Gravitációs hajtómű a magyar repülő csészealjban

Vannak eredmények

Az intézet

Az elképzelés Andrej Szaharov Nobel-békedíjas fizikus nevéhez fűződik. Szaharov a hatvanas évek végén fejtette ki elméletét, mely szerint a gravitáció annak a "súrlódásnak" az eredménye, melyet a nulla pontos energiamezőbe, vagy kvantumvákuumba be- és abból kilépő atomi és szubatomi részecskék okoznak, magyarázta az ügyvezető.

Rozsnyay Viktor elmondta, hogy elképzelésük szerint egyes részecskéknél kontrolláltan is elő lehet idézni a ki- és belépést ebbe a nulla pontos energiamezőbe, így létre lehet hozni egy mesterséges gravitációs mezőt, amivel azután meg lehetne hajtani egy űrhajót.

2012-re megépülhet

Tervrajz

"Az intézet munkája húsz évnyi, főleg elméleti kutatásra épül - mondta Rozsnyay -, bizonyos gyakorlati eredményeink már vannak, és úgy tűnik, hogy ezek alátámasztják az elméletet. De még további kutatásokra van szükség."

A cég honlapján meg is lehet tekinteni a megépítendő járműveket: a három méter átmérőjű, vezető nélküli csészealjat, a 19 méter átmérőjű, emberszállításra is alkalmas típust, illetve a nagyméretű utasszállító gépeket.

A hagyományos légiforgalomra tervezett gép szivar alakú, 58 méter hosszú és 8 méter átmérőjű, sebessége 1500 km/h. Az űrturistáknak szánt modell csészealj formájú, átmérője 56 méter. Ez a gép 980 utast tudna 8 órás űrutakra vinni. A GCT szerint megfelelő pénzügyi forrásokkal ennek a modellnek a prototípusa 2012-re megépülhet.

Rövidtávú tervek

A GCT Csillebércen, a Központi Fizikai Kutatóintézettől bérel laboratóriumot. Kezdetben Amerikában dolgoztak, csak később telepítették át a kutatást Magyarországra, mivel itt a forrásokat hatékonyabban tudják felhasználni.

A cég öt éven belül meg szeretné építeni az ember nélküli űrjárművet, el szeretné készíteni egy gravitációs generátor prototípusát, valamint egy noninvazív orvosi diagnosztikai készüléket. Szintén ez idő alatt fejlesztenének ki egy nem rádióhullám alapú kommunikációs eszközt, és mutatnák be az új generációs, hőmérsékletfüggetlen szupravezetőket. A kutatásokra eddig 1 200 000 dollárt költöttek.

X-díj

A GCT júniusban indult az X-díjért is, az ezer dolláros részvételi díjat az intézet egy ausztrál munkatársa fizette be. Az 1996-ban alapított X-díjjal járó tízmillió dollárt az kapja meg, aki elsőként fel tud juttatni 100 kilométeres magasságba egy három személyes űrhajót, és ezt két héten belül meg is tudja ismételni ugyanazzal a járművel. A díj az űrturizmus megvalósulását segítené elő, a versenybe csak magánintézmények jelentkezhetnek, és állami fejlesztéseket sem lehet felhasználni.

Bár az X-díj Alapítvány előzetesen támogatta a GCT elképzelését, a jelentkezést végül elutasította, arra hivatkozva, hogy ez egy új és még ki nem próbált technológia. "Ezen egyébként nem is lepődtünk meg túlságosan" - mondta lapunknak Rozsnyay. A versenyben így 24 cég maradt, melyek mindegyike rakétameghajtású járművekkel kísérletezik.

Az elutasítás azonban nem végleges: "Örömünkre szolgálna, ha újra elbírálhatnánk a jelentkezésüket, amikor bebizonyosodik, hogy elképzelésük megvalósítható. Bátorítjuk a GCT-t a kutatás folytatására" - áll az alapítvány levelében.