Neves régészek vizsgálják azokat a jeleket, amelyek a bronzkorból Európa-szerte előkerült agyag- és kőtáblákon szerepelnek. A tenyérméretű táblákon hasonló jelek láthatók, a körök, vonalak, pontok és keresztek közös jelrendszerre utalnak. Rendeltetésük máig ismeretlen. A feltételezések szerint lehettek fizető eszközök, amelyeket a történelem előtti kereskedelemben használtak, vagy valamilyen regisztrációs rendszer elemei vagy talizmánok, rituális tárgyak.
A kutatók "enigmatikus tábláknak" nevezik ezeket. Használatos a "Brotlaibidole" német kifejezés is, amely legömbölyített kenyérformájukra utal. Az azonban biztos, hogy információk konzerválására szolgáltak egymástól távoli és igen különböző közösségeknek, amelyek gyakori kapcsolatban álltak egymással. Háromszáz ilyen leletet tartanak számon, a mai Németország, Ausztria, Csehország, Románia és főleg Olaszország északi részéből, a Garda-tó környékéről kerültek elő - írta a La Repubblica című olasz napilap.
Alto Mantovano di Cavriana múzeumának igazgatójától származik a gondolat, hogy a legfelkészültebb európai régészek együtt és sokoldalúan vizsgálják meg a táblákat. Együttműködik velük a veronai egyetem nyelvi, irodalmi és kommunikációtudományi intézete, valamint a bresciai egyetem optoelektronikai tanszéke. Ez utóbbi háromdimenziós felvételeket készít a táblákról, hogy ki lehessen deríteni: milyen technikákat alkalmaztak elődeink a jelek bevésésénél, és jobban megfigyelhető legyen a jelek ismétlődése. A kutatók katalogizálni is akarják az összes ismert táblát, ezért júniusban elindítottak egy honlapot (www.tavoletteenigmatiche.it) amelyre felkerül minden rendelkezésre álló adat. A honlap az újabb leletek bejelentését is fogadja. (A hónap elején például Szlovákiában találtak egyet). Így a katalógust naprakészen lehet tartani. Magánemberek is jelentkezhetnek, ha akarják, névtelenül.
A régészek munkájuk eredményeiről 2010 tavaszán tartanak nemzetközi konferenciát és ugyanakkor kiállításon mutatják be a leleteket a közönségnek. Addigra már valószínűleg többet tudnak a táblákról, amelyek igen elterjedtek voltak Kr.e. 2100 és 1400 között, majd a késői bronzkorban eltűntek. Abban az időszakban erősödtek fel ugyanis a kapcsolatok a Földközi-tenger térségével, ahol a mükénéi civilizáció konszolidált és kodifikált jelrendszere ítélhette feledésre a kenyérformájú idolokat. (mti)
Hetvenötmillió éves dinoszaurusz-leltekre bukkantak kanadai paleontológusok Brit Columbiában. Rich McCrea és Lisa Buckley arról számolt be, hogy a Tumbler Ridge nevű városka közelében lévő lelőhelyen a késő krétakorból származó rétegben Tyrannosaurus rex óriásragadozó fogára, valamint a kacsacsőrű dinoszaurusz, azaz a Hadrosaurus csontvázára bukkantak."Megtaláltuk a T. rex letört fogát a Hadrosaurus bordái és csigolyái mellett. Elképzeléseink szerint a Tyrannosaurus mohón beleharapott a Hadrosaurus tetemébe, s szó szerint otthagyta a fogát" - magyarázta a lelettel kapcsolatban Rich McCrea.
A két paleontológus tavaly nyáron kezdte kutatni a Tumbler Ridge-től északra fekvő területet, olyan réteget keresve, amely egy eltűnt világ emlékeit őrizhette meg. Korábban a város környékén két másik helyszínen már találtak dinoszaurusz-maradványokat. Ez év júliusában a duó csupán a felszín kapargatásával 90 kilogrammnyi csontleletre bukkant. Az expedíció másfél hét alatt 40 tonnányi földet és sziklát távolított el, hogy eljusson a dinoszaurusz-maradványokat rejtő rétegig.
A csontok épségben maradtak fenn, csupán néhány darabot károsított a növények gyökérzete, vagy az erózió. A paleontológusok folytatják az ásatást, számításaik szerint további négy-öt évbe telik, míg feltárják a tartomány többi potenciális dinólelőhelyét. (mti)
Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter Dvorszki Lászlót nevezte ki az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) budapesti székhelyének kialakításáért felelős miniszteri megbízottá. Az EITI Irányító Testülete első, alakuló ülését szeptember 15-én Budapesten tartja az Magyar Tudományos Akadémia Épületében.
A népszerű szildenafil hatóanyagú impotencia elleni pirula segítheti az antidepresszáns szereket szedő nők szexuális életét is - állítják amerikai kutatók. A depresszió elleni gyógyszerek szedését sokszor hagyják abba a mellékhatásként jelentkező szexuális diszfunkciók, elsősorban a kielégülés elmaradása miatt.
Ezeket a szereket kétszer annyi nő szedi, mint férfi. Az antidepresszánsok csökkenthetik a szexuális vágyat, valamint az izgalmi állapotot, a hüvely nedvesedését és tágulását, növelhetik az orgazmus eléréséhez szükséges időt, és csökkenthetik az orgazmus erősségét, időtartamát. Korábbi tanulmányok is jelezték már, hogy a Viagra segíthet a nőknek ilyenkor, a Journal of the American Medical Association című szaklapban most közzétett kutatás az egyik első, mely tudományos alapossággal igazolja ezt a hatást.
Az Új-Mexikói Egyetem kutatói 98 nőt vizsgáltak, akik átlagéletkora 37 év volt. Nyolc héten keresztül vagy szildenafilt, vagy placebót tartalmazó tablettát vettek be tervezett szexuális aktivitásuk előtt egy-két órával. Míg a placebót kapott nők 73 százaléka arról számolt be, hogy nem történt javulás, addig azoknak, akik szildenafilt vettek be, csak 28 százaléka nem érzett pozitív változást szexuális élménye minőségében.
A szakemberek úgy vélik, a szildenafil mellett a tadalafil és vardenafil hatóanyagok is ezt a hatást váltják ki. A H. George Nurnberg által vezetett csoport tanulmánya szerint eredményük azért is fontos, mert arra is rámutat, hogy a potencianövelő szerek mindkét nemnél hatásosak. (MTI)
86 éves korában elhunyt Victor A. McKusick, a Humán Genom Projekt egyik megtervezője. A tudóst kedden a marylandi Towsonban érte a halál - adta hírül a Johns Hopkins Egyetem.
McKusick kardiológusként végzett a Johns Hopkins Egyetemen, ám munkásságát az orvosi genetikának szentelte már az ötvenes évek végétől. 1957-ben alapította meg a Johns Hopkins orvosi genetikai tanszékét. Kutatásai során a genetika és a betegségek közötti kapcsolatot kereste, 1966-ban adták ki először 1500 örökletes rendellenességet leíró könyvét Mendel-féle öröklődés az embernél címmel.
A kötet mára már húszezer címszót tartalmaz. McKusick az elsők között volt, akik 1969-ben javasolták az emberi géntérkép elkészítését, majd segédkezett a Humán Genom Projekt és a Genomics című szakfolyóirat megalapításában.
Az orvosgenetikus 2001-ben kapta meg az Egyesült Államok legjelentősebb tudományos díját, a National Medal of Science-t. (MTI)
Azok a májátültetésen átesett páciensek, akik 60 év fölötti emberek máját kapták, ugyanolyan jól vannak, mint azok a társaik, akikbe fiatalabb emberek máját transzplantálták - állapították meg amerikai kutatók.
A St. Louisban működő Washington Egyetem munkatársai 489 májátültetésen átesett páciens adatait elemezték. Legtöbben hepatitisz-C vírusfertőzés következtében szorultak új szervre, ez a leggyakoribb oka a májátültetéseknek az Egyesült Államokban. Nem volt különbség a túlélési arányban azok közt, akik 60 és 78 év közötti donortól származó májat kaptak, és azok között, akik ennél fiatalabb szervadományozótól.
A tanulmány szerint a műtét után egy évvel a páciensek 88 százaléka, három évvel később 78 százaléka, míg öt évvel később 69 százaléka életben volt. William Chapman, a vizsgálat egyik vezetője reméli, eredményük bátorítja majd a transzplantációs központokban dolgozó orvosokat az idősebb donoroktól származó májak felhasználására.
2006-ban az Egyesült Államok várólistáin lévő mintegy 17 ezer páciensnek körülbelül 10 százaléka halt meg átültetésre alkalmas máj hiányában. A tanulmány az amerikai orvosi társaság lapjában, az Archives of Surgery című szakfolyóiratban jelent meg. (MTI)
A hirtelen, váratlan szívhalálból újraélesztett emberek a következő öt esztendőben sikeres, békés életre számíthatnak - derült ki német és ausztráliai kutatók tanulmányából.
Vannak, akik a hirtelen szívhalálból azért nem kísérlik meg az áldozat újraélesztését, mert úgy gondolják, a drámai esemény éppen azt bizonyítja, hogy az ott fekvő menthetetlenül beteg, így semmi remény életének folytatására. Egy nemzetközi munkacsoport Jürgen Graf vezetésével öt éven át követte 354 ember sorsát, akiket hirtelen szívhalál után újraélesztettek.
Ezekben az esetekben az újraélesztést igen hamar, perceken belül elkezdték és megfelelő szaksegítséggel folytatták. Ennek köszönhetően jelentős idegrendszeri károsodás nem alakult ki, ami a későn elkezdett vagy nem jól végzett újraélesztés szövődménye lehet. A vizsgálatba bevont betegek 1999 januárja és 2001 decembere között haltak meg, és a munkacsoport a kórházból történő elbocsátást követő ötödik esztendő végén dolgozta fel az adatokat.
Öt évvel a hirtelen szívhalál után a betegek közül minden harmadik élt és a kutatók ezeknek az életminőségét, egészségi állapotát ugyanolyan korú és nemű kontroll személyekéhez hasonlították. Megállapították, hogy az újraélesztettek életének minősége csak kis mértékben volt gyengébb, mint a kontrollcsoport tagjaié.
Az újraélesztés és a kórházból távozás után öt évvel 16 százalék még állásban volt, 59 százalékuk korának megfelelően nyugdíjba vonult és csak 16 százalék élt az idő előtti nyugdíj lehetőségével. Idősek otthonában csupán 5 százalék élt. Az életre keltett hölgyek életük minőségét jobbnak minősítették, mint az urak. A kutatók azt is vizsgálták, hogy a kórházi őrzőszobában az újraélesztés miatt ápolt betegek ellátása mennyivel igényelt több munkát és költséget, mint azoké, akik egyéb okból szorultak a kiemelt színvonalú kezelésre.
Számításaik szerint az újraélesztettek ellátásának költségei kétszer nagyobbak voltak, mint az őrzőszobában általában fekvő, egyéb betegeké, de nem különbözött lényegesen attól az összegtől, amire rendkívül súlyos, lélegeztetést vagy műtéti megoldást igénylő betegek kezelésekor van szükség. (MTI)
A belélegzett mannit tisztítja a cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét - állítják ausztrál kutatók kis létszámú mintán végzett vizsgálatuk alapján.
A cisztás fibrózissal élő embereknél egy rendellenes gén működése miatt sűrű és tapadós lesz a tüdőben elválasztott nyálka, amely felhalmozódik és elzárja a légutakat. Ausztrál kutatók egy cukoralkohol, a mannit oldatát alkalmazták a betegek tüneteinek enyhítésére. 39 páciens két héten át naponta kétszer inhalált mannitoldatot vagy placebót. Két hét szünet után a kezelést megismételték: a mannitos csoport placebót kapott, és fordítva.
A mannittal kezelt emberek légzése jelentősen javult a kontrollcsoporthoz képest. A mannit felhígítja a sűrű nyálkát, ezáltal könnyebben felköhögi a légutakból a páciens. Alkalmazásának komolyabb mellékhatását nem találták a szakemberek. (MTI)
A környezet, a szomszédság is befolyásolja a hipertónia kialakulásának kockázatát - állítják amerikai kutatók. A tanulmány szerint, amely az Epidemiology című szaklapban látott napvilágot, azoknál, akik jobb környéken élnek, ahol több a lehetőség a testedzésre, kisebb a bűnözés, és jobbak az élelmiszerüzletek, ráadásul kialakult egy helyi közösség, csekélyebb a rizikója a magas vérnyomásnak.
Ana V. Diez Roux, a Michigani Közegészségügyi Főiskola epidemiológiaprofesszora a jelenséget azzal magyarázza, jobb környéken könnyebb az embereknek egészséges élelmiszereket vásárolni vagy testedzéssel foglalkozni. A hipertónia kialakulásában a stressznek is jut szerep, amely nem engedi az egyént lazítani, elvonatkoztatni a napi problémáktól.
A michigani kutatók egy nagyszabású, a szív- és érrendszeri megbetegedések elterjedését vizsgáló felmérés adataira támaszkodtak. A vizsgálatban 2612 felnőtt vett részt, akik New Yorkban, Baltimore-ban, vagy Észak-Karolina Forsyth megyéjében éltek. A vizsgált személyek esetében elemezték a lakókörzetüket is az otthonuktól számított egymérföldes körben. A kutatók arra keresték a választ, hogy biztonságban érzik-e magukat a felmérés résztvevői, van-e a lakásuk közelében egy jó piac, ahol megfelelő a zöldség- és gyümölcskínálat, s lehet-e a szomszédságukban sétálni.
A résztvevőket arról is kérdeztek, hogy kialakult-e a helyi kisközösségben a szociális kohézió, beleértve, hogy szomszédság mennyire barátságos, hajlandók-e egymásnak segíteni. Ana V. Diez Roux és kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál, akik a leginkább sétálható környéken élnek, 25 százalékkal alacsonyabb a hipertónia kialakulásának kockázata azokhoz viszonyítva, akik gyaloglásellenes helyen laknak.
Mint Ana V. Diez Roux rámutatott, fontos a jó egészségügyi ellátás és a felvilágosítás. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani a lakókörnyezetre is, így a bűnözés csökkentésére, a parkosításra, a jobb élelmiszerkínálatra azzal, hogy az embereknek egészségük védelmében könnyebb legyen meghozniuk a helyes döntést. (MTI)
A világ legnagyobb újkőkorszaki közösségének telephelyét fedezték fel a dél-kínai Jünnan tartományban, ahol a régészek használati eszközök és facölöpök ezreire bukkantak. A feltárás januárban kezdődött, ám a Kunming tartományi székhelytől 500 kilométerre északnyugatra lévő helyszín már félévszázada ismert volt a szakemberek előtt: a kőkorszaki településre egy csatorna építése során bukkantak az 1950-es években. Az expedíciót irányító Min Zsuj, a Jünnani Régészeti Intézet kutatójának tájékoztatása szerint, az egykori közösség egy négy négyzetkilométer alapterületű településen élt. Eddig az archeológusok 1350 négyzetméteres területet tártak fel, amelynek során háromezernél több használati tárgyra bukkantak: kőből, fából és csontból készített szerszámokra, agyagedényekre. A leletek közé tartozik több mint kétezer faoszlop, amelyeket 4,6 méter mélységben felfedeztek fel: ezek az egykori úgynevezett cölöpházak tartóelemei voltak.
(MTI)
Egy naponta egyszer alkalmazandó új pirula hatására jelentősen összezsugorodott a prosztata daganata olyan férfiaknál, akik más kezelésekre nem reagáltak - jelentették be kedden brit kutatók. Az abirateron hatóanyagú szer átlagosan 400 nappal tolta ki a betegség rosszabbodását az első fázisú klinikai vizsgálatokban, amelyek eredményét a Journal of Clinical Oncology című orvosi szaklap közli. A tanulmányban résztvevő valamennyi önkéntes a prosztatarák egy agresszív formájában betegedett meg. Erről a típusról egyes kutatók úgy gondolják, hogy a tumorszövet képes előállítani saját hormonszükségletét, ez táplálja a rákos elváltozást.
"Ez a szer megakadályozza, hogy a tumor előállítsa saját hormonját, amely lehetővé teszi a rákos sejtek túlélését" - tette hozzá Johan de Bono kutatásvezető, a brit Rákkutatási Intézet munkatársa. A vizsgálatban résztvevő férfiak 70-80 százalékánál csökkent annak a fehérjének a szintje, amit csak a prosztata sejtjei termelnek (prosztata-specifikus antigén, PSA), valamint a tumor is összehúzódott, még akkor is, ha a rák már szétszóródott a test más részeiben is.
Az önkéntesek között voltak olyanok, akik két és fél évig szedték a szert, és kontrollálni tudták rákjukat néhány olyan mellékhatással, mint a fáradtság és súlyuk gyarapodása. A szer most a harmadik fázisú klinikai próbák alatt áll, és de Bono reményei szerint 2011-ben piacra kerülhet. Évente 680 ezer férfinél diagnosztizálnak prosztatarákot világszerte, közülük 220 ezernek a halálát okozza.
(MTI)
A lézeres kezelés jobban eltávolítja a ráncokat, mint néhány újabb eljárás – állítják amerikai bőrgyógyászok. A szén-dioxid lézerrel történő hámlasztás igen hatékony volt, és bár jelentkezett néhány olyan mellékhatás, mint a bőr kivilágosodása, vagy sötétedése, ezek csaknem mindig eltűntek - közölte Daniel Ward és Shan Baker, a Michigani Egyetem munkatársa. "A lézer használata precíz kezelést tesz lehetővé azáltal, hogy nagyobb kontrollt biztosít a sebésznek a bőrmegújítási eljárás során, mint más technikák, például a kémiai hámlasztás, vagy a dermabráziós felületmegújító kezelés" - írják a szakemberek az Archives of Facial Plastic Surgery című szakfolyóiratban.
A szén-dioxid lézer elpárologtatja a sejteken belül és kívül lévő vízmolekulákat, miközben a környező szövetek is sérülnek. A bőrsejtek erre kollagéntermeléssel válaszolnak, ezzel töltődnek fel a ráncok. Ward és Baker 42 nőt és öt férfit vizsgált, akiknek átlagéletkora 52 év, és arcuk teljes lézeres ránctalanításon esett át 1996 és 2004 között. Sokuknál jelentkeztek komplikációk, de 45 százalékuknál egy sem. A legtöbb szövődmény pattanás és köles volt, ezek kezelés hatására zömében elmúltak. Egy páciensnek újult ki a herpesze a lézeres kezelés után, és egyikük szemhéja megereszkedett. Más lézertípusokkal nem értek el olyan hatásos ránctalanítást, mint a szén-dioxid lézerrel - állapították meg a tanulmányban.
(MTI)
Egy sor táplálékkiegészítő és az életmód megváltoztatása ugyanolyan hatékony a koleszterinszint csökkentésében, mint a gyógyszerek, például a sztatinok szedése - állítják amerikai kutatók. Júniusban közölte az amerikai szívgyógyászok szaklapja egy nagy kínai tanulmány eredményét, mely szerint a kínai vörös rizsből származó gyógyszerkészítmény koszorúérbetegeknek adva jelentősen csökkentette a szívroham ismétlődésének kockázatát, javította a betegek életkilátásait.
Az amforák ókori tárolóedények voltak, amelyekben a bortól a garumig, vagyis a pikáns halszószig mindenféle folyékony terméket szállítottak. A hajóroncsok feltárásakor és régészeti ásatásokon amforák és amforamaradványok ezrei kerülnek a felszínre. Egy új kutatás azt bizonyította, hogy a dns akár két évezredet is képes átvészelni a víz alatt. Néhány amforában fellelt örökítőanyag maradványait az igazságügyi orvostanban meghonosodott úgynevezett polimeráz láncreakció (PCR) segítségével sikerült felszaporítani, ami meglepő eredményeket adott.
Maria Hansson svéd és Brendan Foley amerikai kutató, akik eredményeikről a The Journal of Archaeological Science című régészeti folyóiratban számoltak be, két, 2400 éves, épségben fellelt amfora tartalmát vizsgálták meg, amelyeket Khiosz görög szigetnél 70 méter mélységből hoztak fel az Égei-tenger fenekéről. Az időszámításunk előtti 4. századból való két amfora közül az első tipikusan olyan edény, amelyben a szakemberek meggyőződése szerint khioszi bort szállíthattak egykoron. A másik az eurázsiai kontinensről vagy szintén Khioszról származhatott. A vizsgálathoz szükséges dns-t az agyagedények belső faláról lekapart szerves anyagmintákból nyerték. Az így kapott eredményeket a sziget növényzetének örökítőanyagával vetették egybe, és az első edényben olívaolaj és oregánó nyomaira bukkantak. A második amforában pisztácia nyomaira, valamint gyantára, amellyel a bortároló edények belső falát vonták be.
A régészek és a történészek több okból is azt feltételezték, hogy az első amforához hasonlatos tárolóedényekben bort szállítottak. Az ókorban Khiosz finom borairól volt híres, és a szigetről származó pénzérméken szőlőfürtöt és amforát ábrázoltak: utóbbi alakja igencsak emlékeztetett a tengerfenékről előkerült cserépedényre. A két kutató jövőre folytatni kívánja az ókori amforák tanulmányozását. Mint remélik, módszerük segítségével meg lehet határozni a dns-maradványokat, amelyek amforák ezreiben őrződhettek meg: ennek révén az antik világ kereskedelméről, gazdasági kapcsolatairól nyerhető új információ.
(MTI)
A 49. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián az összesített pontversenyben negyedik helyezést ért el Lovász László Miklós, és ötödik helyezést Tomon István 101 ország 521 résztvevője közül. A július 10-től Madridban tartott megmérettetésen 42-42 ponttal két kínai és egy amerikai diák lett dobogós, a két magyar fiatal 39 illetve 37 pontot gyűjtött a kétszer 4,5 órás, három-három feladványt tartalmazó feladatsor megoldása után, ezzel aranyérmet szerzett. A magyar csapatból - mely a többséghez hasonlóan hat tagból állt - Eisenberger András, Kiss Viktor és Korándi Dániel ezüstérmes lett, Kornis Kristóf pedig bronzérmes - olvasható a nemzetközi diákolimpia honlapján.
(MTI)
A Green New Deal nevű brit környezetvédő csoport szerint 100 hónapunk maradt már csak, hogy megfékezzük a klímaváltozást, mielőtt igazán veszélyesre fordulnak a dolgok. A szervezet nevében is jelzi elképzeléseit. A múlt század húszas éveinek végén jelentkező gazdasági válság idején Franklin D. Roosevelt, az USA akkori elnöke meghirdette a New Dealt, egy radikális, új gazdasági modellt – a csoport szerint az emberiségnek hasonló elhatározásra, egy „Zöld New Dealre” van szüksége. Már csak azért is, mert a klímaváltozás hatásai legalább olyan méretű krízisben fognak jelentkezni, mint amilyen a nagy gazdasági világválság volt. A csoport főbb javaslatai a megújuló energiaforrásokba való nagyobb beruházás, a környezetvédelmi, ipari és mezőgazdasági szervezetek összefogása és „zöld” munkahelyek teremtése.
Oroszország két mini tengeralattjárót küld a világ legmélyebb tavának fenekére, hogy többet tudhasson meg annak egyedülálló ökológiai rendszeréről. A két kis tengeralattjáró először kedden merül alá több mint 1,6 kilométer mélyre, egészen a Bajkál-tó fenekéig, hogy ott több geológiai és biológiai kísérletet végezzen - közölte az orosz televízióval Anatolij Szagaljevics, az expedíció szervezője. Az Unesco által a Világörökségbe felvett szibériai Bajkál-tóban több mint 1700 fajta állat és növény él, és közülük sok másutt nem lelhető fel. Ugyanez a két tengeralattjáró volt, amely tavaly augusztusban titánkapszulában orosz zászlót helyezett el a Jeges-tenger fenekén annak jeleként, hogy Oroszország igényt tart az Északi-sark jégpáncélja alatti kontinentális talapzatra. A Bajkál-expedíció 60 merülést végez majd. Befejezése után szervezői javaslatokat dolgoznak ki a tó ökológiai megőrzésére.
(MTI)
Emberi csontvelőből, vérből és köldökzsinórból vett sejteket sikerült működő erekké alakítani egerekben - közölték amerikai kutatók. Az úgynevezett elősejtek (progenitor sejtek) az őssejtekből alakulnak ki és megfelelő hatásra további differenciálódásra képesek. Ezek a progenitor sejtek csoportosultak és alakítottak ki működő véredényeket, melyek bekapcsolódtak a kísérleti egerek keringésébe - jelentették a Harvard orvosi karának kutatói az Amerikai Szív Társaság lapjában, a Circulation Research című szakfolyóiratban.
"Ami igazán különleges a tanulmányunkban, hogy vérből és csontvelőből nyert emberi sejteket használtunk ahelyett, hogy teljesen kifejlődött ereket távolítottunk volna el, és ültettünk volna át" - mondta Joyce Bischoff, a kutatás vezetője. Az éretlen elősejteket meghatározott körülmények között tenyésztették a laboratóriumban, mielőtt az egerekbe beültették. Az implantált sejtkeverékből egészséges vérerek kis labdacsa fejlődött ki és növekedett. A kutatók endotél elősejteket alkalmaztak, melyek érés után a véredények falát alkotó sejtekké differenciálódtak, valamint mezenhimális progenitor sejteket, amelyek az erek stabilitását biztosító, külső sejtekké fejlődtek.
A kutatók megállapították, hogy a felnőtt vérből, csontból, vagy a köldökzsinórvérből vett sejtek keveréke működik a legjobban. Céljuk, hogy olyan módszert dolgozzanak ki, mellyel a szervezet pótolni tudja az infarktus vagy szélütés által elzárt ereket. "Nagyon jó és kiterjedt érképződést látunk hét napon belül, és szeretnénk ugyanezt 24-48 órán belül elérni. Ha oxigénhiányos állapotban van a szövet, akkor pusztulásnak indul, ezért minél gyorsabban sikerül véráramlást létrehozni, annál jobb" - magyarázza Bischoff a következő kutatási szakasz fontosságát, ami az érképződés folyamatának felgyorsítása.
(MTI)
Mexikói régészek vélhetően négy olyan amerikai katona földi maradványaira bukkantak, akik 1846-ban, a mexikói-amerikai háború egyik csatájában, a monterrey-i ütközetben estek el. Az 1846-tól 1848-ig tartó katonai konfliktus Texas USA-hoz való 1845-ös csatolása után tört ki az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között. A háború Mexikó vereségével végződött, amelynek le kellett mondania területének feléről, vagyis át kellett engednie az Amerikai Egyesült Államoknak a mai Texast, Új-Mexikót, Kaliforniát.
A mexikói nemzeti régészeti ügynökség közleménye szerint a csontvázakat az 1996 és 2008 áprilisa között zajló ásatások során tárták fel. A szakértőknek hosszú időbe tellett, hogy azonosítsák az elesettek földi maradványait, mivel sokáig azt hitték, hogy a terület mexikói áldozatok tömegsírját rejti. Az azonosítást a koponyákon és a csontokon végzett mérések, a helyszínen talált két féldolláros pénzérme, valamint egyéb tárgyi leletek segítették.
"Nem találtunk mexikói katonákat a helyszínen" - nyilatkozta Rogelio Caballero, a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézetének kutatója. Mint elmondta, dns-vizsgálatokat is terveznek, hogy azonosítsák a katonákat, s majd megtalálják esetleges leszármazottaikat. A monterrey-i ütközetben ugyanis javarészt a Tennessee és Mississippi államokból származó amerikai katonák vettek részt. A Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet közleménye szerint tervezik az elesettek földi maradványait átadását az Egyesült Államoknak. Viszonzásul azoknak a katonáknak a földi maradványait kérik, akik a szomszéd országban folyt csatákban veszítették életüket.
(MTI)
Egy amerikai űrszonda a Földtől 50 millió kilométernyi távolságból küldött haza páratlan videófelvételt bolygónkról, és az előtte elhaladó orbitális pályán keringő Holdról - úgy, ahogy egy földön kívüli civilizáció láthat minket. A két rövid felvételbe sűrített mozgókép nemcsak a rendkívüli látvány miatt izgalmas - értékelték a NASA tudósai, akik a Deep Impact üstökösmegfigyelő misszió útját követik nyomon -, hanem azért is, mert segíthet a Földön kívüli világok után kutatóknak. A távoli kép támpontokat adhat nekik, hogy voltaképpen mit is keressenek.
Az infravörös fényben készült videókon jól ki lehet venni a színeket és részleteket. Az óceánok felszínéről festőien visszacsillanó napsugár látványa szintén fontos adalék lehet a hasonló élet lehetősége után nyomozóknak. A videók a www.nasa.gov/topics/solarsystem/features/epoxi_transit.html szájton letölthetők. (mti)
Életében gyomorfekélyben szenvedett az a kisfiú és felnőtt férfi, akiknek mumifikálódott földi maradványaira Mexikó északi részén bukkantak - a betegségre a gyomorszövetekben talált Helicobacter pylori dns-maradványai utalnak. A Helicobacter pylori a gyomorkapu (pylorus) szélsőségesen savas kémhatású közegében is életképes baktérium, amely elősegíti a gyomorfekély és a gyomorrák kialakulását. A kórokozó a fekáliával szennyezett étel- és víz fogyasztásával fertőz - olvasható a LiveScience angol nyelvű tudományos hírportálon és a Cosmos című ausztrál folyóiratban.
A tetemek száraz helyen (az egyik a sivatagban, a másik egy barlangban), természetes úton mumifikálódtak. A gyors kiszáradás megakadályozta a testek bomlását, így megmaradtak a belső szervek, ahogy a baktérium dns-e is. Yolanda Lopez-Vidál, a Mexikói Nemzeti Egyetem mikrobiológusa és kollégái endoszkóppal vettek mintát a gyomorból, amelyben polimeráz láncreakció (PCR) segítségével mutatták ki a baktérium dns-ét.
Mint Yolanda Lopez-Vidal,a rámutatott, a múmiák elhelyezkedése és a túlvilágra útravalóul adott tárgyak arra engednek következtetni, hogy 1350 körül hunyhattak el, vagyis ekkor a betegség már jelen volt abban a térségben, amelyet ma Mexikónak neveznek. Ez pedig megváltoztatja a betegség amerikai elterjedéséről vallott eddigi elképzeléseket, mivel így valószínűsíthető, hogy nem Kolumbusz hajósai hurcolták be az Újvilágba, hanem már az első, ázsiai telepesekkel megérkezett Amerikába 11 ezer éve.
(MTI)
A növekvő mértékben elhízott anyák méhében a megváltozott kémiai körülmények miatt egyre nagyobb eséllyel lesznek túlsúlyosak az utódok is - állítják állatkísérletek alapján amerikai kutatók. A texasi tudósok olyan egereket vizsgáltak, amelyek normál étrend mellett hajlamosak az elhízásra. Egyik csoportjukat a szokásos étrenddel táplálták, míg másik csoportjuk kiegészítésként vitaminokat, folsavat kapott. A normál étrendű egerek egymást követő generációi egyre kövérebbek lettek, míg a másik csoport utódainak átlagos testsúlya nem változott nemzedékeken át. Robert Waterland, a kutatás vezetője úgy véli, hogy az egérmamák méhében megváltozott környezet módosította azon gének működését, amelyek az agyi étvágyközpont működését befolyásolják. A kísérleti egerek esetében a hízásra hajlamosító gént kapcsolta ki az étrendkiegészítők hatására megváltozott környezet.
Az egerek génjei nem változnak életük során, ahogy az emberé sem, ám az úgynevezett epigenetikai (környezeti, génen kívüli) tényezők hatására egyes gének bekapcsolt vagy éppen "alvó" állapotba kerülnek, ennek megfelelően bizonyos fehérjék hol termelődnek, hol nem. A kutatók szerint egyre több eredmény bizonyítja, hogy a méhen belüli környezet igen jelentős hatással van a magzati anyagcserére, így a túlsúlyos édesanyák gyerekei is egyre kövérebbek lehetnek. (MTI)
A dongók halkabban dongnak, ha betegek, és miként az emberek, napi teendőik elvégzése nagyobb fáradsággal jár, míg meg nem gyógyulnak - állítják brit kutatók. Ha pedig a mézelő méhek immunrendszere fertőzés miatt aktív, akkor a rovarok memóriaproblémákkal küzdenek Eamonn Mallon, a Leicesteri Egyetem evolúciós biológusa szerint. Mallon felfedezésének gyakorlati haszna a fogyatkozó méhállományok megmentésében nyújthat segítséget. "Ez a rovar ugyanis a +memóriájából él+, és amikor valamilyen enyhe fertőzés miatt sérül az emlékezete, akkor az komoly következményekkel járhat" - magyarázza a biológus.
Kutatócsoportja - amely eredményeit a brit tudományos akadémia Biology Letters című folyóiratában publikálta - két csoportra osztott egy méhközösséget. Az egyik csoportot mesterségesen megfertőzte, ezzel aktiválta a rovarok immunrendszerét. A méhcsoportoknak ezután kék és sárga virágokat kínáltak fel, de csak az egyik színű kehely kínált a méhek számára értékes cukros vizet. Mindkét csoport egyedei megtalálták ugyan a táplálékot rejtő virágokat, de a fertőzött rovaroknak tíz százalékkal több idő kellett a megtalálásukhoz, mint az egészségeseknek. Nagy-Britanniában valaha 25 bennszülött dongófaj élt, de az elmúlt ötven év során közülük három faj kihalt, és számos továbbit a kihalás fenyeget. A tudósok szerint ennek oka a betegségekben és a mezőgazdasági technológia átalakulásában - amely számos hagyományos virágos növény eltűnését okozta - keresendő. "Minden bizonnyal a betegségek sokkal fontosabb szerepet játszanak a vad- és háziméhek számának csökkenésében, mint azt korábban feltételeztük" - tette hozzá Mallon a Reuters hírügynökség telefoninterjújában. (MTI)
Mindössze napi kétórányi napozás felére csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát a napsütés hatására keletkező D-vitamin révén - állítják olasz kutatóorvosok. "Nyáron használjuk ki a napfény áldásait, mivel a szabadban eltöltött két óra felére csökkenti a prosztata-, emlő- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát" - szögezte le Patrizio Mulas, az olasz kórházi bőrgyógyászok szövetségének elnöke. "Az ember szervezetében a napfény hatására keletkezik D-vitamin, amely védelmet nyújt még a fertőző, az autoimmun és a szív és érrendszeri betegségek ellen is" - tette hozzá a kutató, aki elmondta, hogy a Clinical Journal című folyóiratban frissen publikált, a Bostoni Egyetem endokrinológiai tanszéke által készített tanulmány is megerősíti a napsütés jótékony hatását. A D-vitamin hiánya meglehetősen gyakori jelenség, amely Mulas szerint szélsőséges esetben akár 250 százalékkal is megemelheti a vastagbél rosszindulatú elváltozásának rizikóját. "Előfordul, hogy a bőrráktól való félelmünk miatt nem megyünk a napra, ám ezzel sokkal nagyobb kárt okozunk a szervezetünknek" - jelentette ki Mulas. (MTI)
Komolyabb balesetből felépülve gyakran válnak depresszióssá, szorongóvá a tizenévesek, ami mindennapi életükre is kihatással van - állítják amerikai kutatók. A seattle-i Washington Egyetem munkatársai száznál több 12 és 18 év közötti, sérülés miatt kórházban ápolt fiatalt kérdeztek ki. Azt találták, hogy a balesetet követő pár hétben a páciensek 42 százalékánál voltak felfedezhetőek a traumát követő, PTDS (post-traumatic stress disorder) tünetek, 19 százalékuk pedig depressziótól szenvedett. A sérülést követő egy évben ugyanezeknél a fiataloknál gyakrabban jelentkezett fájdalom vagy más fizikai tünet, valamint több problémájuk adódott az iskolai munkában és szociális kapcsolataikban. A kutatók úgy vélik, a depresszió és szorongás elhúzódó funkcionális akadályoztatást okozott a fiataloknál. Douglas F. Zatzick és munkatársai tanulmánya az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című szakfolyóirat júliusi számában jelent meg. (MTI)
Tizenéves korukra jelentősen hanyatlik az amerikai gyerekek fizikai aktivitása - derült ki egy új felmérésből. Míg egy kilencéves gyerek egy nap átlagosan három órát mozog, 15 éves korára fizikai aktivitása hétköznapokon 49 percre csökken, hétvégén pedig alig félórára. Összességében a fiúk valamivel aktívabbnak bizonyultak a kutatás során, átlagosan napi 18 perccel többet mozogtak a lányoknál. A vizsgálat módszere egyedülálló volt abból a szempontból, hogy a kutatók nem a szülők elmondására alapozva vonták le következtetéseiket, hanem mozgásmérő eszközöket erősítettek a résztvevő ezer gyerekre, akiket 9, 11, 12 és 15 éves korcsoportra osztottak. Az eszközökkel mindenféle mozgást rögzíteni tudtak a kényelmes sétától kezdve a legintenzívebb sporttevékenységig. Bár 13 éves gyerekeket éppen nem vizsgáltak, matematikai modellezés alapján a kutatók arra jutottak, hogy ebben a korban csökken le a napi aktivitás egy óra alá a fiúknál és a lányoknál egyaránt.
A gyerekek 9 és 11 évesen még bőven legalább egy órát mozognak naponta, a 15 éves korosztálynál viszont hétköznapokon már csak 31 százalék, hétvégén pedig mindössze 17 százalék mozog minimum napi egy órát, ahogy az a kormányzati ajánlásokban is szerepel. Az amerikai orvosi kamara lapjában megjelent új tanulmány szerzői azzal magyarázták ezt a drámai csökkenést, hogy egyre több iskolában szűnnek meg a hagyományos óraközi szünetek és a testnevelés órák, és a tinédzserek sportolás helyett szívesebben játszanak a számítógépen vagy tévéznek a barátaikkal. A mozgásszegény életmód várhatóan felnőttkorra is megmarad, és súlyos, akár életre szóló egészségügyi problémákat vethet fel. A fizikai inaktivitás kapcsolatba hozható egyebek mellett a szívbetegségek, az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásával - figyelmeztettek a kutatók. (MTI)
Két, sertésbélből készült óvszerre bukkantak egy középkori fóliánsban a salamancai egyetem könyvtárában – írja a ThinkSpain című, angol nyelvű spanyol hírportál. A kondomokra a legősibb spanyol egyetem könyvállományának átvizsgálásakor bukkantak. A két, sertésbélből készített óvszer száját egy kék zsineggel lehetett összehúzni, így akadályozva meg a kondom lecsúszását. Az óvszerek egy 16. századi orvosi kézikönyv lapjai között lapultak. Egykori tulajdonosuk a kondomokat akkurátusan becsomagolta egy 1857-es újság lapjába, innen lehet feltételezni, mely korból származik a patinás lelet. A könyvtárosok feltételezése szerint az óvszereket egy orvostanhallgató feledhette a nagy magolás közepette a könyvben. A 19. századi kondomokat az olvasók által elhagyott más tárgyakkal együtt a salamancai egyetemi könyvtár múzeumában állítják ki. Az óvszer egyébként meglehetősen elterjedt volt az ősi Egyiptomban és a Római Birodalomban, majd e védekezőeszköz évszázadokra feledésbe merült, míg a 16. században Gabriele Fallopio olasz kirurgus újból fel nem találta.
(MTI)
Egyetlen atomként működő, de akár több tucat ezüst- vagy más fématomból álló különleges kémiai halmazt sikerült létrehozniuk a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem kutatóinak. A Science tudományos folyóiratban közölt módszer szerint a kutatók az ezüstöt rendkívül magas hőmérsékletre hevítették, amelyből aztán egyedi atomokból álló gőz keletkezett. A gőzben keringő atomok végül spontán módon csoportosulnak.
Laboratóriumi körülmények között kilenc, 13 és 55 atomos halmazt figyeltek meg, amelyek mindegyike energetikai szempontból stabilnak bizonyult. Hasonló szuperatomokat már 2005-ben létrehoztak az Egyesült Államokban alumíniumból, de tulajdonságaikat mindeddig nem tanulmányozták. Az első megfigyelések szerint az atomhalmazok a kiinduló fém egyetlen atomjaként viselkednek, mintha egy háromdimenziós periódusos rendszerben az érintett elemmel szemben lenne a helyük.
A kémikusok reményei szerint a szuperatomok egy esetleges kristályos szerkezetben számos különleges mágneses, optikai vagy elektromos tulajdonsággal rendelkezhetnek, megnyitva az utat eddig elképzelhetetlennek tartott technológiák kifejlesztése előtt. (MTI)
Mágnesesrezonancia-vizsgálatnak (MRI) vetik alá azokat az ókori római tekercseket, amelyek Kr.u. 79-ben, a Vezúv kitörésekor károsodtak. A papirusztekercsek kétszáz évvel ezelőtt egy herculaneumi villa feltárása során kerültek elő. A vulkánkitörésnek köszönhetően itt az antik világ egyetlen könyvtára maradt fenn. A kutatóknak sikerült azóta némely papiruszt szétnyitni és elolvasni, a tekercsek többsége azonban leginkább faszéndarabokra emlékeztet.
Jelenleg két papiruszdarabot vizsgálnak a richlandi laboratóriumban - a nagyobbik képeslap nagyságú, és olyan, mintha a legkisebb érintésre szétporladna. A kisebbik papiruszdarabon görög írás töredékei vehetők ki. A kutatók reményei szerint az MRI segítségével differenciálni lehet a tekercsek rétegeit, és talán a papiruszon lévő tintát is el lehet különíteni.
A megfejtendő tekercsek akár a fűszeresnél vásárolandó termékek listáját, vagy egy ostobácska regényt rejthetnek, ám az ilyen irományok is több érdekes adalékkal szolgálhatnak a rómaiak életéről, mint az ékszerek, vagy egyéb régészeti leletek. "Nagyszerű, ha aranyékszerekre bukkanunk, de már bőséggel vannak ilyen leleteink. Ráadásul az ékességek semmit sem árulnak el egykori viselőik személyéről, sem életmódjáról. Egy ilyen szöveg viszont ablakot nyit számunkra az antik világra" - vélekedett a vizsgálatot vezető tudós, Edward Iuliano. (MTI)
A londoni Természettudományi Múzeum gyűjteménye 28 millió rovarfajtát őriz, az intézmény szakértőinek mégis meggyűlt a baja a múzeum kertjében feltűnt rizsszemnyi bogárral, amelyet lassan másfél éve nem tudnak azonosítani.
Először tavaly márciusban pillantották meg a kertbe költözött új lakókat. A mandula formájú, piros-fekete mintázatú rovarok nagyon jól érezték magukat a platánokon, és három hónap múltán már lépten-nyomon lehetett velük találkozni az épület környékén, sőt a főváros központi parkjaiban is elterjedtek - mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója. Nem túl valószínű, hogy a londoni belvárosban új fajt fedezzenek fel a tudósok, az ilyen szenzációkat az ember inkább a trópusi őserdők mélyéhez köti. Az állat nagyon hasonlít egy közép-európai bogárfajra, az Arocatus roeselii-re, csupán annyi a különbség, hogy kicsit világosabb piros és az égerfát kedveli.
Az entomológusok, azaz rovartudósok egyelőre úgy könyvelték el, hogy a múzeumi jövevények a roeselii rokonai lehetnek, csak alkalmazkodtak a körülményekhez, és átszoktak a platánfákra. Ugyanakkor elismerték, az sem nem kizárt, hogy mégis egy teljesen új fajtáról van szó. Az idő majd eldönti, hiszen eddig sem kapkodták el a dolgot: "Megvártuk, hogy vajon túléli-e a brit telet. Él és virul, így most már ideje lesz kitalálni, hogy tulajdonképpen mivel is van dolgunk" - mondta az igazgató. (MTI)