Megvan a magyarázat a lepényhalakra
Európai múzeumok mélyén felfedezett, furcsa kinézetű halkövületek oldhatják meg az evolúciós elmélet egy függőben lévő kérdését - adták hírül amerikai kutatók.
Az ötvenmillió éves halkövületeknek egyik szemük a fejük csúcsához közel helyezkedik el. Ez magyarázatot adhat arra, hogyan alakult ki a lepényhalak furcsa, bár hasznos jellegzetessége, hogy mindkét szemük lapos testük egyik oldalán található. Ez teszi lehetővé, hogy a tengerben a víz felszínén oldalukon úszó lepényhalak mindkét szemüket használhassák.
Az evolúciós biológusok mindeddig nem találtak olyan köztes láncszemet a fosszíliák között, amely megmutatta volna az átmenetet a lepényhalak e meglepő tulajdonságához. Matt Friedman, a Chicago-i Egyetem munkatársa most a Nature című tudományos folyóiratban számolt be a köztes evolúciós lépésre vonatkozó bizonyítékról. Sok kutató úgy vélte eddig, hogy az ősi egyszemű halakhoz képest nem szolgálta a halak túlélését, ha szemük a fej közepéről az egyik oldalára került át. Ezért terjedt el a kutatók között a lepényhalak kialakulásával kapcsolatban a hirtelen, kiterjedt mutáció elmélete a lépésenkénti evolúciós fejlődés helyett. A lepényhalaknak ötszáznál több faja él édes és sós vizekben. Valamennyi szimmetrikusan lévő szemekkel születik, és felnőtt korára válik asszimetrikussá azzal, hogy az egyik szemük átvándorol a másik oldalra.
Friedman kétféle, az eocén korból származó halkövületet tanulmányozott Észak-Olaszországban. Közülük az egyik egy új nemzetséghez tartozik, melyet Friedman Heteronectesnek, azaz "másként úszó"-nak nevezett el. A kutató állítása szerint a kövületet egy bécsi múzeum fiókjában találta, évszázadnyi koromlerakódással befedve.
A másik kövületet tévesen szimmetrikus koponyájúként azonosították korábban, ám Friedman észrevette, hogy néhány kövületnél a szem kissé eltolódott. Ez késztette arra, hogy komputertomográfos (CT) vizsgálatnak vesse alá a fosszíliákat. Azt találta, hogy egy szem megkezdte az átvándorlást, de nem jutott teljesen keresztül a fej közepén. Friedman a lepényhalak körüli tudományos vitára utalva óv a találgatásoktól, melyek arról szólnak, hogyan éltek, közlekedtek valaha ezek a halak. Nem tartja azonban kizártnak, hogy nem az oldalukon úsztak, hanem uszonyaik segítségével felemelkedtek kissé.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
