Ételmérgezést kaphatnak a húsevő növények
Az ember az üzemanyagok és a hulladék elégetése közben nagy mennyiségben juttatja a környezetbe a kadmium nevű, úgynevezett átmenetifémet. A kadmium a szervezetbe jutva a cinket helyettesíti, ám annak jótékony élettani hatásai nélkül. A növények a kadmiummérgezést általában jól viselik, ezért nagy mennyiségben is felhalmozódhat bennük látható károsodás nélkül.
Iain Green és Christopher Moody, az angliai Bournemouth Egyetem munkatársai a kadmium növényekre gyakrolt élettani hatásait vizsgálták úgy, hogy a kancsókának nevezett húsevő növénnyel olyan dongólégy lárvákat etettek, amelyek nagy mennyiségben tartalmazták az anyagot – írja a New Scientist.
A növények beépítették a kadmiumot, aminek hatására hajtásaik egy idő után összezsugorodtak – a kutatók szerint azért, mert az anyag hatással volt a fotoszintetizálás folyamatára is. Ez Green szerint veszélybe sodorja a növények életben maradását. Emellett a természetben élő rovarok akár tízszer annyi mérgező anyagot is tartalmazhatnak, mint a tesztek során felhasználtak.
Úgy tűnik azonban, hogy nem minden szennyező anyag van káros hatással a növényekre. Hasonló tesztek kimutatták, hogy a növények képesek szabályozni például a réz felvételét, amelyre kis adagokban szükségük van, nagyobb dózisban viszont mérgező lehet.