Antal, Antónia
-7 °C
0 °C

Kulturáltak az emberszabású majmok

2003.01.07. 15:58
Az elmúlt napokban egy amerikai és egy angol tudományos folyóiratban is tanulmány jelent meg az emberszabású majmok kultúrájával kapcsolatos újabb felfedezésekről. Ezek arra látszanak utalni, hogy a korai főemlősök - köztük az ember ősei is - már 14 millió évvel ezelőtt kifejlesztették az új magatartásnormák kialakításának képességét, azaz hatmillió évvel hamarabb, mint azt eddig feltételezték.
"Ha az orangutánoknak kultúrája van, ez azt jelenti, hogy a kultúra kialakítására irányuló képesség nagyon régi keletű" - állapította meg Birute Galdikas, a Science amerikai tudományos folyóiratban a múlt héten megjelent tanulmány társszerzője. A tudós asszony szerint az evolúció során az orangutánok sok millió évvel ezelőtt "különváltak" őseinktől és az afrikai majmoktól. Az újabban készült tanulmány arra utal, hogy "valószínűleg már a különválást megelőzően rendelkeztek kultúrával". Tudományos értelemben ugyanis a kultúra az új magatartásnormák kialakításának képessége, amelyeket a populáció átvesz és a következő nemzedékeknek továbbad.

Magatartásnormák

Galdikas nyolc kutatótársával együtt elemezte a félénk délkelet-ázsiai orangutánok éveken át tartó megfigyelése során szerzett ismereteket és arra a következtetésre jutott, hogy az emberszabású majmok egyértelműen rendelkeznek arra irányuló képességgel, hogy megtanult magatartásnormákat elfogadjanak és továbbadjanak. A kutatók hat, földrajzilag egymástól elkülönített orangutáncsoportot követtek Borneó és Szumátra szigeteken.

A hat csoport egyikéhez tartozó orangutánok sajátos módon kívántak jó éjszakát: összeszorított ajakkal kilélegeztek és ezáltal jellegzetes hangot bocsátottak ki. Egy szumátrai csoport megtanulta, hogy kesztyűként használjon leveleket tüskés gyümölcsök megfogásánál. A többi csoport még nem jutott el ezekhez a felfedezésekhez.

Szalvétát használnak

Egy másik szumátrai csoport tagjai viszont levelek borította gallyat vízzel telt faüregbe dugtak és azután a levelekről lenyalták a nedvességet. A hat csoport közül csak egynek a tagjai tanultak meg botokat arra használni, hogy fák odvaiból rovarokat kotorjanak ki velük vagy gyümölcsökből azok magvait. Csimpánzok körében ez elterjedt magatartás, a szumátrai orangutánok azonban módosítást hajtottak végre rajta: a botot fogaikkal és nem mancsukkal ragadják meg. Egy borneói csoport tagjai arra használják a faleveleket, hogy letöröljék velük a pofájukat. A szülők megtanítják erre kölykeiket.

Összességében a kutatók 24 példát találtak meghatározott magatartásnormákra, amelyeket legalább a csoportok egyikének tagjai rendszeresen alkalmaznak és utódaiknak továbbadnak. Galdikas szerint az orangutánok olyan intelligensek, mint a csimpánzok vagy a gorillák, de más mentalitással és személyiséggel rendelkeznek: kevésbé társas lények és lassabban mozognak, viszont nagyon okosak. Életterük azonban egyre szűkül. Populációjuk - Galdikas szerint - az utóbbi ötven évben mintegy 90 százalékkal zsugorodott és ma már legfeljebb 15-20 ezer orangután él szabadon világszerte.

Beszél a csimpánz

Az Egyesült Államokban élő, Kanzi nevű törpecsimpánz (bonolo) kérdésessé teszi az emberi beszéd monopolhelyzetét. A jól fejlett emberszabású majom ugyanis bámulatba ejti az atlantai kutatókat az általa kitalált hangokkal, amelyek láthatólag meghatározott jelentéssel bírnak - olvasható a New Scientist című brit tudományos lap szombaton megjelent számában. A tanulmány szerint az első olyan majomról van szó, amelynek hangjai egymástól eltérő feltételek közt is megőrzik jelentésüket.

Kanzi emberekkel együtt nőtt fel és Georgia állami egyetemén él Atlantában. A tanulmány szerint képes arra, hogy esetenként kommunikáljon emberekkel és megért néhány angol szót. Jared Taglialatela és Sue Savage-Rumbauch, a tanulmány szerzői megjegyezték, hogy a törpecsimpánz halk hangokat adott, mialatt a kutatók foglalkoztak vele. A kutatók elemezték a majomhangokat és négy különböző hangot értelmezetek, amelyeket Kanzi bizonyos helyzetekben hallatott: "banán", "szőlő", "lé" és "igen".

"Nem mi tanítottuk meg őt erre" - jelentette ki Taglialatela a New Scientist-nek. Érzelmek ugyan valószínűleg valamelyes szerepet játszhattak, de egymagukban nem magyarázhatják meg a majomhangokat. Így például Kanzinak az a hangja, amelyet "igen"-ként értelmeztek, nagyon is különböző érzelmi viszonyok közt is változatlan maradt.

Mégsem beszél a csimpánz?

A kutatók ez idő szerint további hét törpecsimpánzt vizsgálnak, amelyek - a csimpánzokhoz, orangutánokhoz és gorillákhoz hasonlóan - a nagy emberszabású majmok közé tartoznak. Frans de Waals, az atlantai Emory egyetem őslénykutatója rendkívül érdekesnek minősítette a megfigyeléseket, de óvott az elhamarkodott következtetésektől. Kutatók ugyanis hosszú ideje vitatkoznak azon, hogy majmoknak lehet-e valamiféle egyszerű beszédük.

A beszédet főleg jelképes kommunikációként határozták meg, amíg egy csimpánz meg nem tanult jelbeszéddel kommunikálni - emlékeztet a New Scientist. A nyelvészek erre új meghatározást vezettek be, amely az előzőnél nagyobb hangsúlyt helyezett a grammatikára - jegyezte meg de Waals a folyóiratnak, s kijelentette: "olykor nem tűnik számunkra méltányosnak, hogy magasabbra teszik a mércét, mihelyt közelítenek feléje" - olvasható az APA összefoglalójában.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!