Először módosították emberi embriók génjeit Amerikában
További Egészség cikkek
- Magyarországon egyelőre nem lesz legális az orvosi marihuána
- Hadat üzennek a spanyolok a homeopátiának
- Akár 20 évvel is képesek késleltetni az orvosok a menopauzát
- Csokoládét vagy kávét kell szagolni, ha le akar szokni a dohányzásról
- Sejtekkel és véredényekkel is rendelkező szívet nyomtattak izraeli tudósok
Először használták a CRISPR nevű forradalmi génmanipulációs technológiát élő emberi embriókon az Egyesült Államokban – írja a Reuters.
A kísérleteket a portlandi Oregoni Egészségügyi és Tudományos Egyetem (OHSU) kutatói végezték. Nemcsak a kutatásban használt embriók számában jelent új szintet az eredmény a kutatócsapat szerint, hanem abban is, hogy demonstrálták:
Biztonsági és etikai okokból a kutatásban módosított génállományú embriók egyikét sem engedték néhány napnál tovább fejlődni. Az eredményekről hamarosan tudományos folyóiratban is beszámolnak a kutatók.
Új korszakot hoz el a genetika svájci bicskája
A kérdés csak az, hogy betegségmentes, tökéletes emberek vagy inkább vérengző mutánsok élnek-e majd benne. A scifikből a valóságba költözött az olcsó DNS-szerkesztés.
A CRISPR egy egyszerűen programozható génszerkesztő bioszerszám, amely minden eddiginél könnyebbé, gyorsabbá, olcsóbbá és pontosabbá teszi a DNS célzott szerkesztését: nem kívánt darabkákat lehet vele kivágni vagy kicserélni más szegmensekkel. Ez forradalmasíthatja a betegségek kezelését, hatékonyabbá teheti a mezőgazdaságot, és úgy általában is meghatározza a genetika jövőjét. A módszerről itt írtunk részletesebben. A témában született cikkeinket pedig ebben az aktában gyűjtöttük össze:
Az előnyei mellett azonban komoly etikai kérdéseket is övezik a módszerrel kapcsolatos kísérleteket. Az ellenzők vagy óvatosságra intők attól tartanak, hogy a rugalmas génszerkesztés könnyen a dizájner babák, vagyis a szülők kénye-kedvéhez szabott gyerekek megjelenéséhez vezethet. A másik fő aggály, hogy ha nem kellő elővigyázatossággal vetjük meg a még kiforratlan technológiát, az előre nem látott genetikai mutációkat idézhet elő.
A fenntartások miatt néhány országban tilosan az ilyen kísérletek. 2015 decemberében még az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) egy washingtoni konferenciáján is arról beszéltek egyes kutatók, hogy felelőtlenség volna a CRISPR-t embriókon kipróbálni, amíg a biztonság és hatékonyság nem biztosított. Idén viszont már a NAS álláspontja is az, hogy a módszer fejlődése miatt a beavatkozás "realisztikus lehetőséggé vált, amely komoly megfontolást érdemel".
Ennek ellenére a kísérletek már évek óta ebbe az irányba mutatnak. A világon először kínai kutatóknak sikerült életképes embriók hibás génjeit kijavítani a módszerrel idén márciusban. Korábban életképtelen embriókkal is próbálkoztak, akkor mérsékelt sikerrel.
Életképes humán embriók génjeit szabták át
Most először javítottak ki genetikai mutációkat a CRISPR génszerkesztési módszerrel.