az egykori szénbányász településeken" - mondta De Wit.

Az egyetlen hátrány, hogy a geotermikus energiát csak a forráshoz, vagyis a bányához közel épült lakások fűtéshez lehet felhasználni, mert nagyobb távolság esetén elillan a meleg. Ez lenne a megoldás az európai energiaválságra - teszi fel a kérdést a The Times cikkírója.

"A szélenergiához szél kell, és ha a szél nem fúj, akkor nincs energia. A geotermikus energia viszont egyenletes ellátást biztosít, és az energia átalakítására sincs szükség" - mondta Karl-Heinz Wolf, a delfti műszaki egyetem professzora.

"A termálvíz egész évben rendelkezésre áll és állandó hőmérsékletet biztosít, amelyet csak akkor kell növelni hagyományos vízmelegítő technológiával, ha valaki igazán nagy meleget szeretne" - mondta Wolf, aki munkatársaival jelenleg a Delft alatt 2,5 kilométer mélyen húzódó 80-85 Celsius fokos termálvízréteg fűtési célú hasznosításán dolgozik. "Nagyon egyszerű, csak egy elhagyott szénbánya kell hozzá meg lakások, amelyeket jól be lehet fűteni." (MTI)

A légszennyezés káros hatással van a magzatra és szerepe van a felnőttkorban kialakuló légzési betegségekben is egy kedden Berlinben megjelent tanulmány szerint.

A légszennyezés következtében nő a magzat légzési szükséglete. A légszennyezésnek kitett magzatok közül többen átlagosan 48-szor vesznek percenként levegőt, míg a kisebb szennyeződésnek kitettek csak 42-szer a Berni Egyetem kutatócsoportja szerint. A kutatás eredményét az Európai Tüdőgyógyászati Társaság (ERS) berlini kongresszusán tették közzé.

A Philippe Latzin vezetésével elkészült tanulmányba 241 kisbabát vontak be és többek között a légköri szennyezés három mutatóját - az ózonszintet, a nitrogéndioxid-szintet és a levegőben lévő úgynevezett szuszpenziós (szilárd vagy cseppfolyós) részecskék számát - vették figyelembe.

A tanulmány szerint minél szennyezettebb a levegő, annál gyakoribb a lélegzetvétel, a percenként belélegzett levegőmennyiség, és annál nagyobb a légzőrendszer gyulladásának veszélye.

"A légzőrendszerre gyakorolt hatás következménye a felnőttkori megbetegedések számának növekedése, azaz a várható élettartam csökkenése" a szerzők szerint. (MTI)

A Tisza-tó téli időszakra felkészítése jegyében elkészült a tározó vízszint-csökkentésének ütemterve; a több tízmillió köbméter víz kiürítésével járó műveletet a téli időjárásból fakadó veszélyek elhárítása, elsősorban a jegesedés partrombolásának megakadályozása indokolja - közölte a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Köti-kövizig) vezetője.
   
Varga László tájékoztatása szerint a 124 négyzetkilométer vízfelületű Tisza-tavat várhatóan október utolsó hetében kezdik apasztani, ha hidrometeorológiai helyzet, a vízjárás és a vízhőmérséklet kedvezően alakul. A tározó vízszintjének csökkentését előreláthatólag november közepén fejezik be. A csökkentés napi üteme 5-8 centiméter lesz, amit a vízjárás, a hidrometeorológiai helyzet és a halvándorlás figyelembevételével változtatnak. A Tisza-tó téli vízszintjének beállításakor Kisköre-felső vízmércén 610 centiméter lesz a vízállás, és az marad érvényben tavaszig. 

A Tisza-tó téli vízszintjének mértékét a Köti-kövizig a part menti önkormányzatokkal, a hatóságokkal, a létesítmény-üzemeltetőkkel, a horgász- és turisztikai szervezetekkel előzetesen egyeztette, és az ürítési tervet az egyetértésükkel határozta meg.

A tározó tavaszi vízszintre emelését 2009. március közepén-végén tervezik. A műveletek végrehajtását egy esetleges árhullám levonulása is módosíthatja. (MTI)

Vas megyében 1980 óta rendezik meg a csillagászati napokat, két éve pedig már a csillagászati és űrkutatási hetek rendezvénysorozatát, melynek apropóján tudományos igényességű ismeretterjesztő előadások hangzanak el a csillagászat és űrkutatás legfrissebb eredményeiről, aktuális érdekességeiről - mondta el az MTI érdeklődésére hétfőn Vértes Ernő, a rendezvénysorozatot szervező Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület elnöke.

A rendezvénysorozat nyitónapján hétfőn Both Előd csillagász, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója tart előadást az Európa és az űrkutatás címmel azután, hogy néhány héttel ezelőtt alkalma volt felkeresni az Európai Űrügynökség (ESA) Francia-Guyanában, Konuruban lévő rakétaindító központját. Október 7-én kedden 17 órától Csillagsebek a Földön címmel Gucsik Arnold, a NASA egykori kutatója, a Mainz-i egyetem bolygókutatási laboratóriumának vezetője, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának főiskolai docense tart előadást, a Megyei Művelődési Központ (MMIK) konferenciatermében.

A csillagászati és űrkutatási hetek hagyománya az is, hogy a megye több településén is rendeznek előadásokat a szervezők, így október 9-én Kőszegen az új Naprendszerről, október 10-én Csepregen, 15-én pedig Répcelakon hallhatnak a Tunguz Meteor rejtélyeiről az érdeklődők. (mti)

Azok a kórházi baktériumok, melyek túlélik a fertőtlenítésre használt vegyszerek támadását, ellenállóvá válnak, így igen nehezen elpusztítható kórokozók alakulnak ki. A megállapítás rossz hír a kórházaknak, amelyek olyan rezisztens baktériumtörzsek ellen küzdenek, mint a közönséges Staphylococcus aureus multirezisztens változata (MRSA). Az egészségügyi intézményekben az eszközöket, berendezéseket, az épületen belüli felületeket, sőt a beavatkozás előtt a páciens bőrét kémiai szerekkel fertőtlenítik, hogy megelőzzék a kórokozók terjedését.

A tisztító- és fertőtlenítőszerek biocid hatóanyagokat tartalmaznak. A biocid anyagok bizonyos élőlényeket pusztítanak el, a baktericidek például a baktériumokat ölik meg. Megfelelő mennyiségben és töménységben ezek a vegyszerek a mikroorganizmusok túlnyomó részét megölik. Ha azonban kevés, vagy túl híg a fertőtlenítő, a baktériumok túlélik, sőt megerősödnek, ellenállóbbá válnak. A kutatást Glenn Kaatz, a detroiti orvosi központ munkatársa vezette, tanulmányuk a Microbiology című szakfolyóiratban jelent meg.

A baktériumok sejtjeiben olyan fehérjepumpa található, amely sok mérgező molekulát kipumpál, eltávolít a sejtjeiből. A baktériumok ezáltal válnak rezisztenssé.

A multirezisztens kórokozók közé sorolt baktériumok által kiváltott kórházi fertőzéseket be kell jelenteni, így tudható, hogy hazánkban tavaly legalább 1098 MRSA-fertőzés alakult ki az aktív fekvőbeteg-intézményekben. "A halálozási arány nagymértékben függ a fertőzés kórformájától, a véráram-fertőzésekhez kapcsolódó halálozás például 20-30 százalék" - mondta az MTI-nek Böröcz Karolina. (mti)

A Magyar Csillagászati Egyesület szegedi csoportja október 11-én tartja szokásos éves összejövetelét, amely mindig jó alkalom a csillagászat legújabb eredményeivel kapcsolatos előadások, élménybeszámolók meghallgatására.

Az október 11-ei hagyományos SZHCS találkozó de. 10 órakor kezdődik a Kertész utcai csillagvizsgálóban. A programban számos kisebb előadás szerepel, amelyek a csillagászat legfrissebb témáiból, illetve a Szegedi Tudományegyetemen művel csillagászati témákból szemezgetnek:

• Székely Péter: Beköszöntő
• Szatmáry Károly: A Föld-Hold rendszer hosszútávú fejlődése
• Asztalos Tibor: Változós túra az égbolton
• Jurkovic Mónika: Új utak az interferometriában
• Kun Emma: RR Lyr csillagok a Svábhegyről
• Szabó Gyula: Kisbolygók Elbán
• Szalai Tamás: 2009 a Csillagászat Éve
• Mészáros Szabolcs: Bostoni három évem
• Tepliczky István: Szibériai napfogyatkozás beszámoló
• Sánta Gábor: Szegedi üstökös vadászat CCD-vel
• Sánta Gábor: Mélyég észlelések az elmúlt egy évben

Német kutatók olyan újfajta bioanyagot kísérleteztek ki, amely néhány éven belül felválthatja a jelenleg csontpótlásra használt fémprotézist. Mint a lipcsei Regeneratív Gyógyászat Szervátültetési Központja hírül adta, a bioaktív kálciumból és egy különösen szilárd bioműnyagból álló kombináció rendkívül hasonlít a természetes csontra, lényegesen közelebb áll hozzá, mint a fémimplantátum.

Az új műanyag létrehozásában sokat segítenek a baktériumok, és alkalmazásánál kicsi a kockázata az összeférhetetlenségnek, annak, hogy a szervezet a beültetett anyagot kiveti magából. Ráadásul ösztönzőleg hat a természetes csont újranövésére. A laboratóriumi vizsgálatok során a csontsejtek összenőttek a próbaanyaggal, és megindult a kollagén – a természetes csont egyik fő összetevője – termelődése is. Kedvező esetben az első paciensek 5-8 év múlva kaphatják meg az első beültetést a combcsontjukba vagy alsókarcsontjukba. (MTI)

A túlevés megzavarja az agyat, ezzel olyan károsodások sorozatát indítja el, melyek diabéteszt, szívproblémákat és más betegségeket okoznak - közölték amerikai kutatók a Cell című tudományos szaklapban.

Úgy tűnik, hogy a túl sok evés aktiválja az immunrendszer általában nyugvó útvonalait az agyban, amely immunsejteket küld szét a szervezetben. Ezek a védősejtek megtámadják és elpusztítják a betolakodókat, ebben az esetben olyanokat is, amelyek ott sincsenek. A kutatók megállapításai magyarázatot adhatnak arra, miért okoz oly sok és szerteágazó egészségügyi problémát az elhízás, sőt annak megelőzésében is segíthet.

A kutatók egérkísérleteikben arra kerestek választ, hogy miért okoz az elhízás krónikus gyulladást az egész testben. Egy olyan vegyületet választottak ki (IKKbeta/NK-kappaB), melyet immunsejtek, a makrofágok és a leukociták használnak, ám a kutatók az agy hipotalamusznak nevezett részében találták meg. A hipotalamusz részt vesz az anyagcsere folyamatok irányításában egereknél és embereknél is. A kutatócsoport a vegyületet nagy mennyiségben találta meg a hipotalamuszban, de általában inaktív állapotban.

Amikor azonban az egereket nagy zsírtartalmú étrenden tartották, a vegyület extrém módon aktiválódott. Túlműködése idején az egerek szervezete figyelmen kívül hagyta a leptin nevű, étvágyat és inzulintermelést szabályozó hormon jelzéseit. A vegyület termelődésének növelésekor az egerek többet ettek, csökkentésekor kevesebbet.

Cai úgy véli, megtalálták a túlevés által okozott betegségekhez a főkapcsolót. Az evolúció alacsonyabb szintjén a vegyület az immunvédelem irányításában játszhatott szerepet, a modern társadalomban azonban egy új környezeti hatás, a túlevés aktiválta Cai szerint. (MTI)

Amikor az emberek úgy érzik, elvesztették a helyzet fölötti kontrolljukat, gyakran hajlanak arra, hogy üldöztetéssel és babonákkal magyarázzák azt, ezzel uralva valamelyes a szituációt - közlik amerikai kutatók a Science című tudományos magazin legújabb számában.

"Minél kevésbé tudják az emberek kontroll alatt tartani saját életüket, annál inkább próbálják meg mentális tornamutatványokkal visszanyerni az ellenőrzést" - mondta Adam Galinsky, az illinois-i Northwestern Egyetem etikával és vezetéstudománnyal foglalkozó kutatója.

A kutató szerint a kontroll érzése annyira fontos az emberek számára, hogy hiánya természetünkből adódóan fenyegető. "A félreértelmezés rossz lehet és tévútra viheti az egyént, mégis elképesztően gyakori, és valószínűleg mély és tartós pszichológiai szükségletet elégít ki" - magyarázta Galinsky. Kutatótársával, az austini Texas Egyetemen dolgozó Jennifer Whitsonnal hat kísérleti helyzetben vizsgálták, hogyan reagálnak a kontrollt elvesztő tesztalanyok.

Az egyik kísérletben például megkérték a résztvevőket, hogy nézzenek meg szemcsés képeket. Ezek felén véletlenszerű pontok voltak, másik felén viszont a szemcsés háttér miatt alig kivehető képek. A kísérleti alanyok 95 százaléka azonosította a valóban elrejtett képeket, és meglepő módon a véletlenszerűen "pöttyözött" képek 43 százalékán is fedeztek fel ábrát.

"Az emberek téves mintázatokat látnak mindenféle adathalmazban, tőzsdei trendeket képzelnek, nyugalomban lévő arcokat látnak, összeesküvéseket fedeznek fel ismerőseik közt" - véli Whitson. A struktúrák és a megértés utáni vágy önbecsapáshoz vezeti az embereket.

A kutatók szerint a vizsgálatok egyértelműen mutatták: azok a résztvevők, akik nem érezték, hogy uralnák a helyzetet, sokkal nagyobb eséllyel fedeztek fel olyan ábrákat, melyek nem léteztek és összeesküvést sejtettek ártalmatlan helyzetekben. (MTI)

Brit tudósok szerint a háziegér (Mus musculus domesticus) genetikai kódjának tanulmányozása új adatokkal szolgálhat az egykori népvándorlásokról.

A rágcsálók sokszor a vándorok társául szegődtek, amikor embercsoportok, törzsek útnak indultak, hogy új "hazát" keressenek maguknak. E vándorútról tudhatók meg részletek az egerek segítségével - olvasható a BBC hírei között.

A Yorki Egyetem kutatói Nagy-Britannia száz pontjáról összegyűjtött rágcsáló genomját vizsgálták, s mint kiderült, az egerek egy meghatározott törzse a vikingekkel együtt érkezhetett. Az Orkney-szigetcsoport egereinek DNS-lenyomata ugyanis azonos skandináv rokonaik genetikai kódjával. Ugyanilyen genetikai jegyeket mutattak a rágcsálók Európában az Atlanti-óceán parti zónájában, vagyis azokban a régiókban, amelyeket könnyűszerrel elértek az északról érkező felfedezők.

"Ha megvizsgáljuk az egér genetikai kódját, rájövünk, hogy a rágcsáló nagymértékben kapcsolódik az emberiség történelméhez. Az egerek egy meghatározott genetikai típusára bukkantunk egy olyan térségben, ahol egykor előfordultak a vikingek" - magyarázta Jeremy Searle, a  Yorki Egyetem professzora.

Mint kifejtette, a vikingek mellé szegődtek kirajzásukkor a skandináv egerek, amelyek DNS-lenyomata megtalálható mindenütt, ahol az egykori északi harcosok megfordultak.

A brit egerek többsége német fajtársakkal áll rokonságban, ami viszont arra utal, hogy ezek a rágcsálók a kontinensről a vaskor emberével együtt érkeztek.

A háziegér egyébként eredetileg Ázsiából származik, és gyalogosan vándorolt a Közel-Keletre, ahol az első mezőgazdasági közösségekkel együtt vetette meg a lábát, s minden bizonnyal élvezettel tobzódott a terményraktárak kínálta élelmiszerbőségben.

"Érdekes módon a háziegér nem települt át Európába, amikor a földművelés 8000 ezer évvel ezelőtt átterjedt a vén kontinensre. Mindössze háromezer éve vándoroltak át a rágcsálók, s ez azzal magyarázható, hogy Nyugat-Európában ekkor alakultak ki a nagy települések. A háziegérnek szüksége volt a túléléshez ezekre a településekre, ahhoz, hogy kiszorítsa élőhelyeiről mezei fajtársait" - magyarázta a kutató.

Searle professzor szerint az egerek további genetikai vizsgálatai révén pontosabban meghatározható a vikingek mozgása a Feröer-szigeteken, Izlandon, vagy akár Észak-Amerikában.

Jeremy Searle és kollégái kutatásaikról a Proceedings of the Royal Society, a brit Királyi Társaság folyóiratában számoltak be. (MTI)

 

Tizenöt különböző, ezen a területen máig ismeretlen tengeri élőlényt fedeztek fel a Cortés-tengerben, Mexikó északnyugati részén, a világ egyik leggazdagabb élőhelyén a Mexikói Autonóm Egyetem és a Baja California Sur Autonóm Egyetem kutatói.

A Tenger- és Édesvíztudományi Intézet kutatói elmondták, hogy a fellelt új fajok a tüskésbőrűekhez (tengeri csillagok és sünök), a rákokhoz, a soksertéjűekhez (férgek), a szivacsokhoz és a lágy korallokhoz tartoznak. A felfedezések között található néhány kígyókarú csillag is.

Az Argo nevű hajó és a Deepsee nevű tengeralattjáró segítségével az expedíció 300 méter mélyre, eddig elérhetetlen helyekre tudott lemerülni, és olyan helyeken gyűjtött mintát, ahová óceánkutató hajók és közönséges búvárok eddig nem jutottak el.

A tengeralattjáró nagy felületen átlátszó műanyagból van, és olyan precíz hidraulikus karral van felszerelve, amely kényes fajok sérülésmentes begyűjtését is lehetővé teszi.

A kutatók kiemelték, hogy a mexikói vizekben páratlannak számít ez a felfedezés, mert eddig  ezen a meredek sziklás területen nem sikerült ilyen mélytengeri fajokat gyűjteni.

A kutatók azt is elemzik, vajon ezek a fajok ennek a tengernek a sajátjai, vagy másutt is megtalálhatóak. (MTI)

Egy számítógépes program és egy szakértő együtt ugyanolyan biztonsággal fedezi fel a mellrákot, mint két szakértő - állítják skót kutatók. Két szakértő alkalmazása ma bevett gyakorlat az emlő mammográfiás röntgenképeinek értékelésénél. Legalább 12 európai országban két specialista néz át minden egyes felvételt. A második áttekintés 14 százalékkal növeli a rákos elváltozások felismerési arányát. Ha az egyik szakembert számítógép helyettesíti, a felismerési arány alig változik, ugyanakkor jelentős költségcsökkenést eredményezhet.

Az Egyesült Államokban nem alkalmazzák széles körben a dupla elemzést, ezért a digitális segítség elterjedése javíthatja a mellrák felismerési arányát. A digitális felismerőrendszert jelenleg az amerikai vizsgálatok 25-30 százalékában alkalmazzák - írja Fiona Gilbert, a skóciai Aberdeen Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője. Gilbert kutatócsoportja 31 ezer brit nő adatait elemezte. Ha két specialista ellenőrizte a felvételeket, akkor 88,7 százalékban találták meg a tumort, amikor pedig az egyik szakembert digitális felismerőrendszer helyettesítette, 87,2 százalék volt ez az arány. Az ellenőrző visszahívások mértéke az első esetben 3,4 százalék volt, míg a számítógépes módszernél kicsit nagyobbnak bizonyult: 3,9 százalék.

A New England Journal of Medicine című szakfolyóirat online változatában közzétett tanulmány nem tér ki az eredendően digitális technikával készülő mammogramok értékelésére, ahogy a módszer bevezetésével elérhető költségcsökkenésre sem ad becslést.

(MTI)

Egy gyakori genetikai módosulat, melyet a diszlexiával is kapcsolatba hoznak a szakemberek, megmagyarázhatja a gyenge olvasási készséget is olyanoknál, akiknek egyéb tanulási nehézsége nincs – állítják brit kutatók. Az American Journal of Psychiatry című szaklapban közölt tanulmány szerint az általános intelligenciára nincs hatással a génváltozat. "Ez az első alkalom, hogy ugyanaz a genetikai változat bizonyult fontosnak a diszlexia és általában az olvasási nehézség felbukkanásában" - magyarázta Silvia Paracchini kutatásvezető, az oxfordi Wellcome Trust Humángenetikai Központjának munkatársa.

A kutatók a hatos kromoszómán található KIAA0319 jelű gént vizsgálták, amely a gondolkodási folyamatokért felelős agyterület fejlődésében játszik szerepet. A tanulmányozott génmódosulatot hordozza legalább minden hetedik ember. A tudósok hatezernél több 7-9 éves gyereket vizsgáltak. Tesztek segítségével megállapították, hogy a gén mutáns változatát hordozó gyerekek 15 százalékánál olvasási problémák tapasztalhatók, még azoknál is, akik egyébként nem tekinthetők diszlexiásnak. A kutatók szerint a gyenge olvasás és a tanulási zavarok hátterében is több ok állhat, a genetikai háttér csak egyike az összetevőknek. További tanulmányok szükségesek annak meghatározására, milyen szerepet játszik ez a gén az agyi fejlődésben, és ez miként befolyásolja az emberek olvasási készségét - közölte Paracchini.

(MTI)

Negyven kilogrammnál nehezebb élőlény képtelen lenne a levegőbe emelkedni – állítja Szato Kacufumi, a Tokiói Egyetem kutatója. A tudós, aki egy kaliforniai tudományos szimpóziumon adta elő elméletét, hónapokat töltött azzal, hogy a Madagaszkár és az Antarktisz között félúton található Crozet-szigeteken madarakat figyelt meg. A kutató gyorsulás- és sebességmérőket helyezett el öt nagy testű madárfaj 28 példányán, többek között a Föld legnagyobb szárnyfesztávolságú állatán, a vándoralbatroszon. Ezek a madarak általában méltóságteljesen vitorláznak, de teljes szélcsendben kissé nehézkesen csapkodnak szárnyukkal, hogy a levegőben maradhassanak.

Szato azt figyelte meg, hogy a vizsgált madaraknak jellemzően két szárnycsapási sebességük van: egyik a felemelkedéshez, másik a levegőben maradáshoz szükséges sebesség. E sebességeket befolyásolja az állatok tömege és izomereje, a tudós a méréseit vizsgálva jutott a negyven kilogrammos határértékre (egy áltagos vándoralbatrosz 22 kilós). A kutató elmélete nem lett népszerű paleontológiai körökben. A pteroszauruszok, vagyis a nagyjából 200 millió éve élt szárnyas őshüllők között ugyanis olyan is létezett, amelynek szárnyfesztávolsága elérte a 15 métert, tömege pedig a negyed tonnát. „Problémás a 40 kilós korlát, az őshüllők esetében anatómiai, fiziológiai és környezeti különbségeket is figyelembe kell venni” – kommentálta Szato kutatását Mike Habib, a baltimore-i Johns Hopkins Orvosi Egyetem munkatársa.

A kortizol nevű stresszhormon alacsony szintjét hozzák kapcsolatba brit kutatók kamaszfiúk antiszociális viselkedésével. Stresszel telt helyzetekben emelkedik az emberek kortizolszintje, ami vélhetően segít uralkodni érzelmeink fölött. A Cambridge-i Egyetem kutatóinak megállapítása szerint ez az emelkedés nem figyelhető meg azoknál a fiúknál, akik súlyosan antiszociális viselkedést tanúsítottak.

A kortizolszint emelkedése óvatosabbá teszi az embereket, segít uralkodni érzelmeik, indulataik és erőszakos késztetéseik fölött. A brit kutatócsoport kamaszfiúk nyálmintáiban követte aktuális kortizolszintjüket. A kísérlet előtt napokig nyálmintát vettek a fiataloktól annak érdekében, hogy a nyugalmi állapothoz tartozó kortizolszintet megállapítsák. Ezután kísérletükben erős frusztrációt kiváltó helyzetbe hozták a kamaszokat. A kísérletet közvetlenül megelőzően, közben és azt követően is mérték a nyálminták kortizolszintjét.

Míg az átlagos viselkedésű ifjaknál a kortizol mennyiségének jelentős kiugrását tapasztalták stresszhelyzetben, addig a korábban antiszociális viselkedést mutató kamaszoknál éppen ellenkezőleg, csökkent a kortizolszint stresszhatásra. A kutatók szerint az eredmények arra engednek következtetni, hogy az antiszociális viselkedés erőteljesebben biológiai alapú, mint korábban gondolták, hasonlóan, ahogy egyesek esendőbbek a depresszióval, szorongással szemben.

A Biological Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány arra utal, hogy a viselkedési problémák hátterében az agy kémiai egyensúlyának zavara áll. "Ha megértjük, pontosan mi áll a normális stresszválasz hiánya mögött, a súlyos viselkedési problémák újfajta kezelését dolgozhatjuk ki" - mondta Graeme Fairchild kutatásvezető a BBC tudósítása szerint. (MTI)

Különböző kemoterápiás szerek 30-70 százalékkal kevesebb emberi ráksejtet pusztítottak el petricsészében akkor, ha előzetesen C-vitaminnal kezelték a sejteket - közölték New York-i rákkutatók a Cancer Research című szakfolyóiratban. Mark Heaney csoportja egerekbe is beültetett emberi ráksejteket. Azt tapasztalták, hogy amikor a kísérleti egerek C-vitamin készítményt kaptak két órával a kemoterápia előtt, a daganat gyorsabban növekedett. A kutatók ötféle elterjedt kemoterápias szert vizsgáltak.

"A C-vitamin nem semlegesíti a kemoterápiás szerek hatását, de csökkenti azt" - mondta Heaney. A C-vitaminra szüksége van az emberi szervezetnek, ám Heaney nem ajánlja pácienseinek kiegészítő szedését a kemoterápia ideje alatt. A kemoterápiás szerek a ráksejtek mitokondriumát károsítják, amely ilyenkor öngyilkosságra felszólító jeleket küld a sejtnek. Heaney szerint a C-vitamin ezt a hatást csökkenti. A laboratóriumi- és az egérkísérletek után még további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy emberre vonatkozóan is megállapításokat tegyenek a kutatók.

Az eredmény mindenesetre újabb adalék a C-vitamin rákra gyakorolt hatása körüli vitában. A Nobel-díjas Linus Pauling a múlt század hetvenes éveiben vetette fel, hogy a C-vitamint használhatják a rák elleni küzdelemben. A C-vitamin hatását vizsgáló tanulmányok ezt az előnyt eddig nem bizonyították. Egy augusztusban publikált amerikai kutatás szerint azonban a nagy dózisban, injekció formájában bejuttatott C-vitamin egereknél csökkentette a daganatok növekedését. (MTI)

Pénzügyi válság esetén csordaszellem uralkodik, mert az ember úgy van programozva, hogy bizonytalan időkben a tömeget követi - állítják amerikai szakértők. Az agyat és a viselkedést vizsgáló tanulmányok egyértelműen azt mutatják, hogy alulinformáltan, a küszöbön álló fenyegetettség érzésével az emberek gyakran nem hallgatnak saját logikájukra, hanem azt nézik, mit tesznek mások.

"Félnek az emberek és félelmük oka az, hogy most hatalmas a bizonytalanság a piacokon" - véli Gregory Berns, az atlantai Emory Egyetem neuroközgazdásza, aki a gazdasági viselkedés biológiáját kutatja. Bern mágneses rezonancián alapuló képalkotó berendezéssel (MRI) tanulmányozza az emberek agyi aktivitását különféle általa létrehozott helyzetekben. Általános, hogy az agy félelemért felelős központja aktiválódik, amikor az emberek bizonytalanok. "Amikor az embereket olyan helyzetbe hozzuk, ahol nincs információjuk, vagy azok ellentmondásosak, az amigdalában és az insulában látunk aktivitást" - magyarázza Berns. Ilyenkor az emberek kételkedni kezdenek saját ítélőképességükben.

Berns csoportjának egyik kísérletéhez önkénteseket toboroztak és színészeket kértek fel a közreműködésre. Egy önkéntes a képalkotó berendezésben foglalt helyet, majd egyszerű feladatot kapott, formák leírását. A színészcsoport időnként rossz választ adott a kísérlet valódi alanya előtt. Az önkéntesek ilyenkor elkezdték megváltoztatni saját válaszaikat, úgy, hogy azok megegyezzenek a csoport által adott felelettel - mondja Berns. Elképzelhető, hogy az önkéntesek csupán figyelmen kívül hagyták saját ítéletüket, hogy a többiekkel azonos véleményre kerüljenek. Az agyi szkenner azonban más magyarázatot sugall. "A csoport valamilyen mértékben megváltoztatja, ahogy a világot látjuk. Agyunk valóban úgy van bedrótozva, hogy fogadja el a csoport világról alkotott véleményét" - magyarázza Berns.

Az Egyesült Államok képviselőháza hétfőn nem szavazta meg a 700 milliárd dolláros mentőövet a bajba került bankok megsegítésére, ami után világszerte felbolydultak a tőzsdék. Ebben az esetben ellentmond a józan észnek, ha a tömeggel haladunk - véli Paul Zak, a kaliforniai Claremont Egyetem neuroközgazdasági központjának kutatója. Zak szerint a reakciók nélkülözik a logikát. "Nem látok bizonyítékot arra, hogy hanyatlás jön, de úgy tűnik, az emberek eszerint viselkednek" - mondja. Az okot Zak az evolúcióban keresi: "Valóban hiperszociális majmok vagyunk. Szinte kizárólag egymástól tanulunk." (MTI)