Hülyék a magyarok
További Tudomány cikkek
Richard Lynn, az Ulsteri Egyetem kutatójának legújabb felmérése szerint a németek a legintelligensebbek Európában. Az intelligenciahányadosuk 107 pont, szemben a sereghajó szerbekével, nekik Lynn szerint csak 89 pont jutott. A kutatás eredménye Magyarországnak sem túl hízelgő, a 14-ik helyet sikerült megcsípni a 23-as listán. A csehek valamivel okosabbak nálunk, de mögöttünk vannak a spanyolok, az írek, az oroszok, és az angolok legnagyobb örömére a franciák.
Azért vesztettek, mert hülyék
Átlagos, okos német
Lynn professzor tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megállapította: a férfiak átlagosan öt ponttal intelligensebbek, mint a nők. Mostani eredményeit a környezeti tényezőkkel magyarázza: az északi, vagy közép-európai népek azért értelmesebbek, mint déli társaik, mert a kezdetek óta meg kell küzdeniük az elemekkel. Gondolkozniuk kellett, hogy túléljék a hideg telet, összetett, taktikus vadászatokat kellett folytatniuk, hogy a zord körülmények között is táplálékhoz jussanak, míg a déli melegben sokkal kevesebb kihívással találkozott az emberek agya.
Jobban nőtt az agyuk
Átlagos, buta francia
A kutató szerint településtípusonként is eltérő a helyzet: Londonban például jóval nagyobb az emberek intelligenciahányadosa, mint az Egyesült Királyság többi részén, de ugyanez megfigyelhető Párizs-Franciaország viszonylatában is. Lynn szerint az eltérés azért lehetséges, mert évszázadok óta megfigyelhető folyamat, hogy az élelmesebbek a fővárosban próbálnak szerencsét, génjeiket pedig itt örökítik tovább.
A professzor három évtizedet töltött intelligenciakutatással, közben több ezer ember teszteredményeit analizálta, hogy megértse az IQ fejlődésének történetét.
Hülyeség
|
Az IQ-teszt sajátossága, hogy csak egy meghatározott kultúrkörnyezetben alkalmas az összehasonlításra, nincs értelme ugyanazt a tesztet elvégeztetni Szerbiában és Svájcban. A meghatározott környezetben elvégzett kutatás átlaga pedig csak 100 pont lehet, hiszen pont ez a módszertan lényege: a középpont a száz, ehhez képest mérik a többiek eredményét. Ha eltérő környezetben végzik el ugyanazt a tesztet, az eredmény értékelhetetlenné válik. Mérő László példaként hozta fel, hogy az amerikai tesztben szerepel egy kérdés arról, hogy merre található a legközelebbi adóhivatal, Magyarországon ez fel sem merült.
A docens elmondta azt is, hogy a 100-as IQ csak a középpont, ami nem azt jelenti, hogy a legtöbb embernek ekkora az intelligenciahányadosa. Olyan ez mint a magasság: ha azt mondjuk, hogy a magyar ember átlagosan 175 centis, az nem jelenti egyben azt is, hogy a legtöbb magyar ekkora. Meghatározhatjuk az átlagos eltérést, mondjuk plusz-mínusz nyolc centit, ami azt jelenti, hogy a tipikusan alacsony magyar 167 centis, a tipikusan magas magyar meg 183. Összességében a 167 centi és a 183 sok szempontból tipikusabb magasság, mint a 175, és valahogy így van ez az intelligenciahányadossal is.
Környezetfüggő
Az extrém magas vagy alacsony IQ mérésére az ismert teszt egyébként nem alkalmas, hiszen az csak 70 és 135 pont között mér pontosan, szerencsére ebbe az intervallumba belefér az emberiség 95 százaléka.
Az intelligenciahányados valójában azt mutatja meg, hogy a környezete mennyire tartja intelligensnek az egyént, ami egyébként utal arra is, hogy mennyire képes a tesztalany eligazodni az őt körülvevő világban. Megfigyelhető, hogy ha valaki kultúrát vált, a hányadosa 5-10 pontot esik új környezete szerint.