
További Tudomány cikkek
-
Jó hírt kaptak a lusták: már napi 5 perc mozgás is nagy változáshoz vezet
- Képzeletbeli lényekkel pótolják a gyerekek, ha nincs testvérük
- Donald Trump szünetelteti az elektronikai cikkekre kivetett vámokat, mégis drágul a PlayStation 5
- A Meta egyszerűen meglopja a művészeket?
- Pusztítás vagy növényzetmentesítés zajlik az Óceán-árok mentén?
A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól.
Tudnak egymásról
A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban.
Mivel a fénysebességnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle megfigyelések hátterében.
Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehát az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság gigantikus hologram.
Darabokban az egész
Bohm megdöbbentő következtetésének megértéséhez tudni kell, mi is valójában a hologram. Ezeket a három dimenziós fényképeket lézer segítségével készítik. A megörökítendő tárgyat először lézersugárral pásztázzák. Egy második sugár fénye a visszaverődő mintával interferenciát hoz létre, és ezt a mintát örökítik meg a filmen. Előhíváskor a film csupán fényes és sötét vonalak kavalkádja, de ha lézerfénnyel világítják meg, megjelenik az eredeti tárgy három dimenziós képe.
A hologramok viszont nem csak a háromdimenziós kép miatt különlegesek. Ha egy rózsa hologramját félbevágják és lézerrel világítják meg, a mindkét fél darab a teljes képet tartalmazza, bár kisebb méretben. Ha a darabokat tovább apírtják, minden kis darab az eredeti egész képet tartalmazza. A hagyományos fényképekkel ellentétben a hologram minden szelete az eredeti információ egészét tartalmazza.
A "teljes egész a részletekben" megközelítéssel teljesen új utak nyílnak a természettudományok előtt. A nyugati világ tudósai mindig is hajlottak arra, hogy a fizikai jelenségek megértéséhez, legyen az béka vagy atom, a szétdaraboláson és a részletek tanulmányozásán keresztül vezet az út.
A hologram viszont megmutatja, hogy a világban néhány esetben téves lehet ez a megközelítés. A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építőkövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet. Ennek fényében Bohm más utat javasolt az Aspect-féle felfedezés értelmezéséhez.
Hal az akváriumban
Bohm szerint a szubatomi részecskék nem azért képesek egymással kapcsolatban maradni, függetlenül a távolságtól, mert valami titokzatos jel áramlik közöttük. Ehelyett a szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelőt becsapó illúzió.
A kutató érvelése szerint a valóság valamely mélyebb rétegében ezek a részecskék nem különálló egységek, hanem egy alapvető egész kiterjesztései. A jobb megértés érdekében Bohm a következő példát vezeti elő. Képzeljünk el egy akváriumot, amelyben egy hal úszkál.
Az akváriumot nem láthatjuk közvetlenül, és a benne szereplő világról is csak tévékamerák révén értesülünk. Az egyik kamera az akvárium elejét veszi, a másik az oldalát. A megfigyelő a két monitor képét figyelve azt gondolhatja, hogy a két hal külön-külön létezik, majd a halakat tovább figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van közöttük.
Amikor az egyik hal elfordul, a másik ugyanabban a pillanatban hasonló fordulót végez. Ugyanígy amikor az egyiknek az eleje látszik, a másik mindig az oldalát mutatja. Ha a teljes összeállítás továbbra is rejtve marad a megfigyelő előtt, az nyugodtan feltételezheti, hogy a halak valahogy összebeszélnek, ezért mozognak egyszerre.
Mélyebb a valóság
Bohm szerint a szubatomi részecskékkel pontosan ez történik az Aspect-féle kísérletben. A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A szemmel nem látható komplex dimenziókat ugyanúgy nem érzékeljük, mint a megfigyelő a halat körülvevő akváriumot.
A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió.
A világegyetetemnek ezen fantomszerű viselkedés mellett más megdöbbentő tulajdonságai is lehetnek. Ha a szubatomi részecskék csak látszólag szétválaszthatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a teljes világegyetem összefügg. Az emberi agyban meghúzódó szénatom elektronjai kapcsolatban állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag felszínén lévő hidrogénatomok protonjaival.
Minden összefügg
Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggő hálózatot alkotó természet fittyet hány minden ilyen felosztásra.
A holografikus univerzumban még az idő és a tér sem tekinthető alapfogalomnak. A helymeghatározás minden formája csődöt mond olyan környezetben, ahol semmi sem válik el igazán a másiktól. Így az idő és a három dimenziós tér úgy viselkedhet, mint a halat mutató monitorok, és csak kivetülései a mélyebb rendnek.
Bohm nem az egyetlen kutató, aki igazolva látja, hogy csupán hologram a világegyetem. Az agykutatás területén dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziológusa szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy a holografikus lehet a valóság.
Agyi jelrögzítés
Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az emlékek tárolási helyét kereste. Évtizedek során sok tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy az emlékek adott helyhez kötöttség nélkül, a teljes agyban szétoszolva őrződnek.
A múlt század 20-as éveiben Karl Lashley rendkívüli jeletőségű kísérletsorozatban mutatta ki, hogy bármely részletét távolítja el a patkány agyának, képtelen megszüntetni a műtét előtt megtanult bonyolult műveletsorra vonatkozó emlékeket. Akkoriban viszont senki nem állt elő olyan magyarázattal, amely leírhatta volna ezt a "teljes egész a részletekben" jelenséget.
Pribram a 60-as években ismerte meg a hologram elvét, és rádöbbent, hogy megtalálta az agykutatók által régóta keresett magyarázatot. A kutató szerint az emlékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi, hanem idegi impulzusok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény interferenciája elmenti a holografikus képet. Vagyis Pribram szerint agyunk holografikus tár.
Ez az elmélet egyébként magyarázatot ad arra is, hogyan képes az agy ilyen kis helyen ennyi emléket megőrizni. Becslések szerint az átlagos emberélet során 10 milliárd bitnyi információt ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyiségének ötszöröse.
Jelek özöne
A rendkívüli emlékezőtehetség nem az egyetlen talányos agytevékenység, amely értehetőbbé válik a holografikus agymodell által. Legalább ilyen rejtélyes, hogyan képes az agy megbírkózni az érzékszerveket érő különböző frekvenciák özönével, és hogyan képes valós időben értelmezni az érzékszervek jeleit. Pribram szerint az agy holografikus elvet használ a fogadott frekvenciák matematikai átalakítására.
Ez az elmélet egyre több támogatót szerez. Hugo Zucarelli argentin származású olasz kutató a holografikus modellt kiterjesztette az akusztikai jelenségek területére. Ez az elmélet ugyanis megmagyarázhatja, hogyan képesek az emberek meghatározni a hang pontos forrását a fej elfordítása nélkül, még akkor is, ha csak egy füllel hallanak.
Eltűnik a valóság
Pribram holografikus agymodelljének legmegdöbbentőbb vonatkozása mégis az, amikor összevetik Bohm realitáselméletével. A világ megfogható képe így csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holografikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi.
Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta azt tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy fizikai lényként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés. Valójában vevőkészülékek vagyunk a frakvenciák tengerében, és amit kiszűrünk ebből a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak.
Természetes a telepátia
Bohm és Pribram elméleteinek egyesítését, a holografikus paradigmaként emlegetett megközelítést sok kutató szkeptikusan fogadta, másokat viszont felvillanyozott. Néhányan egyenesen azt gondolják, hogy ez a modell képes lehet megoldani tudományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sőt általa a parapszichológiai jelenségek a természet részévé válhatnak.
A holografikus paradigma által leírt univerzumban minden agy részét képezi a láthatatlan egésznek, és a telepátia pusztán a holografikus szint elérését jelenti. Hasonló módon a telekinézis (tárgyak mozgatása az akarat segítségével) szintén megszűnik rejtély lenni, hiszen az összefonódó mélyebb valóságban az egyén és a tárgy eleve egy.
Bohm és Pribram egyaránt emlékeztetet arra, hogy sok vallási illetve misztikus élmény, például az univerzummal való transzcendens együvé tartozás érzése szintén a holografikus szint elérése lehet. A régi írásokban ugyanerre, a mélyebb valóság elérésére gondolhattak, amikor a kozmikus egység érzéséről számoltak be.

Az oldalról ajánljuk
- Gazdaság
Nagy Márton szerint rekord született, így teljesített a ferihegyi repülőtér auz első negyedévben
A tárcavezető beszámolt a legfrissebb adatokról.
1 perce
- Belföld
47 másodpercenként egy új hiba – kritikus állapotban a magyar egészségügyi intézmények
Milliárdos tartozások és infrastrukturális nehézségek.
április 11., 08:35
- Stenk
Egyszeri és megismételhetetlen alkalom az MVM Dome színpadán
A háború elleni tiltakozás örök.
április 11., 09:07
- Külföld
Apokaliptikus látvány: hat évtized után először száradt ki teljesen az osztrák Grüner See
Történelmi aszály sújtja a vidéket.
április 11., 08:22
- Belföld
Magyar Nemzet: nem először rúg bele a magyarokba Magyar Péter brüsszeli embere
Orbán Viktor szerint Kollár Kinga szavai az őszödi beszédre emlékeztetnek.
április 11., 08:45
- Gazdaság
Trump lehűtötte a magyar reményeket: nem lesz külön vámmegállapodás
Az amerikai elnök egyetlen blokknak tekinti az Európai Uniót.
április 11., 08:02
- Külföld
Késelésig fajult egy drogügylet az Árpád hídnál, súlyosan megsérült az egyik fiatal
A kábítószer vásárlása közben fajult el a vita.
április 11., 08:42
- Vélemény
A kérdés a következő: ki alkalmasabb a NER vezetésére, Orbán vagy Magyar?
Magyar a jöjjön bármi csúcsmodellje, ami egyébként a politikai látványpékség felől nézve sikeresebbnek tűnik, mint bármi az elmúlt 14-15 évben.
április 11., 08:00
- Belföld
Orbán Viktor: Ezt belemondják pacekba, az arcunkba, és még büszkék is rá
A miniszterelnök a tiszás Kollár Kinga kijelentéséről a Kossuth rádióban is megszólalt.
április 11., 07:39
- Külföld
Amerikai csapatok kerülhetnek a Panama-csatornához, de katonai bázisok nem
Új katonai megállapodás született a két ország között.
április 11., 07:19
- Kultúr
Ezt a várost úgy is hívják, magyar Jeruzsálem, de mindenki más néven ismeri
Április 11-én ünneplik a Város Napját.
április 11., 05:55
- Gazdaság
Olasz luxusmárka-birodalom születik: a Prada felvásárolja a Versacét
Két meghatározó divatház egyesül.
április 11., 09:12
- Gazdaság
Donald Trump bármelyik pillanatban lavinát indíthat, de már most bajban van Magyarország
Nagy a baj az ipari termelésben.
április 11., 09:19
- Gazdaság
A Temu lehet a nevető nyertese a magyar készpénzszabályozásnak
Az OKSZ a törvényjavaslat módosítását kéri a kormánytól.
április 11., 09:28
- Külföld
Pályaudvari tragédia Újvidéken, kártyavárként összeomlott felhőkarcoló Bangkokban – ugyanaz a kínai kivitelező
Bangkokban csak az az egyetlen épülő toronyház dőlt össze, amit a kínaiak terveztek.
április 11., 05:51
- Kultúr
Ilyen se volt még: az Index összegyűjtötte a kétezres évek legjobb magyar verseit
Mutatjuk a tíz legkiválóbbat.
április 11., 07:00
- Külföld
Amerikai legfelsőbb bíróság: a Trump-kormánynak elő kell segítenie egy tévesen deportált férfi hazatérését
Minden érintett a saját győzelmének tartja a döntést.
április 11., 09:10
- Belföld
Döntött a kormány, kártalanítják a száj- és körömfájásjárványban érintett gazdákat
A támogatást feltételekhez kötötték.
április 11., 07:00
- Külföld
Lelőtt madárként csapódott a Hudson folyóba a városnéző helikopter, három gyerek az áldozatok között
Már a levegőben darabjaira hullott a légi jármű.
április 11., 06:10
- Belföld
Kiléptek Orbán Viktor autója elé a tüntetők az MTVA-székháznál
Az ellenzéki párt ismét demonstrációt tart.
április 11., 06:45
- Külföld
Egymásnak estek Donald Trump emberei, az orosz kívánságlista miatt belharc dúl a Fehér Házban
április 11., 05:57
- Külföld
Mintegy kétmilliárd dollár kártérítést kapnak azok a nők, akik szexuális zaklatással vádolták James Tobackot
A 80 éves rendező továbbra is tagadja a vádakat.
április 11., 06:13
- Belföld
Két új helyettes államtitkárt nevezett ki Orbán Viktor
A kinevezésről szóló határozat április 11-én életbe lépett.
április 11., 06:35
- Gazdaság
Húsvét miatt változás jön a Lidlben, karácsony óta nem volt ilyen
Ünnepi üzemmódban az áruházlánc.
április 11., 05:57
- FOMO
Gáspár Bea: Nem tudtam, hogy cigány vagyok
Gyerekként azt gondolta, az a normális, ha cigányul beszélnek otthon.
április 11., 06:23
- Belföld
Erőteljes melegedéssel, de figyelmeztetésekkel zárul a hét
Akár 23 fok is lehet.
április 11., 06:07
- Külföld
Így emelték ki a tragikus helikopter-baleset roncsait a New York-i Hudson folyóból
április 11., 06:29
- Külföld
Meghalt az Indiában eltűnt magyar túrázó
Túrázás közben látták utoljára a helyi lakosok.
április 11., 06:21