Az MTA is készül a klímaváltozásra

Az Andrew Marshall stratéga nevéhez fűződő globális klímaváltozást leíró, február elején közzétett Pentagon-forgatókönyv szerint a felmelegedés káros hatásainak következtében a közeli jövőben, legrosszabb esetben tíz-húsz év múlva jégkori éghajlati viszonyok uralják el Európát. A lezajló változások eredményeként a termőföldek kiszáradnak, az atomhatalmak viszonyai átrendeződnek, egész Európában szibériai hőmérséklet uralkodik majd, és óriás nemzetszövetségek alakulnak ki a túlélés érdekében.

A Pentagon tanulmányban a változások fő okaként a Golf-áramlat megváltozását jelölik meg. Eszerint a globális felmelegedés következtében az Antarktiszon található jéghegyek megolvadnak, felhigítják az óceánt, amelynek sótartalma lecsökken, s emiatt képtelen lesz a tengerfenékre süllyedni, és folytatni útját. Így a Golf lelassul, majd megszűnik, s Európa olyannyira lehűl, hogy jégkori éghajlati viszonyok következnek be.

A Pentagon-jelentés célja figyelemfelkeltés és nyomásgyakorlás volt

Zágoni Miklós fizikus, éghajlatkutató szerint ketté kell választani a Pentagon-jelentésben megfogalmazottak tudományos és politikai részét. Az éghajlatkutató hangsúlyozta, hogy a Pentagon-jelentésben foglaltakat úgynevezett 'legrosszabb eset forgatókönyv'-ként kell kezelni, szerzői sem szánták másként. "Közeledő katasztrófáról nem szabad beszélni, nem úgy kell elképzelni, mint egy földrengést vagy egy meteorit-becsapódást, amely hirtelen változásokat hoz. Hosszú távú, ám nagyon súlyos következményekkel járó folyamatról van szó. Bár elvileg bekövetkezhetnek az elkövetkező két évtizedre, a Pentagon által jelzett változások, de nem tartom valószínűnek. Még legalább két-három fok melegedésnek be kell következnie ahhoz, hogy a Golf megváltozzon, s ezt körülbelül 2030-2050-re teszem."

Magyarországon a globális klímaváltozás nem nemzetbiztonsági ügy "Nem tudok róla, hogy Magyarországon külön védelmi stratégia lenne a globális klímaváltozás hatásai miatt. Folynak a nemzeti környezetbiztonsági programok, a káros emberi tevékenységgel, vagyis az okokkal foglalkozunk, a klímaváltozás ugyanis ennek a következménye. Többek között a hadsereg környezetszennyezésének megelőzése is a feladatunk" - mondta el az Indexnek Halász László, egyetemi tanár, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszékének vezetője.

A tanulmány politikai részét figyelemfelkeltésnek ítéli, vagyis szerinte az amerikai hadügyi tárca azért hozakodott elő ezzel a katasztrófa-forgatókönyvvel, hogy Oroszországra és saját kormányára nyomást gyakoroljon a nemzetközi klímavédelmi megállapodás, a Kiotói Egyezmény aláírása érdekében. Ugyanis a két nagyhatalom még nem tagja a nemzetközi megállapodásnak.

Zágoni üdvösnek tartja a Pentagon-tanulmány kiadását abból a szempontból, hogy az éghajlatváltozást a közfigyelem látókörébe helyezte, ugyanis szerinte a politika hajlamos szőnyeg alá söpörni a klímaváltozással kapcsolatos kockázatos kérdéseket.

A Golf áramlat leállásának elenyésző a valószínűsége

Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója Zágoni Miklóshoz képest is távolabbi jövőt jelölt meg arra vonatkozólag, amikor elméletben bekövetkezhet az a nagy európai lehűlés, amelyről az amerikai hadügyi tárca tanulmánya ír. Mika szerint ehelyett több tíz éves, vagy évszázados lépték a valószínű. "A figyelemfelkeltés miatt ragadtatták magukat erre a becslésre. Nem tudok olyan tudományos kutatásról, legyen az akár modell-számítás, akár empirikus rekonstrukció, amely alapján ilyen gyorsnak kellene gondolnunk a változást. Jónak tartom, hogy végiggondolják és a világ elé tárják ezt a forgatókönyvet, azonban ez a lehető legrosszabb kimenetelt írja le" - fogalmazott.

Mika János a legfrissebb (2001 szeptemberi) nemzetközi tudományos jelentésre hivatkozva elmondta, amit jelenleg a kutatások alapján biztosan tudni lehet az, hogy a Föld a káros emberi tevékenység folytán folyamatosan melegedik.

A melegedésnek a Golf-áramlatra gyakorolt hatását illetően többféle tudományos elgondolás is létezik, amelyek között a Pentagon által jelzett variációt, a Golf leállását a legkevésbé valószínű következmények között tartják számon, csakúgy, mint azt a leginkább optimista változatot, amely szerint a Golf kis mértékben még erősödhet is. A legjelentősebb tudományos kutatások azonban az áramlat ötven-száz év alatt bekövetkező folyamatos gyengülését prognosztizálják. A magyarországi klímakutatások elsősorban regionális kérdésekkel foglalkoznak és a lassú felmelegedés hatásait részletezik a hazai viszonyok tekintetében.

Az MTA kutatócsoportja az elkövetkező huszonöt évet vizsgálja

"A klíma változásait illetően a legtöbb embert az elkövetkező húsz-huszonöt év történései érdekli, ugyanis ez az az idő, amelybe saját, gyermekei és unokái élete benne foglaltatik. A Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával tavaly júliusban beindított VAHAVA-projekt erre az időszakra tervez programot. A mozaikszó a változás, hatás, válaszadás szavak kezdőbetűiből áll össze " - mondta az Indexnek Láng István akadémikus, a kutatási projekt vezetője.

Tekintse meg képeinket!

A programnak, amely jelenleg még az anyaggyűjtési, kezdeti stádiumban áll, nem feladata, hogy a globális folyamatokkal foglalkozzon, kizárólag a Kárpát-medencében lezajló változásokra koncentrál. A hároméves kutatási időszak célja a prevenció, hogy megvizsgálja a lassú felmelegedés idején milyen regionális változások következhetnek be, azok milyen hatásokkal járhatnak és arra milyen cselekvésekkel érdemes készülni. Láng a Pentagon-jelentéssel kapcsolatban megjegyezte, véleménye szerint az amerikai hadügyi tárca az állami támogatás növelése érdekében, figyelemfelkeltési céllal állt elő az "abszurdnak tűnő, de nem lehetetlen forgatókönyvvel".

A cél a gazdasági és jogi szabályozás megváltoztatása

A VAHAVA olyan javaslatcsomag lesz, amely fő tendenciaként a lassú felmelegedésre összpontosít, azonban a változás ellenkező-lehetőségeit sem helyezi figyelmen kívül, legfeljebb kisebb hangsúlyt kap a vizsgálatban. Az elmúlt húsz év éghajlat-változásokkal kapcsolatos tanulmányaiból egy átfogó szintézist alkotnak az akadémia kutatói. A munkában az agrárgazdaság, a vízügy, a talajtan kutatói mellett az energetika, a közlekedésügy, a település, környezet és egészségügy, valamint a katasztrófavédelem képviselői is részt vesznek.

A program jelenlegi fázisában az MTA különböző bizottságai megvitatják, hogy saját szakterületükön belül milyen problémákat tartanak jelentősnek és milyen rendelkezéseket javasolnak. Láng István szerint az adatgyűjtési szakasz után 2005 tavaszára alkotják meg azt a szintézist, amelyet aztán politikusok bevonásával vitatnak meg, ugyanis a tudományos munka mellett a projekt fő célja a gazdasági és jogi szabályozás megváltoztatása.