Miért éppen Francia Guyana?

Az Európai Űrügynökség bejáratott helyszíne a rakétaindításokhoz a Francia Guyana-i Kourou-ban található Guyana Űrközpont. De miért viszi Európa a rakétáit Franciaország dél-amerikai megyéjébe?

Elsősorban azért, mert közel van az Egyenlítő, másodsorban pedig a keleti partvidék miatt (a floridai Kennedy Űrközpont létesítésénél is fontos volt e két szempont). Az utóbbi azért lényeges, mert ha keleti irányba történik a start, a Föld forgása is „lendít” kicsit a fellőni kívánt járművön, ami azt jelenti, hogy nem kell olyan erős rakétát tervezni, mint ha nyugat felé indítanák az űreszközt. És biztonságosan keleti partvidékről lehet kelet felé indítani rakétákat: az eszköz nem repül lakott terület fölött, így ha végzetes műszaki hiba történik és a gép lezuhan, nem veszélyeztet emberéletet.

Még fontosabb az Egyenlítő közelsége. A Föld felszíne az Egyenlítőnél forog a legnagyobb sebességgel (mint ahogy egy körhinta szélén is nagyobb a kerületi sebesség, mint a közepe felé közeledve), ezért a fent említett lendítő hatás az Egyenlítőhöz közeledve erősödik. Kourou csupán öt fokra van az Egyenlítőtől, a Földön ez a legjobb hely egy rakéta indításához (ezen a szélességen, keletre történő indításkor a bolygó forgási sebessége körülbelül másodpercenként plusz 460 méterrel, vagyis 1700 kilométer per órás sebességgel gyorsítja a rakétát). A kazahsztáni Bajkonur tehát ebből a szempontból kimondottan rossz helyszín, de az orosz űrközpont megépítésekor fontosabb volt, hogy titokban tartható és ellenőrizhető helyet találjanak. Az Egyenlítőtől való távolság problémáját a szovjetek eleinte igen egyszerűen oldották meg: erősebb rakétát építettek, mint az amerikaiak.

A Brazíliától északra fekvő Francia Guyana egyébként nem sokkal kisebb, mint Magyarország (területe 86 ezer négyzetkilométer), de mivel 83 százalékát esőerdő borítja, a 206 ezres lakosság 90 százaléka a partvidéken él. A térség a 19. században rossz hírű büntetőtelepeknek adott otthont, de a régió 1946 óta Franciaország része, így ma az EU része is. Európa legnagyobb űrrepülőtere 1968 óta működik itt, bár akkor még Franciaország önálló űrközpontjaként épült. Amikor az ESA 1975-ben megalakult, a franciák megosztották a kourou-i központot az ESA többi országával – cserébe az Európai Űrügynökség fizeti az űrrepülőtér éves költségeinek kétharmadát, és az ESA végezte el az Ariane rakéták indításához szükséges fejlesztéseket is.