Vilma
-7 °C
4 °C

Életbe lép a kiotói jegyzőkönyv

2005.02.14. 11:48
Nyolc évvel az aláírást követően február 16-án életbe lép a klímavédelmi egyezmény. A orosz ratifikálással novemberben lett meg a szükséges többség. A résztvevő államok az évtized végére az 1990-es szint alá akarják szorítani a légkörbe jutó széndioxid mennyiségét.
Nyolc évvel az elfogadása után szerdán életbe lép az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését előíró kiotói jegyzőkönyv. Az egyezményhez 141 ország csatlakozott, a világ széndioxid-kibocsátásának negyedét adó USA viszont továbbra is elutasító.

A világ klímája számára Kiotó csak kis lépés, az egyezmény életbelépése viszont komoly politikai győzelem az üvegházhatást okozó gázok emissziójának csökkentését célzó összefogás számára, idézte az MSNBC Paal Prestrud, az oslói klímaváltozást vizsgáló kutatóintézet (CICERO) vezetőjének szavait.

Felborítja az időjárást

Különösen az ipari országok hatalmas széndioxid-kibocsátása okozza a légkör felmelegedését, az úgynevezett üvegházhatást. Klímakutatók emiatt azzal számolnak, hogy a világ sok pontján az időjárás jelentősen megváltozik, ha nem sikerül gyorsan csökkenteni a légszennyezést.

Az ENSZ egyik 1997-es konferenciáján, Kiotóban sikerült létrehozni az klímaegyezmény alapjait, amely arra kötelezi a résztvevő tagállamokat, hogy 2008 és 2012 között olyan szintre csökkentsék a széndioxid-kibocsátásukat, amely 5,2 százalékkal alacsonyabb az 1990-ben regisztrált értéknél.

A vállalt klímavédelmi célokat nem teljesítő országok előtt nyitva áll a lehetőség, hogy más államok szabad kibocsátási kvótáit megvásárolva javítsák a mérlegüket.

Az USA-nak nem érdeke

Amíg az egyezményt mind a 141 ország ratifikálta, évekig tartó vita folyt az egyezmény pontos végrehajtásáról. Az USA ráadásul 2001-ben teljesen visszavonult a kiotói résztvevők közül.

Az akkor hivatalba lépett George W. Bush amerikai elnök a szabályozást túl drágának ítélte, és emellett kritizálta a szegény országoknak biztosított kedvezményeket. Az amerikai kormány akkor azzal riogatott, hogy Kiotó az amerikai gazdaságnak kereken 400 milliárd dollárjába illetve 4,9 millió amerikai munkahelyébe kerülhet.

A klímaegyezmény támogatói ettől függetlenül remélik, hogy az USA ismét csatlakozik az egyezményhez, illetve hogy a folyamatnak egyszer Kína és India nem csak csendes támogatója lesz. Tony Blair brit kormányfő a múlt héten kijelentette, hogy szerinte az USA kész ismét a párbeszédre a kérdésben.

Az egyezmény küszöbön álló életbelépése számára döntő jelentőséggel bírt Oroszország csatlakozása tavaly novemberben. Az előírt minimális résztvevői számot, illetve szennyezései arányt csak ezzel sikerült elérni. Oroszország számos ipari létesítmény kényszerű bezárásával 1990 óta közel 39 százalékkal tudta csökkenteni a légszennyezését.

Határon belül vagyunk

Más országok ugyanezen időszak alatt tovább növelték a szennyezésüket. Az ENSZ adatai szerint az ipari országok között a negatív rekordot több mint 40 százalékos növekedéssel Spanyolország és Portugália tartja. Ausztria a 2008 és 2012 közötti időszakra 13 százalékos csökkenést vállalt, viszont 2003-ban 16,6 százalékkal lépte túl a megcélzott értéket, emlékeztet az APA. Mint emlékezetes, Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt, és jelenleg 17,8 százalékkal vagyunk a bázisév szintje alatt.

Az amerikai elnök főként Kína széndioxid kibocsátásának várható megugrása miatt minősítette elhibázottnak a kiotói egyezményt. A világ legnépesebb országa viszont sokkal többet tett a klímaváltozás ellen, mint az USA, emlékeztet a brit Independent című napilap.

Kína visszafogja magát

Bár Kína széndioxid-kibocsátása 1978 és 1996 között gyorsan emelkedett, az azóta elrendelt intézkedéseknek köszönhetően gyorsan csökken. Amerikai statisztikai adatok szerint a kínai légszennyezés 1996 és 2000 között 17 százalékkal esett vissza, miközben az ország gazdasága 36 százalékkal bővült. Ugyanezen időszak alatt az USA kibocsátása 5 százalékkal nőtt.

Az USA eredeti vállalása 1990-es szinthez képest 7 százalékos csökkentésről szólt, a jelenlegi tempót tartva viszont ezt a szintet 2012-re mintegy 30 százalékkal haladják majd meg. Amerikai környezetvédelmi szervezetek szerint visszalépéssel ér fel a légkör védelmét célzó, készülőfélben lévő törvény, amelyet a közeljövőben a kongresszusnak kellene elfogadnia.

Bár a Pentagon egy éve nagy feltűnést keltett tanulmányban a terrorizmusnál is fenyegetőbb kockázatnak minősítette a klímaváltozást, Bush elnök továbbra sem érzi magát lépéskényszerben. A szövetségi államok révén mégis vannak eredményei klímavédelemnek. Közel 40 államban saját klímavédelmi terv készült, húszban pedig szigorú előírásokkal helyezik előnybe a megújuló energiaforrásokat.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!