Tudblog

A dohányos középkorú felnőttek gyengébben teljesítenek a memória- és értelmezési teszteken, mint nemdohányzó társaik - közölték francia kutatók. Ötezer brit köztisztviselő korábban összegyűjtött adatait elemezve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányosok a memóriát, szókincset, értelmezési és kifejezőkészséget felmérő teszteken az öt eredményfokozatból rendre gyengébben teljesítettek, mint azok, akik sohasem dohányoztak.

A középkorúak dohányzása összefüggésbe hozható a memória csökkenésével és az értelmezési képesség hanyatlásával - összegezte kutatási eredményeit Severine Sabia csoportja, Franciaország Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Intézetében. Az eredményt közlő tanulmány az Archives of Internal Medicine című orvosi szakfolyóiratban. A vizsgálat kezdetekor a résztvevők életkora 35 és 55 év között volt, és legfeljebb 17 évig követték őket nyomon. A tanulmány egyúttal azt is jelezte, milyen nehézséget okozhat a dohányosok hosszútávú egészségügyi követése: az ismételt memóriatesztet kétszer annyi dohányos utasította vissza, mint nemdohányos.

(MTI)

A genetikailag módosított (GMO) növények, amelyek a Bacillus thuringiensis toxinjának segítségével pusztítják el kártevőiket, nem tesznek kárt azok természetes ellenségeiben - derül ki egy amerikai kutatásból. Ez jó hír az ökológusok és a gazdálkodók számára, hiszen a GMO-növények körüli vita lényegi pontja, hogy milyen hatással vannak a hasznos szervezetekre.

A PLoS One című szaklapban publikált tanulmányban a Cornell Egyetem entomológusai azt vizsgálták, hogy a káposztamoly, egy világszerte elterjedt kártevő lárváiban élősködő fürkészdarázsra hogyan hatnak a rovarölőszerek valamint a génmódosított növény. A kísérletben a káposztamoly olyan hernyóiba ültették be a fürkészpetéket, amelyek rezisztensek voltak a hagyományos és a bio rovarölőszerrel, valamint a Bt-toxinnal szemben is. Ezután a hernyókkal GMO-növényeket és olyan módosított növényeket etettek, amelyeket Bt-toxinnal, hagyományos vagy bio rovarölőszerrel permeteztek.

A rovarölőszerrel permetezett növényt fogyasztó hernyókból kifejlődtek a molyok, mivel bennük elpusztult a fürkészdarázs lárvája. A Bt-toxinnal permezett és a GMO-növényekből táplálkozó hernyókat viszont megölte a bábból kibúvó kifejlett darázs, ezzel bizonyítva, hogy sem a Bt-toxin, sem a génmódosított növény nem okoz kárt benne. Tehát a genetikailag módosított növény egyrészt megöli a nem rezisztens kártevőt, másrészt hagyja érvényesülni annak természetes ellenségét is. A Bt-toxint az Egyesült Államokban évtizedek óta használják permetezőszerként, 1996 óta pedig génmódosított növényekben. 2007-ben az USA 22 államában, 42 millió hektáron termesztettek Bt-kukoricát és -gyapotot.

(MTI)

A császármetszés nem növeli a további terhességekben a méhen belüli magzatelhalás kockázatát - állítják kanadai kutatók, akik vizsgálatukkal egy korábbi kutatás következtetéseit cáfolták meg. A kutatás eredményeit a BJOG című szülészeti-nőgyógyászati nemzetközi szaklapban publikálták - olvasható a BBC News hírei között. A Calgary-i Egyetem kutatói 157029 asszony második terhességét követték nyomon. Adataik szerint a császármetszésen átesett nők esetében ezer terhességre 2,1 halvaszületés jutott. Azoknál az asszonyoknál, akik természetes úton adtak életet első gyermeküknél, ezer terhességre 1,6 halvaszületés jutott. A tudósok szerint ez nem nevezhető statisztikailag szignifikáns különbségnek.

A kutatást irányító Stephen Wood fontosnak nevezte a vizsgálatot, hiszen az utóbbi években a fejlett világban megnőtt a császármetszések gyakorisága. Véleménye szerint a kutatás meggyőzően érzékelteti, hogy a császármetszés nem növeli a méhen belüli magzati elhalás kockázatát. Mint rámutatott, az előző kutatásokban a tudósok nem vették figyelembe az anyai elhízást mint kockázati tényezőt. A szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a szülőnők figyelmét, hogy szükségtelenül ne akarják császármetszéssel világra hozni gyermeküket. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy ez egy komoly sebészeti beavatkozás, amelynek műtéti kockázatai, szövődményei lehetnek.

(MTI)

Ausztrál sebészek az anyaméhben végeztek mentő operációt egy ritka rendellenességben szenvedő, 22 hetes magzat lábán. A kislány azóta megszületett, jól van, és valószínűleg mindkét lábát használni fogja - jelentette hétfőn a BBC hírszolgálata. Az operációt még tavaly a melbourni Monash Orvosi Központban végezték el lézeres eljárással, miután a méhen belül diagnosztizálták, hogy az alig 20 centiméter hosszú magzat amnionköteg-szindrómában szenved, vagyis a magzatburok szalagjai a kislány lábaira tekeredtek olyan szorosan, hogy elszorították a vérkeringését.

Az orvosok csak a bal lábát tudták kiszabadítani a 2 milliméter vastag teleszkópos tűn át bevezetett lézer segítségével átvágva a szalagokat. A jobbhoz nem mertek hozzányúlni, mert olyan mélyen beágyazódtak már a szalagok. Leah végül az operáció után nyolc héttel, januárban jött világra. Hamarosan súlyosan deformálódott jobb lábát is plasztikázták, és ma már jól van. Az amnionköteg-szindróma minden 15 ezer újszülöttből egynél jelentkezik. Mivel általában nem fedezik fel a születés előtt, nagyon ritka, hogy lézeres eljárással korrigálják.

(MTI)

Az elhúzódó légszennyezés, amely sárgára színezi Mexikóváros egét, tönkreteheti a lakosok szaglását is - állítják mexikói kutatók. A túlzsúfolt metropoliszban 20 millió ember él és négymillió autó közlekedik. Ennek is következménye az a vizsgálati eredmény, mely szerint az itteni lakosok kevésbé ismerik fel a kávé, a narancslé illatát, vagy a romlott ételek szagát, mint az egyik szomszédos kisváros lakói. Robyn Hudson csoportja a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemen (UNAM) undorító szagú, például rothadó káposztára emlékeztető anyagot adagolt a kísérletre jelentkező alanyoknak felkínált ételbe. Azt figyelték, mekkora koncentrációnál utasítják el az emberek a büdösített élelmet.

A kutatók Mexikóvárosban és egy közeli kisvárosban, Tlaxcalában élő emberek szaglását hasonlították össze, és azt találták, hogy a vidéki lakosok már kisebb koncentrációnál észlelték a szennyezést. Hudson és munkatársai most azt vizsgálják, milyen mértékű sejtkárosodást okoz a légszennyezés az orrban és a szemben. A szagmolekulák az orr nyálkahártyájában oldódnak fel, az ott lévő érzékelősejtek észlelik, majd továbbítják az agyba az információt. Ezek az orr nyálkahártyájában ülő szaglóreceptorok érzékenyek a légszennyezés által okozott ártalmakra.

A kutatók feltételezik, hogy a szennyezés az ízérzékelést is rontja, tekintve, hogy a szaglás és az ízlelés igen szoros kapcsolatban áll. Egészségügyi szakértők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy Mexikóváros lakóinál a légszennyezés miatt emelkedett a tüdőfertőzések, az asztma, a szívinfarktus, a rákbetegségek kockázata. A problémát az okozza, hogy a város 2240 méteres magasságban fekszik egy hegyek közé beékelődött mélyedésben. A városban a magasság miatt ritkább a levegő, a tál formájú völgy pedig koncentrálja a szennyeződést.

(MTI)

Egy növényi összetevőket, köztük zöldteakivonatot tartalmazó kenőcs hatékony és jól tolerálható kezelést jelent a genitáliák környékén megjelenő, vírus által okozott szemölcsök ellen - állítja egy, az Obstetrics and Gynecology című amerikai orvosi szaklap júniusi számában megjelent tanulmány. "A zöld teában található szinekatekinnek több kedvező biológiai hatása van, beleértve vírusellenes és antioxidáns tulajdonságait" - mondta Silvio Tatti argentin kutató, a Buenos Aires-i Egyetem munkatársa.

A nemi szervek és a végbélnyílás környékén megjelenő szemölcsöket a humán papilloma vírus (HPV) okozza, és jelenleg nincs könnyen alkalmazható, hatékony, kevés mellékhatással járó kezelési módja. A mostani kezelés vagy valamilyen formában történő sebészi eltávolítás (például leégetés, lézeres kezelés), vagy toxikus vírusellenes hatóanyagok helyi alkalmazása.

Kutatásai során Tatti csoportja legfeljebb 16 hétig, illetve a szemölcsök eltűnéséig 502 olyan felnőttet kezelt, akiknek 2-30 szemölcse volt. A kenőcs 10 vagy 15 százalékos szinekatekint tartalmazott, vagy inaktív anyagot. Mindkét csoportban, ahol a szinekatekint alkalmazták, a szemölcsök teljesen eltűntek a páciensek 57 százaléknál, míg a kontrollcsoportban lévő pácienseknek csak 34 százalékánál. A hatóanyagos kezelésnél a szemölcsök legalább fele letisztult a páciensek háromnegyedénél, míg a kontrollcsoportnál ez a szám 51 százalék volt. A szinekatekines kezelésnél az enyhétől a közepesig terjedő mellékhatásokat tapasztaltak, általában bőrreakciókat.

(MTI)

Megduplázták a fénnyel működő mikroszkópok képességét, és az új eljárás segítségével a sejtek apróbb összetevői is jól láthatóvá válnak, még akkor is, ha csupán 100 nanométer távolság van közöttük, írja a New Scientist. A fénymikroszkópok felbontása eddig a látható fény hullámhosszának nagyjából a felére korlátozódott, azaz ha két objektum 200 nanométernél közelebb volt egymáshoz, akkor azok egy objektumnak látszottak. Az elektronmikroszkópok sokkal rövidebb hullámhosszon működnek, de kisebb részleteket tudnak megjeleníteni, ráadásul fekete-fehér képeket készítenek.

Heinrcih Leonhardt és munkatársai a kaliforniai egyetemen egy trükk segítségével javítani tudták a mikroszkópok képességét. Struktúrált fénymintákat vetítettek a vizsgálat tárgyára, és bár nem láthatták közvetlenül a tárgy alakját, a visszavert fény mintázatából fontos információkat tudtak kinyerni az alakjukkal kapcsolatban. Persze erős számítógépekre és jó algoritmusokra is szükség van a kép renkonstruálásához.

Párok is felkeresik a Virgin Galactic űrutazási irodát, azzal a céllal, hogy az űrben szexelhessenek. "A párok nem csupán az élvezetet hajszolják, hanem azért is szeretnének úttörők lenni, hogy bekerülhessenek a Guinness Rekordok Könyvébe" - mondta Will Whitehorn, a brit cég elnöke. A Virgin Galactic jövőre szeretne turistákat feljuttatni az űrbe. A tudósok kétkednek abban, hogy az űrszex túl sok kéjt adna, ugyanis a párok hadonásznának a súlytalanság állapotában, ráadásul nem lenne sok idejük a kibontakozáshoz, mert csupán öt percig élvezhetik a súlytalanságot. (mti)

Késő avarkori temetőt és településrészt találtak gázvezeték-építés közben Kállósemjén határában. Az építők előbb a temetőre bukkantak, amely az első megállapítás szerint VIII.-IX. századbeli lehet, mondta el az MTI-nek Jakab Attila, a nyíregyházi Jósa András Megyei Múzeum feltáró régésze. A helyszínre hívott régészek huszonkét sírt tártak fel eddig összesen, amelyekben az eltemetett emberek valamely késő avarkori népesség tagjai lehettek.

A régész elmondása szerint a sírok az avarkori temetkezési szokásokhoz képest meglehetősen szegényesek voltak, mindössze néhány vascsatot, kést és edényt találtak a csontok mellett. Hozzáfűzte, hogy birkacsontmaradványok is előkerültek. Megtalálták a temetőhöz tartozó valamikori település maradványait is, a gázvezeték nyomvonalában két ház és egy kemence helyére bukkantak. A most megtalált kállósemjéni helyszín eddig a legkeletibb feltárt temető Szabolcs megyében. (mti)

A Discovery űrrepülőgép két amerikai asztronautája közép-európai idő szerint péntekre virradóra sikeresen befejezte a mostani küldetésre beütemezett három külső űrszerelési munka közül a másodikat - közölte az amerikai űrkutatási hivatal.

A NASA jelentése szerint az űrséta 7 óra 11 percig tartott, tehát 54 perccel tovább az eredetileg tervezettnél, de a két űrhajós maradéktalanul ellátta feladatát. Ennek során Ronald Garam és a veterán űrutazó Mike Fossum, aki most lépett ki ötödször életében a nyílt világűrbe, kiegészítőkkel látta el a héten a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakoztatott Kibo japán gyártmányú kutatólaboratórium legnagyobb elemét.

Felszereltek két tévékamerát az egymilliárd dolláros labor robotkarjára. A kamerák a szerkezet mozgatását segítik majd. Az űrhajósok eltávolították a kar hővédő takaróját, és előkészítették a harmadik külső munkát, amelyet vasárnapra tereznek. Az űrhajósok további feladata a szigetelés elrendezése a Kibo dokkoló kapuja körül, hogy semmi gond ne legyen, amikor még egy elemet - lényegében egy raktárt - csatlakoztatnak hozzá. (MTI)

A Discovery űrrepülőgép két amerikai asztronautája hozzáfogott csütörtökön a világűrben elvégzendő munkák második szakaszához, amelyben kiegészítőkkel látják el az újonnan csatlakoztatott Kibo laboratóriumot. A hat és fél órára tervezett űrséta során felszerelnek két tévékamerát az egymilliárd dolláros japán labor robotkarjára, eltávolítják a kar hővédő takaróját, és előkészítik a harmadik külső munkát, amely vasárnap lesz. Ronald Garam és a veterán űrutazó Mike Fossum további feladata a szigetelés elérendezése a Kibo dokkoló kapuja körül, hogy semmi gond ne legyen, amikor pénteken még egy elemet - lényegében egy raktárat - csatlakoztatnak hozzá. (mti)

Patkánycsontok, valamint az általuk megrágott magvak radiokarbonos vizsgálata arra derített fényt, hogy Kr.u. 1300 körül, a feltételezetthez képest lényegesen később érkezhettek az első emberek Új-Zélandra.

Nemzetközi kutatói csoport az új-zélandi Janet Wilmshurst irányításával négy éven keresztül végezte a patkánycsontok, valamint a magvak szénizotópos kormeghatározását. Ennek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi jelenlét legkorábbi bizonyítéka 1280-1300-as évekre tehető.

A hímvesszőre kent női nemi hormon, az ösztrogén segíthet a HIV-fertőzés megelőzésében azáltal, hogy megakadályozza a vírus belépését a péniszbe - közölték ausztrál orvoskutatók a PLoS ONE tudományos internetes oldalon.

Az ösztrogén hormon alkalmazása közvetlenül a hímvesszőn, megvastagítja a bőr természetes keratinrétegét -állapította meg a Melbourne Egyetem kutatóinak tanulmánya. A vizsgálatból kiderült, hogy a bőr keratinrétege akadályt jelent a vírusfertőzéssel szemben, tehát a vastagabb keratinfelszín védheti a férfiakat a HIV-fertőzéstől.

A HIV-fertőzés világszerte 40 millió embert érint. Gyorsabban terjed azokban az országokban, ahol ritkább a férfiak körülmetélése - írják a Public Library of Science nyílt adatbázisában a kutatók. (MTI)

Az egészséges szív kifejlődését támogatja az a fehérje, melyet japán kutatók azonosítottak békákon végzett előzetes tanulmányukban - írja a Nature című tudományos szaklap. A fehérjét, mely az IGFBP-4 jelölést kapta, ebihalakból különítették el, miután szívük kialakult.

"Miután eltávolítottuk a fehérje molekulát, a szívük egyre kisebb lett, végül eltűnt" - mondta Komuro Issei, a Chiba Egyetem orvosi iskolájának munkatársa. "Remélem, hogy embereknél szívbetegségek utáni regenerálásra használhatjuk majd a molekulát"

A szív az első szerv, mely a humán embrió fejlődésének legkorábbi lépései során kialakul, ezért az ebben a folyamatban fellépő rendellenességek veleszületett szívhibákhoz vezethetnek. Azt nem sikerült tisztázni, hogy a fehérje közreműködik-e az embrionális őssejtek szívsejtekké alakulásában, de a kísérletek azt bizonyítják, hogy az egészséges szív kifejlődésében elengedhetetlen szerepe van.

A fehérje a májban termelődik, támogatja a szív fejlődését és meglehetősen későn jelenik meg az egyedfejlődés során - mondta Issei. Először kialakul a szív, majd az embrionális fejlődés középső szakaszában szükség lesz erre a molekulára, hogy a fejlődés folytatódjék. (MTI)

A mezei pacsirta nemcsak fáradhatatlan dalnok, éneke meglepően változatos is. A hímek, mint az énekesmadaraknál megszokott, előadásukkal hívják ki riválisaikat. Szomszédaikat azonban idő- és energiapazarlás lenne megtámadni, ezért a közel lakó madarak repertoárjukat egymáséihoz hangolják - írja Elodie Briefer, az orsay-i Paris 11 egyetem kutatója a Journal of Experimental Biology című szaklapban.

A mezei pacsirta éneke több mint kétszáz különböző hangból áll, legtöbbjük azonban egytized másodpercnél is rövidebb. A dal úgy háromnegyed részében a hangok ugyanolyan sorrendben követik egymást. Ezen versszakok közül a leggyorsabb ritmusúak a szomszéd pacsirta repertoárjában is megtalálhatók. A kutatók erre különböző dalok lejátszásával jöttek rá. Amikor a szomszéd ismerős dala csendült fel, a terület tulajdonosa meg se rezzent. Egy idegen ének hallatára azonban nyugtalan lett, nem egyszer megpróbálta elkergetni a vélt betolakodót. A madár azonnal megnyugodott, ha az idegen énekbe helyi strófákat szőttek a kutatók.

Úgy tűnik tehát, a pacsirták a gyors versszakok alapján ismerik fel, hogy tulajdonuk védelmére kell-e kelniük. Az, hogy a szomszéd madarak ilyen szinten ráhangolódnak egymás énekére, figyelemreméltó tanulékonyságra utal. (MTI)

Sikerült hatástalanítani a maláriát okozó parazitának azt a génjét, amely a szúnyogokban való szaporodását segíti - jelentették be dán és amerikai kutatók. Ez a gén teszi lehetővé a parazita számára, hogy zigótává fejlődjön, amely aztán ivartalan módon szaporodik, újabb fertőző parazitákat hozva létre. Dan Klaerke, a Koppenhágai Egyetem munkatársa csoportjával olyan malária-parazitát vizsgált, amely egereket fertőz meg, de nagyon hasonlít az embereket megcélzó fajokhoz.

A malária évente 300-500 millió embert fertőz meg, főként Afrikában, közülük 3 millió hal meg minden évben. A betegség elleni küzdelem nehézségét az adja, hogy a hordozó szúnyogon belül az egysejtű parazita életciklusa igen összetett, így könnyen kitér a gyógyszerek elől. Néhány szerrel szemben már ellenállást fejlesztett ki, hatásos oltóanyag pedig még nincs.

Nirbay Kumar, a Johns Hopkins Egyetem kutatója és csoportja az Egyesült Államokban a paraziták úgynevezett nátriumcsatornáinak működését vizsgálta. Az ehhez hasonló ioncsatornák az élőlények "beléptető kapui". A csoport két új csatornát fedezett fel a parazitákban és megállapították funkciójukat is. A gyakorlati előny, hogy a nátriumcsatornák blokkolása érzékenyebbé teheti a parazitákat a gyógyszerekre - mondta Klaerke. A paraziták szaporodásának megakadályozása egyúttal a fertőzés továbbadását is meggátolja.

Időközben végéhez ért a figyelemfelkeltő kampány, amelynek során a Zambézi folyó 3000 kilométeres hosszán utazott végig egy expedíció, hogy ismertesse a maláriával kapcsolatos tudnivalókat. A WHO, az UNICEF, a Világbank, és az ENSZ fejlesztési programja által támogatott és szervezett kampány célja előmozdítani, hogy 2010-re felére csökkenjen a maláriás halálesetek száma. (MTI)

Azok a szívbetegek, akik még mozgékonyak, átlagosan három évvel hosszabbra becsülik várható élettartamukat, mint amennyit az adatokon alapuló standard modell jósol számukra - közölték amerikai kutatók a Journal of the American Medical Association szaklapban. Ez az első olyan tanulmány, amely a páciensek saját életesélyeinek jóslását veti össze a statisztikai adatokon alapuló modell élettartam-előrejelzésével.

A felmérésben 122 pácienst kérdeztek ki 2004-ben, majd 2008-ban újra. A páciensek átlagéletkora 62 év volt, 47 százalékuk afrikai-amerikai, jelzi a közlemény. A szívproblémák osztályozása alapján valamennyiük betegsége előrehaladott állapotú volt.

A páciensek által előrejelzett, átlagosan várható élethossz saját maguk számára 13 év volt, míg a statisztikai modell három évvel kevesebbet, 10 évet jósolt számukra. Átalánosságban a fiatalabbak, a súlyosabb betegségi kategóriákba tartozók és a kevésbé depressziósak értékelték túl inkább a még várható életéveik számát.

A tanulmány készítői fontosnak tartják, hogy a kezelőorvosok beszéljenek szívbeteg pácienseiknek a kilátásaikról, hogy a megfelelő információk birtokában megfelelő döntéseket hozhassanak életükről. (MTI)

A bostoni egyetem és az észak-karolinai Duke University kutatói létrehozták az abszolút fekete anyagot, ami a rávetített fényt tökéletesen elnyeli, visszatükrözés nélkül. Ráadásul nemcsak a látható fényt, de a sugárzás elektromos, és mágneses komponenseit is – igaz, ezt egyelőre csak egy nagyon szűk hullámhossztartományban tudja produkálni.

 
A kutatók nem sokat árultak el az anyag összetételéről, annyi biztos, hogy a legutóbbi ilyen jellegű kísérletekkel ellentétben most nem szénalapú nanocsövekkel operáltak, hanem fémekkel, és mivel végig metaanyagról beszélnek, nem az anyag összetétele a fontos, hanem annak geometriai struktúrája.

Mivel az anyag az elnyelt fényt hővé alakítja, minden eddiginél hatékonyabb napelemek készíthetők majd a felhasználásával.

A durva szüleik miatt otthonuk elhagyására kényszerült gyerekek kiegyensúlyozottabbak lesznek, ha a rokonok veszik magukhoz őket, mintha nevelőszülőkhöz kerülnek - állapította meg egy amerikai tanulmány.

Amerikai gyermekvédő szervezetek már a 1990-es évek végétől elkezdték azt a programot, ami arra irányult, hogy a veszélyeztetett gyerekeknek inkább a rokonaik körében találjanak nevelőszülőket ahelyett, hogy vadidegenekre kellene bízni őket. Az Egyesült Államokban 2005-re már több mint 2,5 millió gyerek nevelkedett a rokonainál.

A Philadelphiai Gyermekkórházban dolgozó David M. Rubin és kutatócsapata az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című szaklapban tette közzé tanulmányát, amely 1309 gyermek esetét alapul véve megerősítette, hogy a családjukból kiszakadt, de azonnal rokonok gondozásába került gyerekek később ritkábban küzdöttek magatartási zavarral, mint az idegen nevelőszülők gondjaira bízottak.

A vizsgált gyerekek 1999 és 2000 között kerültek ki a családi környezetből. Közülük 599 rögtön rokonokhoz költözött, 710-et viszont nevelőszülők fogadtak be, majd nagyjából egy hónap leteltével 17 százalékuk szintén rokonokhoz került.

A kutatók az adatok feldolgozásánál figyelembe vették az esetleg már az elhelyezésnél korábban is megmutatkozó magatartászavarokat, és egyéb befolyásoló tényezőket, és úgy szűrték le a vizsgálat tanulságait. Eszerint az egyenesen a rokonokhoz került gyerekek 32 százalékánál léptek fel magatartási problémák három évvel az elhelyezés után, a nevelőszülőktől rokonokhoz kerültek 39 százalékánál alakult ki viselkedési probléma, a nevelőszülőknél cseperedők között viszont 46 százalékban fordult elő ilyesmi.

Ráadásul rokonoktól sokkal nagyobb arányban kerültek vissza megfelelően stabil otthoni környezetbe a felmérésben szereplő gyerekek, mint idegenből. A Rubin-tanulmányt a szaklapban kommentáló Richard P. Barth, a Maryland Egyetem munkatársa hangsúlyozta, hogy a rokonoknál történő gyermekelhelyező program érdemes a további fokozott támogatásra, hiszen nem költséges stratégia, a gyerekek is jobban szeretnek a rokonaiknál, és a rokonok láthatóan többet tudnak tenni a magatartási zavarok elkerüléséért. (MTI)

Ezer cápát készülnek befogni és chippel ellátni Mexikó csendes-óceáni partvidékén, hogy választ kapjanak arra, mitől váltak olyan agresszívvá az utóbbi időben.

A Guerrero állambeli Zihuatanejo partjainál rövid időn belül több embert is cápatámadás ért: kettőt megöltek, két másikat pedig megsebesítettek a tengeri ragadozók. A mexikói hatóságok mexikói és amerikai tudósokat bíztak meg azzal, hogy tanulmányozzák az állatok viselkedését, és próbáljanak választ találni váratlan agresszivitásukra.

A mexikói környezetvédelmi minisztérium szerint a cápák elektronikus csipek segítségével történő műholdas megfigyelésében már értek el bizonyos sikereket a dél-mexikói Oaxaca szövetségi államban. A program az állatok védelmét is szolgálja, mivel rendszeresen vadásznak rájuk. Miután egy egyesült államokbeli szörfözőt májusban megtámadott egy cápa, mexikói halászok bosszúból tizenegy cápát öltek meg. (MTI)

A férfiak és a nők különböznek abban, hogyan bontja le szervezetük a gyümölcscukrot, amely az egyik legegyszerűbb cukor - állapítja meg svájci kutatók tanulmánya a Diabetes Care című szaklapban.

A rövid időn belül történt hirtelen cukorbevitel hatására a férfiak vérének triglicerid (zsír) szintje megemelkedett, és csökkent az inzulin-ellenállóképességük. Minkét tényező a szív- és érrendszeri betegségekkel és a kettes típusú diabétesszel kapcsolatos nagyobb kockázatot jelzi - mondta Luc Tappy, a Lausanne Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője. A nők szervezetében ugyanakkor kevesebb negatív hatást váltott ki a cukorterhelés.

A vizsgálatban 16 egészséges, normál testsúlyú, 23 év körüli, nem dohányzó férfi és nő vett részt, akik két különböző hatnapos diéta szerint étkeztek, négyhetes szünet beiktatásával.

A tesztalanyok anyagcseréjét 12 paraméter ellenőrzésével követték. A férfiaknál a gyümölcscukor fogyasztása a tizenkettőből tizenegy tényező emelkedését váltotta ki, köztük a vér glükóztartalmának 5 százalékos, valamint a triglicerid szintjének 71 százalékos növekedését.

Eközben a nőknél 4 százalékkal emelkedett a glükóz és csupán 16 százalékkal a triglicerid szintje a nagy gyümölcscukor tartalmú étrend következtében. A nőknél a tizenkét vizsgált tényező közül csak négy szintje emelkedett értékelhető mértékben. (MTI)

A sikeres dokkolás után az STS-124 kódjelű misszió első munkanapjára ébredt a Discovery űrrepülőgép legénysége a nemzetközi űrállomás fedélzetén. A tervek szerint három űrsétát fognak végezni az asztronauták, melyeknek célja a japán Kibo tudományos laboratórium (a Discovery legfontosabb rakománya) csatolása lesz az űrállomáshoz.

Az első űrsétán a Kibo modul beüzemelésének előkészítése mellett javítási munkálatokat kell elvégezni: helyrehozzák az űrsikló megsérült robotkatját, és megtisztítják az űrállomás napelemtábláinak csatlakozásait.

Egy előre megjósolt napfogyatkozás Kr. e. 585. május 28-án arra kényszerítette a harcoló médeket és lüdiaiakat, hogy fegyverszünetet kössenek - olvasható a NASA honlapján.

A Kr. e. 585-ben bekövetkezett napfogyatkozás nem az első, amelyről fennmaradtak feljegyzések. Így Kr. e. 2300-ban két kínai udvari asztrológus, aki nem volt képes előrelátni a nappali sötétséget, fejével fizetett tudatlanságáért. Babilóniai agyagtáblák tanúsága szerint Kr. e. 1375-ben következett be egy napfogyatkozás Ugaritban. Ugyancsak fennmaradtak feljegyzések a Kr. e. 1063-ban és 763-ban bekövetkezett napfogyatkozásról.

Azonban a Kr. e. 585-ös napfogyatkozás volt az első, amelyet előre megjósoltak. Hérodotosz görög történetíró szerint a milétoszi Thalész (Kr. e. 624 - 546) abban az évben jósolta meg, amikor a médek és a lüdiaiak háborúban álltak egymással.

Nem ismeretes, hogy Thalész, a híres csillagász, matematikus és filozófus milyen módszer segítségével számította ki a napfogyatkozást. A metódust mindössze egyetlen alkalommal alkalmazhatták, mivel nincsenek feljegyzések arról, hogy a későbbiekben a görögök pontosan megjósoltak volna akár egyetlen napfogyatkozást. Feltételezések szerint Thalész egyiptomi földmérési technikákat tanulmányozhatott.

Akárhogyan is, a számításai pontosnak bizonyultak, és a napfogyatkozás akkor következett be, amikor Alüattész lüd király és Küaxarész méd uralkodó hadserege épp harcban állt egymással a Halüsz-folyónál, a mai Törökország területén. A csata kellős közepén az ég elsötétült, és mindkét oldal harcosai a földre helyezték fegyvereiket. A csatának ily módon vége szakadt, ahogy a háborúnak is.

Tizenöt évnyi csatározás után Kilikia és Babilon uralkodója beavatkozott, és kikényszerítette a békeszerződést, így a Halüsz-folyó lett a határ a lüdiai és méd királyság között. (MTI)

A nők születésük jogán hatalmi tényezők voltak az ókori Görögországban - bizonyították be DNS-vizsgálat segítségével brit kutatók. A felfedezés része annak a kutatásnak, amelyet a Manchesteri Egyetem archeológusai évek óta folytatnak Európa első jelentős városállamában, Agamemnón király Mükénéjében.

Mindeddig azt hittük, hogy az antik Görögországban a nőket alig valamivel többre értékelték, mint az egyéb “ingóságokat”. Kutatásaink bebizonyították, hogy ez a feltételezés teljesen elhibázott - mutatott rá Terry Brown, az egyetem professzora.

Hétvégén kialakult az első olyan idei trópusi vihar, ami nevet kapott - írja az ABC News. Ezek a viharok akkor kapnak keresztnevet, ha a szél sebessége eléri a 63 kilométer per órát. A hétvégi Arthurban 64 km/h volt a szélsebesség, ezzel még éppen belefért a fenti kategóriába. Az Arthur csak a gyenge kezdet, mint korában írtuk, a Föld az utóbbi évek legdurvább hurrikánszezonjára számíthat.

Amerikai kutatóknak egy évig is kitartó buborékokat sikerült létrehozniuk, amelynek segítségével számos fogyasztási és ipari termék minősége javulhat - közölték a Science című tudományos magazin legutóbbi számában. A buborékok adják az ételek, kozmetikumok és más termékek könnyű, levegős állagát, ám minél kisebbek ezek a buborékok, annál nagyobb eséllyel pukkannak szét a bennük lévő gáz nyomása és a nagy felületi feszültség miatt. Most azonban 12 hónapig stabilan megmaradó buborékokat sikerült előállítania Emilie Dressaire végzős mérnökhallgatónak és csoportjának a Harvard Egyetemen.

Az ötlet Rodney Bee-től származik, aki a jégkrémek minőségének javítását tűzte ki célul, és egyszerű konyhai mixerrel állított elő 1 mikrométeres buborékokat. Dressaire egy mixerrel és cukoroldatokkal felszerelkezve állított elő habokat, hogy a létrejövő buborékokat tanulmányozhassa. Az előállított legstabilabb, egy évig kitartó buborékokat páncélként védték a szacharózmolekulák. A tartós buborékok az élelmiszerek természetesebb állagjavítására is alkalmasak lehetnek, miközben helyettesítik a jelenleg alkalmazott zsírmolekulákat. Ezen túlmenően számos krém- vagy habállagú termék előállításánál is kihasználhatják előnyös tulajdonságaikat.

(MTI)

Elindították a Discovery amerikai űrrepülőgépet közép-európai idő szerint szombaton késő este a floridai Cape Canaveralon lévő Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az űrsiklón hét asztronauta utazik. Az űreszköz legfontosabb rakománya a Kibo (Remény) japán kutatómodul négy egységének egyike.
A Discovery emellett az ISS egyetlen űrillemhelyének a napokban meghibásodott alkatrészét felváltó szerkezetet is magával szállít.

Az amerikai űrkutatási hivatal egész héten bizakodó volt a szombati indulással kapcsolatban. LeRoy Cain repülési igazgató csütörtökön tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy az időjárási előrejelzések kedvezőek, az űrsikló és a Mark Kelly kapitány által vezetett legénység útra készen áll.

Hét űrhajóssal a fedélzetén szombaton helyi idő szerint 17 óra 2 perckor - közép európai idő szerint 23 óra 2 perckor - startolt a Discovery a floridai Kennedy űrrepülőtérrő. Az indítási ablak tíz percre nyílt meg.

A 14 napos küldetés fő feladata, hogy az űrállomásra szállítsák és felszereljék a Kibo (Remény) japán kutatómodul négy egységének egyikét, a légnyomás alatti, zárt belső terű modult. Ennek felszereléséhez és más egyéb feladatokhoz két űrhajósnak háromszor is ki kell lépnie a nyílt világűrbe. Az űrséták mindegyike 6,5 órás lesz.

A legénység egyik tagja, Greg Chamitoff a Nemzetközi Űrállomáson marad, felváltja Garrett Reismant, aki három hónap után tér vissza a Földre. (MTI)

Egy különleges, fehérjeszerű anyag befecskendezésével, úgy tűnik, meg lehet óvni a szervezetet az ionizáló sugárzás halálos következményeitől.

Egy kísérletben egereknek és majmoknak adtak be egy CBLB502 elnevezésű szert, amelyet a New York állambeli Cleveland Biolabs cég fejlesztett ki. A hatóanyag egy, a szalmonellák ostorában található polipeptid. Ha a baktériumok ostoraikkal megérintenek egyes emberi sejtek felszínén található bizonyos receptorokat, azok egy NF-kappaB nevű közvetítő anyagot bocsátanak ki, amely megakadályozza, hogy a sejtek öngyilkosságot kövessenek el.

A nagy dózisú ionizáló sugárzás hatására bekövetkező szövetkárosodás is nagyrészt a sejtek öngyilkosságára vezethető vissza. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy az NF-kappaB termelését kellene valahogy serkenteni. Ahogyan az a Science magazinban olvasható, a legtöbb állat túlélte az egyébként halálos sugárzást, ha előtte CBLB502-t fecskendeztek be nekik. A szer még akkor is kifejtette védő hatását, ha a sugárzást követően egy órán belül alkalmazták.

A kutatók most azt remélik, hogy a jövőben jobban meg tudják óvni a rákos betegeket a sugárkezelés káros hatásaitól. (MTI)

A világ egyik legkisebb állatkája, mely 40 millió éve felhagyott a szexuális úton való szaporodással, más élőlényektől lopkodja a géneket. Baktériumok, gombák, sőt még növények génjeit is megtalálták beépülve a mindössze nagyjából ezer sejtből álló mikroszkopikus méretű állatkák, a Bdellod rotiferek DNS-ében.

A minden vizes élőhelyen, így a tengervízben és édesvízben is megtalálható Bdelloid rotifereknek mintegy 370 faja él, közös tulajdonságuk, hogy csak nőstényeik vannak, és szűznemzéssel szaporodnak, azaz klónozzák önmagukat. Túlélőképességük ennek ellenére különlegesen nagy, képesek teljesen kiszáradva fennmaradni, majd újraéledni, és a sugárzással szemben is feltűnően ellenállóak.

A cambridge-i Harvard Egyetem munkatársai, Arkhipova és Matthew Meselson azt vizsgálták, hogyan szerzik meg, és hogyan hasznosítják az új géneket az apró állatkák.

Az evolúció során a szexuális szaporodás segítette elő az élőlények változásokhoz való alkalmazkodását, mert így tudtak új géneket beszerezni, és a hibás kópiákat kiküszöbölni. A kivételes képességű, 0,1-1 milliméteres áttetsző állatkák, a Bdelloid rotiferek azonban rácáfolnak arra, hogy az ivartalan szaporodás zsákutca lenne. DNS-ük további tanulmányozása segítheti túlélőképességük okainak feltárását. (mti)

A halogatás a modern idők népbetegségévé vált: akut formában halogat a világ lakosságának 20 százaléka, de ha hozzájuk számítjuk azokat, akik csak néha odáznak el teendőket, ez a százalékarány 95-re emelkedik. A halogatás az élet minden területén dívik, legyen az a fogorvos felkeresése, a fogyókúra megkezdése, barátok felhívása, vizsga, vagy akár a házasságkötés dátuma.

Van, aki a halogatást a neveletlenség egyik formájának tartja, amely alkalmanként sokba kerülhet a bűn elkövetőjének. Mások szerint az újtól, a változástól, valamint az elvesztéstől való félelem motiválja, vagy a remény, hogy egy adott problémát más oldjon meg helyettünk. Szerepet játszik az úgynevezett Galois-szindróma is, írja az MTI. Evariste Galois csodagyerek-matematikus volt, a 19. század első felében élt, és már 16 éves korában megalkotott hét matematikai alaptételt, de csak négy évvel később, a maga számára halálos kimenetelű párbaj előestéjén határozta el, hogy leírja azokat. Tudósok, művészemberek vallják ugyanis, hogy a dolgok végsőkig való halogatása olyan izgalmat kelt bennük, amely megsokszorozza alkotó képességüket.

A halogatás művészetének ma már seregnyi irodalma van. Ezek jó tanácsokkal is szolgálnak leküzdésére. Az egyik ilyen David Allen "kétperces szabálya", amely így szól: ha valaminek az elvégzése 2 percedet veszi igénybe, csináld meg. Ennyi időt vennél igénybe arra is, hogy elhalaszd. A www.procrastinus.com tesztet közöl, amelynek segítségével a kitöltő 20-25 perc alatt megtudhatja, hogy mekkora a hajlama a halogatásra. Persze csak akkor 20-25 perc alatt, ha nem halogatja a kitöltést. (mti)