További Környezet cikkek
Pénteken reggel, 32 évi működés után végleg lekapcsolták a hálózatról az alsó-szászországi Stade városának atomerőművét. A Németország területén található 19 erőműből ez az első, amelyet az SPD-Zöldek kormánykoalíció hivatalba lépésekor kidolgozott terv mentén bezárnak.
Az erőművet felügyelő alsó-szászországi környezetvédelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy pénteken reggel félkilenckor végleg kihunyt a reaktor.
Több mint három évvel a szövetségi kormány és az energiaipar között az atomenergiából kiszállásról szóló egyezség kidolgozását követően ezzel a lépéssel az első atomerőművet a tervezettnél is korábban levették a hálózatról.
A második legöregebb
A 32 éves stadei atomerőművet csaknem egy teljes évvel korábban lekapcsolták, mint azt a megállapodás előrevetítette. Az 1968 óta áramot termelő Obrigheim erőmű mellett ez volt a legöregebb német ipari célú atomerőmű.
A reaktor lebontása 2005-ben kezdődik, és a félmilliárd eurós költséggel járó művelet tíz évig is elhúzódhat, közölte a Stade erőmű működtetését ellátó E.ON energetikai konszern.
Ideiglenes tároló
Az erőmű lebontása során összesen 400 ezer tonna vasbetont kell eltávolítani, benne 3000 tonna enyhény radioaktív anyaggal. Ezek téárolására az E.ON külön ideiglenes tároló létesítését tervezi.
Jürgen Trittin szövetségi környezetvédelmi miniszter Berlinben a dpa-nak nyilatkozva örömét fejezte ki az erőmű leállásával kapcsolatban. Szavai szerint Stade bezárásával mindenki számára egyértelművé válik, hogy közeledik az atomkor vége.
2020-ig teljes kiszállás
A miniszter biztos benne, hogy 2020-ra német földön egyetlen atomerőmű sem működik majd. Stade lebontása világos jele annak, hogy az atomenergiából kiszállás lépésről lépésre, biztosan halad előre, írta a Süddeutsche Zeitung Trittint idézve.
Az SPD-Zöldek kormánykoalíció és az atomerőművek üzemeltetői az úgynevezett energia-konszenzus keretében 2000 nyarán egyeztek meg a 19 német atomerőmű lépcsőzetes leállításáról.
Nem volt gazdaságos
Az egyezség egyenként meghatározta az atomerőművek lehetséges leghosszabb működési idejét. A szabályozás szerint a Stade erőmű tovább is működhetett volna, de az üzemeltetők pusztán gazdasági megfontolásból a leállás előrehozása mellett határoztak.
Egyrészt a legkisebb (340 megawattos) német atomerőmű működtetése az árampiac liberalizációja óta nem volt gazdaságos, másrészt az E.ON a további üzemben tartás esetén kénytelen lett volna átmeneti tárolót építeni a kiégett fűtőelemek számára.
A kiégett rudakat a vonatkozó törvények szerint már csak 2005-ig lehet újrafeldolgozás céljából a franciaországi La Hague vagy a brit Sellafield üzemeibe szállítani.
Értekezlet a kiégett fűtőelemekről
Pénteken fejeződik be Bécsben a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről létrejött nemzetközi egyezmény első felülvizsgálati értekezlete. Az egyezmény részesei kötelezték magukat a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelése terén a biztonság nemzetközileg elfogadott szintjének elérésére és fenntartására, és vállalták, hogy erről háromévenként jelentést készítenek, írta közleményében az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).
Az értekezlet összefoglaló jelentése rövid áttekintést ad a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének jelenlegi helyzetéről a különböző országokban. A magyar nemzeti jelentést az OAH állította össze az érintett hazai intézmények bevonásával, és a Kormány jóváhagyásával küldte meg a felülvizsgálati értekezlet titkársági feladatait ellátó Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez. A jelentés magyar és angol nyelven az OAH honlapján hozzáférhető.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
