Emlékeznek a lepkék hernyóságukra
A washingtoni Georgetown Egyetem tudósai a dohányszender (Manduca sexta) hernyóival és kifejlett egyedeivel végeztek kísérleteket – írja a New Scientist. A kutatók etil-acetát nevű oldószerrel (a körömlakklemosók jellegzetes szagát adó vegyület) ismertették meg a hernyókat, majd rögtön ezután enyhe áramütéssel sokkolták az állatokat. Ezután egy Y alakú csőben választás elé állították a hernyókat: a cső egyik végéből az etil-acetát illatát érezhették, a másik végében tiszta levegőt. Ezekben a kísérletekben a sokkolt hernyók 78 százaléka elkerülte a szert, amihez kellemetlen emléke kötődött.
Hernyóleves
Egy hónappal később, miután a hernyókból már kifejlett rovar lett, megismételték a kísérletet. A dohányszenderek 77 százaléka elkerülte az etil-acetátos csövet – a kutatást végző Martha Weiss szerint azért, mert emlékeztek a hernyókorukban tanult kellemetlen leckére. A felfedezés ellentmond azoknak a korábbi vélekedéseknek, miszerint a rovarok teljesen újjászületnek a metamorfózis során, mialatt hernyóból kifejlett ízeltlábúvá válnak. "Az emberek azt gondolják, hogy bebábozódás után a hernyó valamiféle levessé változik, és az átrendeződik lepkévé" – fogalmazott Weiss. "Ez nem így van. Hiába megy át az agy drámai változásokon, egy része megőrzi az emlékeket."
A tudós szerint a felfedezés akár azt is segíthet megérteni, hogy stroke vagy más agysérülés után hogyan épülhetnek újra a neuronok és szinapszisok. A kísérletek eredménye arra is magyarázat lehet, hogy a nőstény lepkék honnan tudják, milyen növényre kell tojást rakniuk. Jeremy Davis, a tucsoni Arizonai Egyetem tudósa szerint a felfedezés fontos bizonyíték, de úgy véli, a tojásrakás kérdésére nem ad meggyőző magyarázatot. "Nem biztos, hogy egy ilyen asszociáció elég erős ahhoz, hogy megmaradjon a metamorfózis után" – fogalmazott a tudós.