Kísérleti egerek agyának szerotonin szabályozó rendszerét vizsgálva találtak olasz kutatók újabb tényeket, melyek azt a feltételezést támasztják alá, hogy az agytörzs idegsejtjeinek kóros működése okozhatja a hirtelen csecsemőhalált. A Science című tudományos folyóirat pénteki száma közli Cornelius Gross, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium munkatársa és kutatócsoportja eredményeit. A kutatók genetikailag módosított egereket vizsgáltak oly módon, hogy agyukban a szerotonin önszabályozó rendszerét módosították, vagy kikapcsolták. A kutatók eredetileg az agyi kémia és a szorongás, agresszió kapcsolatát kívánták vizsgálni, eközben tapasztalták a bébiegerek más okkal nem magyarázható, hirtelen halálát.
A szerotonin agyi ingerületátvivő anyag, melynek alacsony szintjét régóta a depresszióval hozzák összefüggésbe. Kevésbé ismert, hogy a szervezet tudattalan folyamatainak szabályozásában - mint a légzés, a szívritmus, a testhőmérséklet - az agytörzsben található szerotonin mennyisége is szerepet játszik. A vizsgálatok során a génmódosított egerek több mint fele három hónapos kora előtt váratlanul elpusztult. Gross elmondása szerint még meglepőbb volt a kutatók számára, amikor az egerek szívverése időnként hirtelen lelassult, majd öt-tíz perccel később testhőmérsékletük is esett. Olykor az ilyen krízisek közben, máskor valamivel később haltak meg. Amikor a szerotonin szabályozó rendszert teljesen kikapcsolták genetikai módosítással, az egerek nem pusztultak el. Gross szerint ez a tény azt jelzi, hogy még a nem működő szerotonin szabályozás is jobb, mint a rosszul működő.
Már korábban is születtek olyan eredmények, melyek szerint az agytörzs bizonyos elváltozásai hozzájárulnak a hirtelen csecsemőhalálhoz. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatóinak boncolási eredményeken alapuló korábbi közleménye szerint a váratlanul elhunyt újszülöttek agytörzsében több volt a szerotonint továbbító idegsejt, ám a receptorok csökkent mennyisége miatt az idegsejtek nem tudják megfelelően felvenni a szerotonint. A hirtelen csecsemőhalál a fejlett országokban körülbelül minden kétezredik egy évnél fiatalabb babánál fordul elő. Az orvosok azt tanácsolják a szülőknek, hogy a csecsemő a hátán feküdjön nem túl meleg szobában, valamint mellőzzék környezetében a dohányzást. Az adatok azt mutatják, hogy ezek az elővigyázatossági lépések jelentősen csökkenthetik, de teljesen nem küszöbölik ki a bölcsőhalál bekövetkeztét.
Az eddig gondoltnál sokkal több fajt fenyeget a kihalás veszélye, áll egy a Nature-ben megjelent tanulmányban. Jelenleg két tényezőt vesznek leginkább figyelembe, amikor a kihalás veszélyét próbálják megbecsülni: a születés-halálozás arányát és a környezetei hatásokat. Brett Melbourne and Alan Hastings szerint viszont további faktorokat is vizsgálni kéne, például a hím-nőstény arányt. Kutatásuk szerint, ha egy populáció mérete csökken, a hím-nőstény arányban bekövetkező változásnak végzetes hatása lehet. A modelljük szerint az eddiginél jóval több fajt fenyeget a kihalás veszélye.
A rejtőzködő herpeszvírus elpusztítására javasolnak új módszert amerikai kutatók a Nature tudományos szaklap szerdán megjelent számában.
Az időnként felbukkanó, elsősorban az ajak környékén fájdalmas hólyagokat okozó herpesz szimplex vírus 1-es típusa (HSV-1) egy rejtélyes gént szállít, ez teszi lehetővé számára, hogy a fertőzés után az idegdúcokban lappangjon - írják a tanulmányban a Duke University munkatársai.
A kutatók szerint a HSV-1 az úgynevezett mikro-RNS-ek, a genetikai állomány kis darabkái segítségével teszi ezt. A mikro-RNS-ek egyébként sok vírus aktivitását szabályozzák.
Lehetséges a vírus felébresztése, majd elpusztítása a szokásos vírusellenes szerekkel, például az aciklovir hatóanyaggal - közölte Jennifer Lin Umbach, a cikk egyik szerzője. A kutatók hamarosan állatkísérletekkel ellenőrzik feltételezésüket.
A herpeszvírusok csoportjába tartozik a HSV-1-es és 2-es típusa, valamint a varicella-zoster vírus is. A HSV-1-es típus elsősorban a száj környékén kialakuló bőrtünetekért felelős, a 2-es pedig, melyet genitális herpesznek is neveznek, a nemi szerveken lévő hólyagokat okozza általában. A varicella-zoster vírus fertőzése okozza a bárányhimlőt és az övsömört. A bárányhimlő főként gyerekkorban jelentkezik, majd középkorúaknál, idősebbeknél övsömör formájában aktiválódhat a vírus.
A herpeszvírus a gyógyulás után elszállásolja magát az idegdúcokban, és az egyén egész élete során megmarad a szervezetében. Az aciklovir és más antivirális szerek csak a vírus aktív szakaszában hatásosak. "Az inaktív vírus teljességgel érinthetetlen bármely kezelés számára. Aktiválása nélkül nem lehet megölni a vírust" - mondta Bryan Cullen, a kutatás irányítója.
Ismeretlen okból a különböző neuronokat megfertőző vírusok különböző időpontokban aktiválódnak, ezzel lehetetlenné téve teljes megsemmisítésüket. Umbach kutatócsoportja azt a gént találta meg, mely alvó állapotban tartja a herpeszvírust. Elképzelésük szerint, ha sikerülne ezt a gént kikapcsolni, akkor a felébresztett vírus minden kópiája akcióba lépne. Az így aktiválódott vírusokat pedig el lehetne pusztítani aciklovirral.
A megoldás a herpesz szimplex esetében egyszerűbb, az övsömörnél pedig bonyolultabb lehet.
Kódexírás közben higanymérgezést szenvedhettek el a szent szövegeket másoló szerzetesek - derült ki hat különböző dán temetőből származó középkori csontvázak vizsgálata során.
Kaare Lund Rasmussen, a University of Southern Denmark fizikai kémiai intézetének kutatója szerint a szerzetesek mérgezésében a vörös tinta lehetett a ludas, amellyel a kódexek iniciáléjait - a szövegek nagyobb, díszesebb kezdőbetűit festették. A cinóbervörös tintát, amelyet élénk színe miatt kedvelték, ugyanis higany-szulfidból készítették - olvasható a Discovery Channel hírei között.
Eredményekről a Journal of Archaeological Science című régészeti szaklap augusztusi számában számolnak majd be a kutatók, akik vizsgálataik során a higany orvosi használatára is kitértek. Így e mérgező medicinát egy lepraszerű, koponyacsont-elváltozásokkal járó betegség kezelésére is alkalmazták. A higanyhoz fordultak az orvosok a lepra és a szifilisz gyógyításakor: az előbbi kórban szenvedők 79 százalékánál alkalmazták a toxikus kúrát, míg a vérbajosok 35 százalékát gyógyították ily módon.
Mivel a cisztercita szerzetesek, akik Om apátságában alusszák örök álmukat, nem szenvedtek e betegségek egyikében sem, viszont csontjaik higanyt tartalmaztak, kézenfekvő, hogy a tinta okolható.
"Nagyon is emberi dolog, hogy valaki megnyalja az ecsetet, ha szép vékony vonalat akar rajzolni" - vélekedett Kaare Lund Rasmussen. Mint mondta, még napjainkban sem javallott hozzáérni a középkori pergamenlapokhoz.
A kutatás során csontmintákat vettek. A cisztercita szerzeteseken kívül a vizsgálatban svendborgi ferences rendi barátok vettek részt, ám utóbbiaknál nem fedezték fel a higanymérgezés jeleit.
A kutatás során felvetődött, hogy esetleg a szerzetesek étrendje is ludas lehetett a higanymérgezésben. A cisztercita szerzetesek ugyanis nem ehettek húst, étrendjük főleg tengeri halból állt, a ferences rendi barátok viszont nem mindig követték a példájukat. Ám mint a kutatók rámutattak, napjainkban a környezetszennyeződés miatt magas a tengeri halak húsának higanytartalma, a középkorban azonban ez aligha fordulhatott elő.
A kódexmásolás mérgező voltára utalnak más vizsgálatok is, így az izraeli Soreq nukleáris kutatóközpont az Izraeli Múzeummal közösen végzett kutatás során a Holt-tengeri tekercsek négy töredékén fedezte fel a cinóbervörös festéket. (MTI)
Őrültségnek nevezte Guido Barilla, a világ legismertebb tésztagyártó vállalatának elnöke az Egyesült Államok és az Európai Unió arra vonatkozó döntését, hogy támogatják a gabonafélékből (is) készített bioüzemanyag előállítását.
Az olasz iparcsoport eredményeit ismertető keddi sajtóértekezleten a vállalkozó így fogalmazott: "ahhoz, hogy egy gépkocsi meghajtására szolgáló 1 liter bioüzemanyagot állítsanak elő, 4 kiló élelmiszertermékre és rengeteg vízre van szükség. A világ élelmiszerellátása ennek következtében már a közeljövőben kiélezett problémává válik."
Az élelmiszerárak világszerte tapasztalható növekedését Guido Barilla szerint az ázsiai országok lakosságának növekvő gabonafogyasztása, a bioüzemanyagok előállítása és kisebb mértékben a spekuláció magyarázza.
Barilla válaszolt azokra a vádakra is, hogy "kiéhezteti" az olaszokat a gyáraiban készülő tésztafélék árának 2007 óta tartó rendszeres növelésével. Ezek a vádak azon alapulnak, hogy míg az infláció éves üteme Olaszországban 3,8 százalék volt, a tésztaféleségek ára 22, a Barilla-termékeké 40 százalékkal nőtt.
A gyártásukban felhasznált egyes alapanyagok ára viszont megháromszorozódott - vágott vissza a nagyiparos. A híres pasta áremelkedése Barilla szerint csak csekély hatást gyakorol az olasz családok költségvetésére. (MTI)
A pszilocibint tartalmazó, úgynevezett mágikus gombák spirituális hatása egy éven túl is tart, és segíthet azoknak, akik halálos kórral vagy addikcióval küzdenek - közölték amerikai kutatók kedden.
A kutatók szerint eredményeik azt is igazolják, hogy kellő ellenőrzés mellett önkénteseken biztonságosan tesztelhetők pszichoaktív szerek.
2006-ban Roland Griffiths, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem munkatársa és kutatócsoportja pszilocibint adott 36 önkéntesnek, majd kikérdezték őket élményeikről. Legtöbben misztikus vagy spirituális tapasztalatokról számoltak be, és pozitívan értékelték.
Több mint egy évvel később többségük azt mondta, hogy az élmény növelte jó érzéseiket vagy az élettel való elégedettségüket - írják a szerzők a Journal of Psychopharmacology című orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.
"A pszichológiai kutatások során ritkán kapunk egyetlen laboratóriumi eseményről ilyen tartós pozitív visszajelzést" - mondta Griffiths, akinek munkáját az Egyesült Államok kábítószer-visszaélésekkel foglalkozó nemzeti intézete támogatta (National Institute on Drug Abuse).
Míg a pszilocibin széles körben tiltott világszerte, az Egyesült Államok több állama és egyes országok szemet hunynak afelett, ha az őslakosok vallási szertartásaikon használják.
A hallucinogének alkalmazási területeit alaposan át kell gondolni a kutatók szerint. Végállapotú betegeknél, vagy mély depresszióban lévő pácienseknél, addikcióval küzdő embereknél tartják elképzelhetőnek orvosi javallatra történő használatát. Pszichózis vagy más komoly mentális rendellenesség kockázata esetén nem szabad hallucinogént adni - mondták a kutatók.
A 36 önkéntesből, aki pszilocibint kapott az egynapos teszt során, 22 számolt be misztikus tapasztalatról a kérdőívben. 14 hónap elteltével 21-en még mindig pozitívan értékelték az élményt. A résztvevők 58 százaléka élete öt legjelentősebb tapasztalata közé sorolta a kísérlet alatt átélteket. (MTI)
Mindig óriási vitákat generál az Index olvasói között is az evolúció kontra teremtés téma. Az evolúcióelmélet megszületésének 150. évfordulójára készített összeállításunkban már elmondták a véleményüket az evolúció és az intelligens tervezés elméletének magyar szaktekintélyei, itt az idő, hogy megkérdezzük olvasóink véleményét is:
Orvosi képalkotó szkennerrel, CT-vel kereste az okot a Stradivari hegedűk különleges hangzására egy holland kutató és egy amerikai hegedűkészítő. A válasz szerintük a hangszerek fájának kivételesen egyenletes tömörségében rejlik.
Háromszáz éve találgatják zenészek és kutatók, hogy minek köszönhető a cremonai hangszerkészítő mesterek, elsősorban Antonio Stradivari és Giuseppe Guarneri del Gesú által készített hegedűk kivételes hangzása.
Berend Stoel, a Leideni Egyetem orvosi központjának kutatójával, Terry Borman arkansasi hegedűkészítővel összefogva komputeres tomográffal vizsgálta meg öt klasszikus cremonai és nyolc modern hegedű anyagát.
Az emphysema nevű tüdőelváltozásnál, a tüdő sűrűségének mérésére kidolgozott számítógépes programot módosították úgy, hogy alkalmas legyen a hegedűk fájának vizsgálatára anélkül, hogy bármilyen kár érné a több millió dollár (több száz millió forint) értékű hangszereket.
A klasszikus és a modern hegedűk anyagának átlagsűrűsége nem tért el jelentősen egymástól, ám azt találták, hogy az öreg hangszerek fájának erezete, tömörsége sokkal egyenletesebb. Mivel a fa sűrűségének változása hatással van a hangszerben keltett rezgésre, ezáltal a hangzás minőségére, a felfedezés megmagyarázhatja a cremonai hegedűk különlegességét.
A fa egyenletes tömörségét okozhatja az, hogy háromszáz éve kissé hűvösebb volt az éghajlat, lassabban nőttek a fák, melyek a hegedűk anyagául szolgáltak. De a nyersfa kezelési módja is eredményezhette ezt, vagy akár a fa öregedése az elmúlt évszázadok alatt - mondta Stoel, akinek tanulmánya szerdán jelent meg a PLoS ONE (Public Library of Science) nyílt hozzáférésű internetes tudományos folyóiratban. (MTI)
Első ízben tüntetik fel térképen azon csontvázak tízezreit, amelyek London házai, utcái alatt vannak eltemetve.
A projekt révén, amelyet a London Musem, valamint a The Times napilap jegyez, bárki egy kattintással megtudhatja, hogy munkába menet hány csontvázon gázol keresztül. A térképen a múzeum által a fővárosban építési munkák közben fellelt 37 ezer csontváz jelentős részének a helyét tüntetik fel. Közülük 17 ezer múzeumba került, a többit viszont visszatemették - olvasható a The Times online kiadásában.
A legérdekesebb történettel bíró 26 csontvázat július 23. és szeptember 28. kiállítják a brit fővárosban. A legszörnyűbb kiállítási tárgy kétségkívül egy fiatal nő csontváza lesz, aki a XIX. század elején hunyt el: az illető oly súlyos vérbajban szenvedett, hogy koponyacsontjain mindmáig láthatók a betegség okozta sebhelyek. Bill White, a London Museum biorégészeti osztályának vezető kurátora szerint a nő homlokát mély fekélyek csúfították el. Ám mire ezek a sebek kialakultak, a beteg megőrült, úgyhogy nem igazán tudatosult benne, hogy mi is történik vele valójában.
"A húszas éveiben érte a halál. Véleményünk szerint örömlány lehetett, mivel Southwark, ahol a földi maradványaira bukkantunk, korának ismert piroslámpás negyede volt. A beteg emellett fogszuvasodásban, valamint angolkórban szenvedett. Utóbbi feltehetően annak következtében alakult ki, hogy gyermekkorában ritkán érte napfény" - mondta a kurátor.
A tárlaton szerepel majd az a gerincében nyíl- vagy dárdaheggyel eltemetett férfi, aki 1350 körül halt meg, s akit London keleti részében helyezték végső nyugalomra. Az illető feltehetően a százéves háború idején katonáskodott, de nem a sebesülésbe halt bele, erre utal a sebesülés körül megindult csontképződés. Feltehetően még néhány hónapig, vagy akár több évig is élt, hogy bubópestisben hunyjon el harmincas évei végén vagy negyvenes évei elején.
Kevésbé hányatott sors jutott Nicholas Adams osztályrészéül, akinek földi maradványaira Chelseaben bukkantak: az öregúr 1827-ben 78 éves korában hunyt el, megőrizve dús hajkoronáját. A haja most is a helyén van, erről a múzeum kurátorai gondoskodtak, hajhálóval védve az elhunytat. De Londonban van föld alá temetett rozmár is. (MTI)
Hatvanezer tonna szén-dioxidot pumpálnak több mint 800 méter mélyre a földfelszín alá a következő két évben a Berlin melletti Ketzinnél, a német geológiai kutatóközpont (GFZ) kísérleti telepén. A projekt egy szénalapú, de csekély szén-dioxid-kibocsátással járó kísérleti áramtermelési módszer hatásvizsgálata. A kísérletben résztvevő európai tudósok a GFZ kutatóival közösen azt vizsgálják, hogy lehetséges-e hosszú távon a föld alatt tárolni szén-dioxidot, amely különben a légkörbe kerülne és erősítené a globális felmelegedés folyamatát. A kísérlet első szakaszában iparilag előállított és hatalmas fémtartályokban a helyszínre szállított szén-dioxidot használnak. A gázt sós vizes oldattal keverik, majd három furaton keresztül belepumpálják a 800 méteres mélységben fekvő homokkőrétegbe, és szondák segítségével figyelik a szén-dioxid és a környezet kölcsönhatását.
Az Európában egyedülálló vállalkozás nem arat osztatlan elismerést. Környezetvédők szerint az erőmű technológiája legkorábban 2020-ra lesz bevezetésre érett, ez pedig klímavédelmi szempontból túl késő, és egyébként is csak az elavult barnaszénbányászat fenntartását szolgálná. Sigmar Gabriel, a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere is csak átmeneti megoldásnak tartja a szén-dioxid-temetést. Az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy 2050-re valamennyi európai erőmű szén-dioxidkibocsátása kerüljön a föld alá az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia (Carbon Capture and Storage Technology - CCS) alkalmazásával. (MTI)
Demokráciájával, társadalmi egyenlőségével és békés légkörével Dánia a világ legboldogabb országa - közölték amerikai kutatók hétfőn. A politikai és társadalmi harcokkal sújtott Zimbabwe a legkevésbé boldog, míg a világ leggazdagabb nemzete, az Egyesült Államok a 16. helyet foglalja el a World Values Survey (WVS) legfrissebb listáján. A társadalomtudományi kutatók nemzetközi összefogásával készült felmérés 1981 és 2007 között megemelkedett boldogságmutatót talált az 52 elemzett országból 45-ben. "Mélyen hiszek abban, hogy a béke és a boldogság között erős összefüggés van" - mondta Ronald Inglehart, a Michigan Egyetem társadalomkutatási intézetének politológusa, a tanulmány vezetője. A kutató szerint az elégedettség és a demokrácia között is szoros a kapcsolat. Az elemzést az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (National Science Foundation) rendelte meg és tette közzé.
Az elégedettségi lista első felében található még Puerto Rico, Kolumbia, Észak-Írország, Izland, Írország, Hollandia, Kanada és Svédország. Inglehart csoportja 350 ezer embert kérdezett meg. A felmérés, melyet először 1981-ben végeztek el, két egyszerű kérdést tesz fel. "Mindent egybevéve, mit mondana: nagyon boldog, eléggé boldog, nem túl boldog, egyáltalán nem boldog?" és "Mindent figyelembe véve mennyire elégedett az élete egészével mostanában?" "A boldogság érzetének legfontosabb meghatározója végül is az, mennyire szabad az emberek választása arról, hogyan éljék életüket" - mondta a kutatásvezető. A felmérés a Perspectives on Psychological Science című szakfolyóirat júliusi számában jelenik meg, magyarországi adatok jelenleg nem találhatók sem a WVS, sem a megrendelő alapítvány honlapján. (MTI)
Elsírta magát örömében Natalja Sapkina, amikor először meglátta saját lábfejét: előzőleg több mint 60 kilogrammos, bokáig érő zsírkötényt távolítottak el hasáról az orvosok. A boriszoglebszki illetőségű, most 32 éves nő normál testsúllyal született. A bajok akkor kezdődtek, amikor gyerekkorában sárgasággal kórházba került egy tapasztalatlan, fiatal orvos kezei közé, aki előírta számára a kezelést, majd maga elment nyaralni. Máig nem tudni, hogyan, de a kezelés visszafordíthatatlanul megváltoztatta a kislány anyagcseréjét. A néhány heti kórházi tartózkodás alatt 25 kilogrammot hízott. Hazatérése után mamája diétára fogta, de hiába evett szinte kizárólag aludttejet, egy hónap múlva újabb 15 kilogrammal volt súlyosabb. Egyre tovább hízott és egyre magányosabb lett, míg végül már 220 kilogrammot nyomott és gyakorlatilag nem tudott mozogni.
A hatalmas testsúlynál is nagyobb problémát okozott ugyanis, hogy nem egyenletesen hízott: hatalmas előre domborodó hasa alakult ki, amelyen akkora zsírkötény képződött, hogy a bokájáig ért. Natalja végül elhatározta magát a nem kockázatmentes műtétre. Előre domborodó nagy hasa megmaradt, de a zsírkötény eltűnt, s a fiatal nő végre újra képes önállóan járni. Még így is nagyon kövér, több mint 150 kilogrammot nyom, de konditerembe jár és igyekszik tovább fogyni, mert az orvosok attól tartanak, hogy a kötény visszatérhet. Anyagcsere-problémájára ugyanis nem találtak magyarázatot, így gyógyítani sem tudják. (MTI)
Harminckét génváltozatot találtak eddig, amelyek a belek gyulladásos állapotával járó Crohn-betegséghez köthetők - közölték oxfordi kutatók. Az eddigihez képest háromszor több génszakaszról feltételezik a Wellcome Trust Centre for Human Genetics kutatói, hogy szerepet játszanak a gyulladásos bélbetegségben, ám véleményük szerint még több lehet felfedezetlenül. "Ezek a genetikai kockázat mintegy ötödét magyarázzák meg, ami azt jelzi, hogy több száz gén játszhat szerepet a betegségben, mindegyik egy kicsivel növelve a hajlamot rá" - mondta Jeffrey Barrett, a kutatás vezetője. Az oxfordi kutatás arra irányult, hogy a DNS molekula 3 milliárd egységéből mely szakaszok, mely gének köthetők össze a Crohn-betegséggel, amely ezerből egy-két embert érint a világ fejlett részén. Az eredmény jelzi, hogy a szokványos betegségek hátterében nagyon sok gén állhat, mutatja a betegségek összetettségét, valamint azt, milyen nehézségek várnak a kutatókra, amikor a genetika irányából keresik a gyógymódokat. A tanulmány a Nature Genetics című tudományos szakfolyóiratban jelent meg. (MTI)
Egy mágneses impulzusokat kibocsátó kézi eszközzel a koponyacsonton keresztül enyhíthető a migrénes fájdalom - állítják egy kis esetszámú tanulmány alapján amerikai kutatók. A készüléket a fejhez kell tartani, így a mágneses pulzálás az agyban lévő idegsejtek között elektromos áramot indít el. Mindezt az úgynevezett aura állapotban érdemes megtenni, közvetlenül a migrénes fájdalom kezdete előtt. Bár legtöbbször minden előjel nélkül támad a migrén, egyes esetekben az aurajelenség előzi meg, amelyben vizuális zavarokat, fényeket tapasztal a páciens. A vizsgálathoz 201 személyt választottak ki, akiknek auraállapot előzi meg migrénjét. A tesztalanyok egyik fele a transzkraniális mágneses stimuláló (TMS) készüléket használta, másik fele pedig hamis műszert. A kezelés után két órával a TMS-t alkalmazók 39 százaléka, a hamisítványt használóknak pedig 22 százaléka jelezte, hogy fájdalommentes. Yousef Mohhamad, az Ohio State University munkatársa az Amerikai Fejfájás Társaság éves találkozóján, Bostonban ismertette kutatócsoportjának eredményét. (MTI)
A hipnózisterápia csökkentheti a belek gyulladásos állapotát a fekélyes vastagbélgyulladásnál - állítják egy kis esetszámú tanulmány brit szerzői. Hasfájással és hasmenéssel jár egyéb tünetek mellett a fekélyes vastagbélgyulladás, melynél a vastagbél és a végbél falának gyulladása figyelhető meg. Korábban kimutatták már, hogy a hipnózisterápia segít a gyulladás csökkentésében olyan kórképeknél, mint az irritábilis bél szindróma, vagy a fekélyek, melyeken a pszichikai stressz tovább ront. Az American Journal of Gastroenterology című szaklap júniusi számában megjelent tanulmányukban londoni kutatók számolnak be kísérletükről, melyben 17 fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő páciens esett át 50 perces hipnózisterápián. A nyolc kontrollszemély pedig 50 percen keresztül zenét hallgatott. Ezután minden pácienstől vért vettek, és ellenőrizték benne különféle gyulladást jelző anyagok koncentrációját, ahogy tették ezt a hipnózis kezdete előtt is.
Egészségügyi és esztétikai okokból is szükséges a vízcsere a Sió csatorna felső szakaszán, mert az elmúlt napok meleg időjárása miatt, a részben Siófok belterületére eső szakaszon, erősen romlott a víz minősége - tájékoztatta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője Csonki István az MTI-t pénteken. A Sió csatorna felső szakaszán a kis mennyiségű alap-vízhozam nem képes megfelelően hígítani a csatornában lévő vizet, ezért kell az "öblítő" többletvíz. Első lépésként a vízügyi igazgatóság június 30-án reggel 8 órakor megkezdi a Sió siófoki belterületi szakaszának leengedését a Kiliti duzzasztó megnyitásával, délben pedig megnyitja a Balaton vízeresztő zsilipjét annak érdekében, hogy friss vízzel töltse fel a szakaszt. A zsilipek teljes zárása másnap 10 órakor befejeződik. A Sió csatorna felső szakaszának átöblítéséhez körülbelül 200 ezer köbméternyi vizet használnak fel, amely csupán 0,3 mm vízszint-csökkenést okoz a Balatonon. A tó vízállása 107 cm, amely 1 centiméterrel meghaladja a mostani időszakra megállapított optimális felső határt - közölte Csonki István.
Oroszország katonai műholdat bocsátott fel a világűrbe péntekre virradó éjszaka a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről - közölte az orosz űrcsapatok szóvivője. Az eszköz rendeltetése az, hogy javítsa az űrbe telepített orosz rakéta-előrejelző rendszer hatékonyságát. A Koszmosz műholdat egy Proton-K hordozórakéta segítségével állították Föld körüli pályára. A rakéta fellövését Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter a helyszínen követte figyelemmel. Vlagyimir Popovkin tábornok, az orosz űrcsapatok parancsnoka korábban közölte, hogy jelenleg mintegy 100 orosz űreszköz kering a Föld körül, s közülük mintegy 70 katonai vagy kettős - katonai és polgári - rendeltetésű.
A kakaóbab genetikai állományának feltérképezésére ötéves kutatási program indult csütörtökön az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) szakembereinek részvételével. A Miami székhelyű kutatócsoport munkáját tíz millió dollárral (több mint másfél milliárd forint) támogatja az egyik nagy nemzetközi édességgyártó. A kakaó genomjának ismerete segítheti a növény kártevői elleni védekezést, sőt jobb minőségű csokoládét is eredményezhet. A kakaó örökítőanyagának megismerése után a gének vizsgálata következik, például azoké, melyek az ízekért felelősek - mondta Ray Schell, az USDA kutató genetikusa. A világ kakaótermésének 70 százaléka Afrikából származik, az itteni farmereknek is segítene annak megállapítása, mely fajtákat, milyen területre érdemes telepíteni. A kutatási program eredményét, vagyis a kakaó teljes genomját nyilvánosan hozzáférhetővé teszik majd annak ellenére, hogy a projekt költségeit a Mars cég fedezi.
A tengeri élőlények pontos nyilvántartásba vételére készül egy nemzetközi tudóscsoport, mert jelenleg ezeknek a fajoknak mintegy harmada több különböző néven is ismert. Pillanatnyilag 122 500 tengeri élőlény ismert, ám ezek közül több mint 56 ezer név egyforma fajtákat takar - magyarázta Mark Costello, a World Register of Marine Species projekt egyik alapítója. Gyakran előfordul ugyanis, hogy ugyanazokat az élőlényeket kutatók egymástól függetlenül többször is "felfedezik" és valamilyen névre elkeresztelik. Az abszolút csúcstartó ebben a tekintetben a Halichondria panicea nevű, morzsaszivacs néven is ismert szivacs, amely 1766 óta összesen 56 nevet gyűjtött össze. A tudósokat az téveszthette meg, hogy ez a szivacs többféle színben és formában létezik, különféle élőhelyeken fordul elő, hol lebeg a vízben, hol pedig a kövekhez tapad.
Az elnevezések terén tapasztalható átfedések jelentősen megnehezítik a tengeri élőlényekkel foglalkozó tudósok munkáját. Costello szerint a pontos "népszámlálás" után könnyebben figyelemmel lehet majd követni a halászatot, a túlszaporodott és a veszélyeztetett fajok helyzetét, illetve általában a tengeri ökoszisztéma működését. A kihalás fenyegette fajokról is csak akkor lehet megbízható figyelmeztetéseket kiadni, ha azok az élőlények pontos összeírásán alapulnak. Az ismert tengeri élőlények teljes leltára vétele 2010 októberére készülhet el.
Brit agykutatók azonosították azt az ősi agyterületet, mely kalandvágyóvá teszi az embert. A megállapítás segíthet megmagyarázni, miért mindig a legújabb kütyüre vágyik a vásárló. A tesztalanyok agyi véráramlását képalkotó eljárással követve azt találták a kutatók, hogy a ventrális striatum elnevezésű agyterület aktiválódott, amikor újszerű tárgyakat választottak a vizsgálat során. A ventrális striatum az agy jutalmazási folyamatában vesz részt az egyik ingerületátvivő anyag, a dopamin közvetítésével. A kutatók úgy vélik, hogy az ősrégi jutalmazási mechanizmus léte azt jelzi, evolúciós előnyt hordoz az ismeretlen kipróbálása. "Az új és ismeretlen tapasztalatok keresése alapvető viselkedési hajlam az embernél és az állatoknál. Értelmet ad az új lehetőségek kipróbálásának, melyek aztán hasznosnak bizonyulhatnak hosszú távon" - mondta Bianca Wittmann, a londoni Wellcome Trust Centre for Neuroimaging munkatársa.
A merészség azonban kockázatokat is hordoz. Egyes választások veszélyesek lehetnek, a modern világban pedig a mindig újabb akarása egyebek mellett a fogyasztás, költekezés jelentős növekedését vonhatja maga után. "Embereknél a megnövekedett újdonságkeresés szerepet játszhat a szerencsejáték- és drogfüggésben, melyeknél a dopaminkibocsátás zavara játszik közre" - mutatott rá további hátrányokra Nathaniel Daw, a New York University kutatója, a Neuron című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány másik szerzője.
Amerikai kutatók azonosítottak egy gént, amelynek egy változata akár 45 százalékkal emelheti az Alzheimer-kór leggyakoribb formájának kialakulási kockázatát. Ez a génvariáns úgy tűnik, megakadályozza, hogy az agy sejtjei felvegyék a kálciumot - állítják a kutatók, akiknek tanulmánya a Cell című tudományos szakfolyóirat pénteki számában jelenik meg. Ha sikerül olyan gyógyszert kifejleszteni, amellyel megfordítható ez a folyamat, az hasznos lehet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben. A kutatásokat 2000, Alzheimer-kórral, és mintegy 1400, enélkül élő ember egészségügyi adatait felhasználva végezte Philippe Marambaud, a New York-i Feinstein Orvosi Kutatási Intézet munkatársa és kutatócsoportja. Az Alzheimer-kór leggyakrabban 65 éves kor után jelentkezik. Eddig egy gént azonosítottak, mely befolyásolja ennek a késői formának a megjelenését. A most azonosított, CALHM1 jellel ellátott génnek a korábban megtaláltnál kisebb hatása van a betegség kockázatára, ám a kutatók további géneknek a kór megjelenésével való kapcsolatát is vizsgálják.
A Survival International nevű őslakosvédő szervezet szerint ők nem tehetnek arról, hogy a nemrég lefotózott, amazóniai nomád indiántörzs kétes módon került be a híradásokba. Mint a világsajtót követve mi is megírtuk néhány hete, egy új törzset fedeztek fel az őserdőben a perui-brazíliai határtól nem messze. A törzsről készült fotók bejárták a világot, majd pár hét késéssel a képeket készítő és a Survival Internationalnek kiadó José Carlos Meirelles közölte, kamu, hogy új törzsről lenne szó. Az indiánok létezéséről ugyanis 1910 óta tudnak a szakemberek, - persze a fotók ettől még hitelesek és továbbra is szenzációsak. A legújabb fejlemény a szappanoperában a Survival International nyilatkozata, ami a médiát hibáztatja, hogy a törzs újonnan felfedezettként került be a híradásokba, hiszen ők ilyet soha nem állítottak, csak azt, hogy olyan törzsről van szó, amivel még nem történt emberi kapcsolatfelvétel. (Azért bizonyára nem bánták a vademberek körüli médiafelhajtást, hiszen a pontosítással heteket vártak, és csak Meirelles leleplező nyilatkozata után adták ki a közleményt.)
Bírálta a bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos nyugati terveket a brit Oxfam jótékonysági szervezet, mondván: a bioüzemanyagok okolhatók azért, hogy 30 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ami világszerte 30 millió embert taszít nyomorba. Az Oxfam elemzése rámutat, hogy a gazdag országok növekvő üzemanyagéhségük kielégítésére egyre több bioüzemanyagot állítanak elő, és ez felfelé hajtja az élelmiszerek árát. A szervezet ezért sürgeti, hogy a fejlett országok szüntessék meg a bioüzemanyagok előállításnak támogatását és csökkentsék az importvámokat. Azt is követelik ezektől az országoktól - többek között az Európai Uniótól -, hogy vessék el azt a tervet, amelynek értelmében 2020-ban az üzemanyagok 10 százalékának kell megújuló energiaforrásból származnia.
Az Oxfam elemzői szerint a tehetős országok tavaly 15 milliárd dollárt költöttek a termelés támogatására, miközben akadályokat gördítettek az élelmiszerellátást kevésbé veszélyeztető olcsó, brazíliai etanol bevitelének útjába. A nemzetközi szervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy a bioüzemanyag fokozott előállítása fontos mezőgazdasági területeket vesz el, és csökkenti azokat a földterületeket, amelyek jelentős szerepet játszanak a levegőbe bocsátott szén-dioxid elnyelésében.
(MTI)
A sugárterápia növeli azoknak a férfiaknak a túlélési esélyeit, akiknek műtét után kiújul agresszív prosztatarákja - állítják amerikai kutatók. A prosztatarák kiújulását követő két éven belül alkalmazott sugárterápia kétharmadával csökkentette a halálozási kockázatot azokhoz képest, akik nem kapták ezt a kiegészítő kezelést - közölte Bruce Trock, a baltimore-i John Hopkins Egyetem munkatársa a Journal of the American Medical Association című orvosi szaklapban megjelent tanulmányában.
Világszerte évente 780 ezer új prosztatarákos esetet találnak, és 250 ezer férfi hal meg ebben a tumorfajtában. Időnként nagyon lassan növekszik, és nem igényel azonnali kezelést. Az esetek 30-40 százalékában a műtét önmagában elég ahhoz, hogy megakadályozza a tumor visszatérését.
Bruce Trock csoportja 635, műtét után kiújult, agresszív típusú prosztatarákkal élő amerikai férfi egészségügyi adatait elemezte. Közülük 397-nél nem alkalmaztak kiegészítő terápiát, 160-an sugárterápiát kaptak, 78-an pedig sugár- és hormonterápiát egyaránt. Mintegy hat év elteltével azoknak a férfiaknak, akiknél sugárterápiát alkalmaztak, 86 százalékos esélye volt a tízéves túlélésre, míg azoknak, akik nem kaptak sugárterápiát, 62 százalékos. A kutatókat is meglepő módon azoknak a túlélési esélyeit javította a legnagyobb mértékben a sugárterápia, akik tumorja a leggyorsabban növekedett.
(MTI)
A D-vitamin hiányos emberek nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akiknek vérében több az úgynevezett napfényvitamin - közölték osztrák kutatók.
A grazi egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy a bármely okból bekövetkező halálozás nagy mérékben összefügg a D-vitamin mennyiségével a szervezetben.
Testünk a napfény hatására állítja elő a D-vitamint, ezért napfényvitaminnak is nevezik. Megtalálható a nagyobb zsírtartalmú halakban, például a lazacban, de a tejet is dúsítják vele sok helyütt a vitaminhiány megelőzése érdekében. A D-vitamin segíti testünknek a kálcium beépítését, ezért a csontok jó állapotáért is felelősnek tartják. Felnőtteknél csontritkulást, gyerekeknél angolkórt okozhat hiánya.
Harald Dobnig és munkatársai Németország dél-nyugati részén körülbelül nyolc éven át vizsgáltak 3258 férfit és nőt, akik átlagéletkora 62 év volt a követés kezdetekor, és akiknek többsége szívproblémákkal élt. Vérükben a D-vitamin szintjét hetente mérték.
Az Archives of Internal Medicine című internetes orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a szerzők leírják, hogy a tesztalanyok az 1997 és 2000 között szívvizsgálatra előjegyzett páciensek közül kerültek ki.
A követés időtartama alatt 737 ember halt meg, ebből 463-an szívproblémák miatt. Az önkénteseket négy csoportra osztották a vérükben mért D-vitamin mennyisége alapján. Az eredmények szerint a legalacsonyabb D-vitamin koncentrációjú emberek nagyobb valószínűséggel haltak meg.
Kétszer nagyobbnak bizonyult a halálozási kockázata az átlaghoz képest azoknak, akiknek vérében csak 5 és 10 nanogramm között volt milliliterenként a D-vitamin koncentrációja. A kutatók a 20 és 30 nanogramm per milliliteres D-vitamin tartományt tartják optimálisnak.
A szakértők még nem találják a magyarázatot a D-vitamin előnyös hatásaira, de javasolják a vitaminban gazdag étrendet, és szükség szerint kiegészítők szedését.