Jeromos
7 °C
23 °C

A szén-monoxid csak ritkán kivédhetetlen

2013. 02. 19. 14:03
| Módosítva: 2013. 03. 06. 11:08
A szén-monoxid-figyelő fontos tartozéka a gáz- vagy szilárd tüzelésű fűtésrendszereket alkalmazó háztartásoknak, azonban a szakértők szerint a jó szellőzés biztosítása mellett leginkább a kazánok, kályhák és kémények karbantartásával lehet megelőzni a bajt.

Az elmúlt két hétvégén féltucatnyi szén-monoxid-mérgezés is történt a fővárosban, két esetben be is jelzett a lakásban tartott szén-monoxid-figyelő készülék. Mint mindig, a katasztrófavédelem most is felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen szerkezet felszerelése életet menthet, azonban az olcsó jelzőkben csak kevesen bíznak, a drágákra meg csak keveseknek van pénze. Egy hozzánk eljutott olvasói levél alapján ráadásul a szén-monoxid-figyelő készülékekkel kapcsolatban jó néhány tévhit és félreértés kering, így szakemberek segítségét kértük ezek eloszlatásához.

Ne dugja az autó kipufogójához

Az egyik legáltalánosabb kérdés az, hogy mennyire tesztelhető egy ilyen készülék. A működés alapja egy olyan elektrokémiai szenzor, ami a környezet levegő-összetételének változása miatt beálló feszültségingadozás alapján ítéli meg, hogy mekkora a levegő szén-monoxid tartalma. Léteznek még egyéb módszert alkalmazó szerkezetek is, például olyan, ami a szén-monoxid hemoglobinra gyakorolt hatását szimulálja, de ez a típus itthon nem elterjedt. A tesztelésre visszatérve fontos tudni, hogy minden egyes szerkezeten van egy erre szolgáló gomb, és ez olyan jól működik, hogy a szakember szerint nem is nagyon kell más megoldást keresni.

„Az autó kipufogóját felejtsük el, de a cigaretta vagy a füstölő elég sok szén-monoxidot tartalmaz ahhoz, hogy beindítsa a riasztást. Azt is tudni kell, hogy az ilyen tesztek csökkentik a szén-monoxid szintjét figyelő elektrokémiai szenzor élettartamát” – mondja Balogh József gázkészülék-szerelő mester, a szenmonoxid.hu oldal tulajdonosa. „Még az olcsó gépek elektronikája is olyan teljes körű tesztet végez, ami mellett felesleges a házi barkács, ráadásul ha valami baj van (merül az elem, nem működik a szenzor), azt a szerkezet fénnyel vagy hanggal amúgy is jelezni fogja.”

Ehhez kapcsolódik a következő félreértés: bár valóban jobb, ha olyan riasztót veszünk, amibe beépített, töltést sem igénylő, 5-7 évig kitartó akkumulátor van szerelve, a csak cserélhető elemről működő készülék sem feltétlenül azért rossz választás, mert ha lemerül, nem jelez. „Észrevétlenül nem merülnek le az elemes készülékek sem, a 9 voltos elem gyengülésekor hangos pittyegéssel, illetve általában egy piros LED villogtatásával jeleznek még az olcsó változatok is” – mondja Balogh, aki szerint inkább az elemcsere költsége és kényelmetlensége az, ami miatt veszélyesek az ilyen gépek. „Az emberek megunják, hogy legjobb esetben is évente cserélni kell az elemet, az idegesítő pittyegés miatt pedig inkább csak kiveszik az elemet és félreteszik, aztán elfelejtik a készüléket.”

A drágább tényleg jobb

Majdnem, mint az influenza

szén-monoxid színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél valamivel könnyebb gáz. Szénvegyületek tökéletlen égése során képződik, főleg tüzelőberendezésekben és belsőégésű motorokban (az amerikai filmekben látott, kipufogófüsttel elkövetett öngyilkosság gyakorlatilag szén-monoxid-mérgezés). Kémiai képlete CO, molekuláiban egy szénatom kötődik kovalens kötéssel egy oxigénatomhoz.

A szén-monoxid könnyen lép reakcióba fémekkel, emiatt rendkívül mérgező: a vér hemoglobinjában található vasatomokkal szén-monoxid-hemoglobint alkot, és sokkal erősebben kötődik a vörösvértest oxigént szállító részéhez, mint az oxigén. Ezzel a szervezet oxigénellátását akadályozza és a sejtek oxigénhiányos állapotát okozza.

Az igen enyhe szén-monoxid-mérgezést könnyű összekeverhető az influenzával, mert hasonlóak a tünetei: fejfájás, szédülés, hányinger. Nagyobb dózisnál a szédülés álmosságba fordul, tudatzavar és ájulás is felléphet. A gáz már kis koncentrációban is veszélyes.

Bár már az olcsó, 3-5 ezer forintos kategória is életeket menthet, de ezek a riasztók sokszor adhatnak téves jelzést is. „A hajlakk hajtóanyaga például simán beindítja őket, de a nagy melegre is érzékenyek” – mondja a szakértő, aki szerint érdemes áldozni a pontosabb, kényelmesebb, sokszor már az elektrokémiai cella teljes, hétéves élettartamát kibíró akkumulátorral szerelt változatokra. Az ilyen, megbízhatóbb szenzorral ellátott, 12-18 ezer forintos szerkezetekre egy-egy gyártó akár 6 éves garanciát is vállal. A csúcskategóriát képviselő, húszezer forint feletti készülékek esetében már nemcsak az akkumulátor, de az érzékelő is cserélhető, ráadásul extra biztonsági megoldásokat is nyújt. „Az ilyen eszközök képesek lezárni a gázcsapra szerelt, extra mágneses zárat, ezzel akadályozzák meg a készülékek további működését, vagyis a szén-monoxid folyamatos keletkezését. Ilyenkor kézzel kell visszakapcsolni a gázt” – megy bele a részletekbe Balogh.

Ezzel el is érkeztünk a másik fontos szemponthoz: ha már veszünk szén-monoxid-figyelőt, figyeljünk oda, hogy jó helyre tegyük. Mivel a szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél valamivel könnyebb gáz, ezért fontos tudni, hogy a lakás magasabb részein gyűlik fel először. A szerkezetet legalább másfél méter magasra kell helyezni, de egyes tanácsok szerint a falon elhelyezett készüléknek az ajtók és ablakok felső élének közelében, de a plafontól legalább 15 centiméterre van jó helye. A hatékony védelem érdekében fontos, hogy minden olyan helyiségbe kerüljön érzékelő, ahol lánggal égő berendezés van. A pontos hely meghatározásához a legjobb, ha szakember segítségét kérjük, de általános tanácsokat a készülék mellé kapott tájékoztatóban is találni.

A védelem első vonala

Bár a köztudatban leginkább a szén-monoxid-figyelő él a védekezés legfontosabb eszközeként, a szakember szerint nem jó, ha csak erre hagyatkozunk. „Az első és legfontosabb, hogy a szén-monoxid lehetséges forrásait kiiktassuk. A gáz- és egyéb típusú kazánokat és a hozzájuk csatlakozó szellőzőket, kéményeket évente legalább egyszer ellenőriztessük, kivéve a szilárd tüzelésű kazánok kéményeit, azokat érdemes évente kétszer” sorolja az alapokat Balogh, aki szerint az is fontos, hogy illetéktelenek, kontárok ne nyúljanak hozzá ezekhez az eszközökhöz. „A víz- és fűtésszerelők sok hibát vétenek, bízzuk ezt a dolgot a fényképes igazolvánnyal rendelkező, a kazánok és a kémények biztonságos működtetéséhez értő szerelőkre” – mondja a mester.

Ezt a véleményt Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője is csak megerősíteni tudja, hogy a baj legtöbbször megelőzhető, ha a kéményseprőt beengedjük a házba: „A rendszeres karbantartás, főleg a jól szigetelő, modern nyílászárók mellett fontos szellőztetés elsődleges, és fontos, hogy évente legalább egyszer szakember is lássa a rendszert, még akkor is, ha ez sokaknak nagy összeget jelent.” Petróczi a saját példáját hozza, az ő lakásában kiderült, hogy a páraelszívó volt rosszul bekötve abba a kéménybe, ahová a kazán füstje is ment, és erre a kéményseprő hívta fel a figyelmet.

Az évenként kötelező, kéményseprő szakemberek által elvégzett vizsgálat során nemcsak a kémények átjárhatóságát és a bekötések helyességét vizsgálják meg, de már azt is mérik, mennyi szén-monoxid van az esetlegesen visszaáramló égéstermékben (egyes helyeken már idén is mérték, a jogszabály a kötelező vizsgálatot 2015-től írja elő). Az OKF tájékoztatása szerint e mellé, pluszban nagyon is megéri a szén-monoxid-riasztó felszerelése. „Olyan esetről nem tudunk, amikor a házban elhelyezett riasztó nem jelzett be, és ebből lett volna a tragédia. Az viszont a közelmúltban is többször előfordult, hogy a készülék életeket mentett” – utalt a szóvivő a hétvégi budapesti esetekre, ahol két helyszínen is bejelzett a riasztó, az egyiknél enyhe mérgezéssel megúszták a lakók, a másiknál pedig nem is volt szükség a tűzoltókra és a mentőkre.

Van, mikor kivédhetetlen

Sokszor halljuk az aktuális esettel kapcsolatban, hogy a szén-monoxidot a szél visszanyomta a lakásba, és ez okozta a bajt. Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke szerint az ilyen esetek főleg november és február között következhetnek be. „Amikor télen sokáig ködös, felhős és szélmentes az idő, előfordulhat, hogy a szokásostól eltérően a föld nem fűti a levegőt, hanem hűti. Ez azt eredményezi, hogy a megfordul a levegő áramlásának iránya, ez pedig valóban nehezítheti az égéstermék távozását” – foglalja össze a szakember.

D  HB20091013016
Fotó: Honéczy Barnabás

Leikauf szerint azonban az olyan esetek száma, amikor önmagában ez a jelenség a hibás, szinte elenyésző, általában egyéb körülmények is közrejátszanak a tragédiák kialakulásában. „A balesetek 60-70 százalékát a levegőutánpótlás hiánya okozza” – mondja, és részletezéséből kiderül, mi minden lehet veszélyes. „A nyílászárók cseréje után fontos ellenőriztetni, hogy van-e elég szellőzés akkor is, ha az ablakok zárva vannak. Ha nincs, ne az ablak szigetelését szedjük ki, az nem segít. Érdemes beszerezni ablakkeretbe építhető szellőzőmegoldást, de a méretezés miatt kérjük ki épületgépész szakember véleményét.”

A szövetség elnöke szerint sok gondot okoz az, ha gáztüzelésű rendszerek mellett kandalló, konyhai vagy vécében elhelyezett szagelszívó van. „Ezek mind sokkal nagyobb teljesítményűek, mint a gázkazán, és könnyen előfordulhat, hogy a gázkészülék kéményén keresztül szívják be a működésükhöz szükséges levegőt.” A szakember szerint egy kandalló akár a több szobával odébb lévő kémény működését is akadályozhatja, egy esetben a szén-monoxid az alsó szint kandallója miatt gyűlt fel a felső szint gázkazánja körül. A gázkészülékek karbantartására Leikauf is figyelmeztet. Mint elmondta, a kazánok lamelláin felgyűlő piszok miatt a szén-monoxidnak esélye sincs a távozásra, ráadásul ebben az esetben még a gázkészülékbe épített visszaáramlásgátló sem lép működésbe, mert az égéstermék el sem jut a kiáramlás útjában elhelyezett érzékelőig.