Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Hát ezért zabálunk annyit

2013.09.28. 08:06

Hatvan éve végeztek egy kísérletet, amiben a kutatók egy egér agyának megfelelő régióit stimulálva elérték, hogy az állat enni kezdjen, függetlenül attól, hogy éhes-e vagy sem. A UNC School of Medicine kutatói mostanra feltérképezték, hogy milyen sejtszintű kapcsolódások vannak az érintett agyterületen, így megfejthették, hogy mi okozza a falánkságot. A kutatók a Science pénteki számában tették közzé az eredményeiket.

Garret Stuber, a tanulmány vezető szerzője megjegyezte, hogy az elhízásnak és a táplálkozási zavaroknak gyakran neurológiai okai vannak. Ha további tanulmányokat végeznek, azt is megállapíthatják, hogyan szabályozható a sejtek aktivitása az érintett agyterületen, és ez segítséget nyújthat a kezelések és gyógymódok kialakításában.

Fényérzékeny agy

Az 1950-es években, amikor a kutatók először stimulálták az evésre ingerlő agyterületet – a laterális hipotalamuszt –, tisztában voltak vele, hogy egyszerre többféle agysejtet is ingerelnek. Stuber és munkatársai csak egy sejttípusra koncentráltak, a GABA (gamma amino vajsav) nevű, gátló neurotranszmittert termelő sejtekre, azok közül is a BNST nevű agyterületen található fajtára. A BNST az amigdala nyúlványa; ez az agyterület felelős az érzelmek kialakulásáért. A BNST hidat képez az amigdala és a laterális hipotalamusz között; ez a terület szabályozza az olyan alapvető funkciókat, mint a szexuális viselkedés, az evés, vagy az agresszió.

Struber és munkatársai egy optogenetikai eszközt használtak a kísérlethez: ez fénnyel stimulálja a BNST GABA termelő sejteit. Az agy normális esetben nem reagál a fényre, így Struberék genetikailag módosított, algából készített fehérjéket használtak, amik érzékenyek a fényre. Ezeket genetikailag módosított vírusokkal juttatták az egerek agyába. A fehérjék csak a BNST-sejtekben voltak aktívak, illetve a hipotalamuszhoz csatlakozó szinapszisokban.

A kutatók ezután száloptikás kábeleket helyeztek az egerek agyába: ezekkel világították meg a BNST-szinapszisokat. Miután a fény elérte ezeket, az egerek hirtelen zabálni kezdtek, noha addig is rendesen kaptak enni. Az állatoknak még az ízlése is megváltozott: a kísérlet közben hirtelen megszerették a magas zsírtartalmú ételeket. Stuber szerint az egerek húsz perc alatt fölfalták az egész napi élelmiszeradagjukat. Ez arra utal, hogy a BNST fontos szerepet játszhat az evésben, illetve az olyan betegségek kialakulásában, mint a mértéktelen zabálás.