Árpád
-1 °C
9 °C

Kizárták a kamarából a kutyakínzó őrök cégét

2003.07.28. 17:08
Aláírásgyűjtési akciót indítottak állatvédő szervezetek az állatkínzás szigorúbb büntetésének kiharcolásáért; az akció célja, hogy az Országgyűlés szigorítsa meg az állatkínzás büntetését a Büntető törvénykönyvben (Btk.) - hangzott el az akció indításakor hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatón. A szakmai kamara Tolna megyei elnöksége a lefolytatott etikai eljárás után két évre kizárta tagjai sorából a Fadd-Domboriban történt állatkínzásban érintett vagyonőr cég tulajdonosát.
Az aláírásgyűjtést, amelyet az Országos Választási Bizottság (OVB) által hitelesített ívekkel indítottak, a Magyar Állatotthonok Országos Szövetsége (MÁOSZ) koordinálja - mondta el Farkas Tamás. A MÁOSZ elnöke utalt arra, hogy az állatkínzás szigorúbb büntetéséért már évek óta küzdenek az állatvédők, mégis egy gazdátlan kutya halála kellett ahhoz, hogy felrázza a közvéleményt és felgyorsítsa a folyamatot.

Mint már korábban írtuk, június 16-án Fadd-Dombori mellett egy kikötőben biztonsági őrök halálra kínoztak egy gazdátlan kutyát.

Kizárta a kamara a céget

A szakmai kamara Tolna megyei elnöksége a lefolytatott etikai eljárás után két évre kizárta tagjai sorából a Fadd-Domboriban történt állatkínzásban érintett vagyonőr cég tulajdonosát - közölte hétfőn az MTI érdeklődésére Gecse Lajos megyei elnök. Hozzáfűzte: az elnökség döntése ellen 15 napon belül fellebbezhet az érintett a küldöttgyűléshez, illetőleg az ismételt elmarasztaló határozat ellen további jogorvoslati lehetősége van polgári peres eljárás keretében.

A cég tulajdonosa és az általa foglalkoztatott két személy a település kikötőjében kínzott halálra egy kutyát. Az eset a Tolna Megyei Állat- és Természetvédelmi Alapítvány tudomására jutott, akik több helyen feljelentést tettek, ennek nyomán a rendőrség is intézkedett. Az elkövetők ellen a szekszárdi önkormányzat hatósági irodája szabálysértési eljárást indított.

Az iroda vezetője, Faragó Ágnes az MTI munkatársának elmondta: csak a cég tulajdonosa ismerte el a szabálysértést, a hétfői kihallgatás során a másik két személy nem tett vallomást. "Közvetett bizonyítékok alapján azonban megállapítást nyert a tett elkövetése" - fűzte hozzá.

Elrettentés a cél

A budapesti sajtótájékoztatón Farkas Tamás, a MÁOSZ elnöke az állatkínzásról szólva rámutatott: "általános etikai kérdésről van szó, amelynek megítélése - és így ez a kampány is - mellőzi a politikát, az egyéni érdekeket". Szavai szerint a szigorúbb büntetés követelésével nem az az elsődleges céljuk, hogy "még jobban megtöltsék a börtönöket", hanem hogy elrettentsék az embereket az állatkínzástól.

Magyarországon jelenleg 50 ezer forintos állatkínzási bírságot és 150 ezer forintos szabálysértési bírságot kell maximum megfizetnie annak, aki megkínzott egy állatot - ismertette Farkas Tamás az MTI-vel. A MÁOSZ elnöke szerint az "embertelen" cselekedetet több büntetőeszköz együttes alkalmazásával kellene szankcionálni.

Ötvenezer aláírásra van szükség

"Ha a közvélemény is úgy gondolja, akkor január 1-jétől akár szabadságvesztéssel is büntethető lesz az állatkínzás" - mondta Kovács Violetta, a MÚOSZ Természet és Állatvédelmi Szakosztályának vezetője. Mint elmondta, 50 ezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy a parlament foglalkozzon a törvénymódosítással.

"Ez a kérdés egyébként az Európai Unió országaiban régóta nem téma, Magyarországon azonban van még mit tenni" - fogalmazott. Kovács Violetta emlékeztetett arra, hogy a MÚOSZ állatvédelmi szakosztálya két éve már kezdeményezte a Btk. módosítását az Országgyűlés elnökénél; "akkor azonban politikát csináltak a kérdésből", és semmi nem lett a dologból - tette hozzá.

Tavaly decemberben ismét a parlamenti képviselőkhöz fordultak a kérdéssel, de azt a választ kapták; olyan módosítást igényelne a Btk.-ban, az alkotmányban és a Polgári törvénykönyvben az állatkínzás szabálysértésből bűncselekménnyé való nyilvánítása, amelyet nem tud felvállalni a törvénykezés - mondta el. Reményei szerint most az aláírásgyűjtéssel sikerrel járnak.