Irányítják gazdájuk viselkedését a galandférgek
Német kutatók szerint a paraziták képesek lehetnek hatni gazdájuk viselkedésére. Egy galandféregfaj még arra is képes rávenni köztigazdáját, hogy az felfalassa magát egy ragadozóval.
Régóta foglalkoztatja a kutatókat az a kérdés, hogy miért van szükségük az élősködőknek több gazdaszervezetre a sikeres szaporodáshoz, illetve hogy miként optimalizálják életciklusukat. A németországi plöni Max Planck Evolúcióbiológiai Intézet kutatói a liverpooli egyetemen dolgozó kollégáikkal ehhez a Schistocephalus solidus nevű galandférget vizsgálták meg tüzetesebben.
A galandféreg élete meglehetősen bonyolultnak tűnik. Vízben úszó lárvája először egy kis evezőlábú rákba fészkelődik be, hogy ott néhány hétig növekedhessen. Ezt követően a rákocskát egy tüskés pikó nevű halnak kell elfogyasztania, hogy a féreg teljesen kifejlődhessen. Amennyiben más hal kapja be, a parazita elpusztul. A párzáshoz a galandféregnek a tüskés pikó testében, illetve annak részeként egy madár gyomrában kell kikötnie. A peték ezután a madár ürülékével kerülnek vissza a vízbe, és a ciklus kezdődik elölről.
Ahhoz, hogy ezt a bonyolult gazdacserélgetést irányítani tudják, a paraziták kifejlesztettek egy módszert, hogy az éppen aktuális gazdában töltött idejük optimális legyen. A liverpooli csapat matematikai modell segítségével kiszámolta, hogy a galandféreg szempontjából a legideálisabb a tizenharmadik és a tizenötödik nap között beágyazódnia a tüskés pikóba - írja a Spiegel című német lap online kiadása. Ezt a plöni csapat aztán kísérletekkel is alá tudta támasztani.
A kutatók felfedezték, hogy az evezőlábú rákok másképp viselkedtek az első tizenkét napban, mint utána. Az első időszakban a paraziták gondoskodtak arról, hogy a rákocskák az ijedtséget követően több mint két percig mozdulatlanságba merevedjenek, így kevésbé legyenek feltűnőek a halaknak. A tizenharmadik és a tizenötödik nap között azonban a kezdeti sokk után újra úszni kezdtek a rákok, és ezzel könnyű prédává váltak. A kutatók azt remélik, hogy felfedezésük segítségével javíthatnak a jövőben a kezeléseken. Eredményeiket az Evolution című szaklapban publikálták.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
