Amerikai kutatók felfedeztek egy új okot arra, hogy miért alszunk: ezalatt termelődik újra az oligodendrocyta nevű sejt: alváskor alakul belőlük az agyunk áramköreit védő mielinhüvely, amely az idegesjetek axon nevű nyúlványait szigeteli. Az, hogy valójában miért kell aludnunk, évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat. Az biztos, hogy a megfelelő működéshez szüksége van erre az agynak, de a konkrét biológiai folyamatokat csak most kezdjük megismerni.
Az egérvizsgálatokkal most kapott eredmények segíthetnek megérteni az alvás szerepét az agy javításában és növekedésében, valamint közelebb kerülhetünk a sclerosis multiplex gyógyításához is. A kutatást a Journal of Neuroscience című szaklap közölte.
Chiara Cirelli és kollégái a University of Wisconsinről megfigyelték, hogy az egerek alvása alatt megduplázódott a oligodendrocyta termelése. A géneknek köszönhető emelkedés az álmodásos (REM - rapid eye movement) fázisban volt a legmagasabb. Ezzel szemben a sejthalállal és stresszel összeköthető gének akkor kapcsoltak be, amikor az egeret arra kényszerítették, hogy maradjon ébren.
Cirelli szerint a tudósok sokáig arra koncentráltak, hogy miben különbözik az idegsejtek aktivitása alváskor, illetve ébrenlétkor. Most már azt is tudják, hogy különböző támogató (glia)sejtek is jelentősen változnak a két fázisban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
