Mária
-6 °C
-2 °C

Magánszabadalmak védik az emberi gént

2005.11.09. 11:00
Az ember génjeinek húsz százalékát magáncégek és egyetemek által bejegyzett szabadalmak védik. Az amerikai Science magazin szerzői feltérképezték a géntérkép-szabadalmakat, és rájöttek, hogy a 4000 védett gén szabadalmának fele egyetlen kaliforniai cégnél összpontosul. A gyakorlat ellenzői az emberiség jövőjét féltik.

Az emberi gének egyötödét védették le magáncégek és egyetemek az Egyesült Államok szabadalmi hivatalában, írta a Science magazin legfrissebb száma. A lap a világon először közöl olyan géntérképet, amely pontosan jelöli, az emberi test melyik részére melyik cég vagy tudományos intézet jegyeztetett be szabadalmat.

#alt# Az Egyesült Államok szabadalmi törvényei azért teszik lehetővé a DNS-szekvencia egyes részeinek szabadalmi hivatali bejegyzését, mert a gének leírása értékes kutatási eszköznek bizonyulhat, amelyet diagnosztikai tesztekben vagy az új gyógyszerek kikísérletezésekor és előállításakor lehet felhasználni.

Az amerikai törvények szerint a szabadalom olyan exkluzív jogok együttese, amelyeket az állam biztosít a bejegyzőnek, aki egy eddig ismeretlen, új és hasznos eszköz, módszer, folyamat vagy anyag (más néven találmány) leírását teszi közzé. A szabadalom tulajdonosának a törvény nem azt garantálja, hogy ő bármit is kezdhet a találmánnyal, hanem azt, hogy mások nem gyárthatják, nem használhatják és nem árulhatják a kérdéses terméket vagy módszert.

Hullámban jön a szabadalom

Az Egyesült Államokban már a hetvenes évek végén elkezdődött az egyes DNS-szekvenciákra vonatkozó szabadalmak bejegyzése (az első, 1978-as kérelem a növekedési hormonra vonatkozott); a következő évtizedek kutatási eredményei valóságos génszabadalom-bejegyzési hullámot indítottak el, amelyet csak megerősítettek a modern, minden korábbinál gyorsabb géntérképezési eljárások.

Az Egyesült Államokban a 24 000 emberi gén 20 százalékára, vagyis összesen úgy 4000 génre jegyeztek be szabadalmat - ezek kétharmadát magáncégek, harmadát egyetemek birtokolják, írják a Scientistben megjelent tanulmány szerzői. A legnagyobb szabadalomhalmozó a kaliforniai Szilícium-völgy szívében, Palo Altóban székelő Incyte gyógyszerkutató cég, összesen 2000 bejegyzett szabadalommal.

Fiona Murray, a Scientist tanulmányának társszerzője, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora szerint a génszabadalmak tulajdonosi jogokkal ruházzák fel birtokosaikat. És bár ez nem egészen azt jelenti, hogy a szabadalom tulajdonosai birtokolnák génjeinket, a jogok megakadályoznak bennünket abban, hogy a szabadalmi leírásban felsorolt célokra használjuk saját génjeinket. Azokat a géneket, amelyekről feltételezhető, hogy szerepet játszanak a rák vagy az Alzheimer-kór kialakulásában, sokkal nagyobb eséllyel szabadalmaztatják, mint azokat, amelyek funkcióját homály fedi, mondta Murray a National Geographicnek.

Veszélyben a kutatás jövője?

Bár az emberi gének szabadalmaztatása egyesek szerint segít abban, hogy a nyilvánosság megismerje az egyes gének működésének titkait, és ösztönzőként hat a kutatókra, a tudósok egy része felháborítónak tartja a gyakorlatot, hiszen az megakadályozhatja a találmányok létrejöttét, mivel a szabadalmaztatott gének esetleges felhasználási módjával a tudósok nem foglalkozhatnak, hiszen azt a törvény tiltja. "Ha egy intézmény birtokolja az összes jogot, az hasznosnak bizonyulhat egy új termék bevezetéséhez, de megakadályozhatja a más célú felhasználást, beleértve a kutatást is" - mondta a Duke Egyetem génetikai központjának igazgatója a National Geographicnek.