Rafael
18 °C
32 °C

Maszat az űrben

Képek és videók

A BME honlapja

Kourou térképe

Az ENSZ is regisztrálja a magyar műholdat

2012. május 4., 10:23 Módosítva: 2013-02-13 11:24
16

Az Egyesült Nemzetek Szererezetének világűrbeli ügyekért felelő irodája (United Nations Office for Outer Space Affairs – UNOOSA) megkapta a Masat–1 csapatától a hivatalos regisztrációhoz szükséges dokumentumokat, melyet továbbítottak az ENSZ Titkárságának. Az ENSZ 1976 óta veszi nyilvántartásba a világűrbe kijuttatott eszközöket.

Nem ez az első hivatalos statisztika, amelybe bekerül a magyar űreszköz. Február 16-án, nem sokkal a felbocsátás után hivatalos rádióamatőr-műhold lett a Masat–1, megkapta az úgynevezett OSCAR számot. A magyar műhold az MO-72 nevet kapta, amelynek feloldása Magyar Orbiting,a szám pedig azért ennyi, mert ez 72. rádióamatőr-műhold. A műholdat építő csapat egyébként a kezdetektől fogva kapcsolatban van a rádióamatőrökkel, segítségükkel nagyon sok adatot begyűjtöttek már.

Ellenben a többi pikoműholddal, melyet szintén a Vega hordozórakéta bocsátott fel február 13-án, a Masat–1 tökéletesen működik, felbocsátása óta semmilyen hibát nem produkált, műszerei rendben vannak, a hőmérséklete kiegyensúlyozott, a rádióadása pedig jól fogható. Ez pedig az alapfeltétele annak, hogy bekerüljön a hivatalos nyilvántartásokba.

Mostantól műholdas ezressel is fizethetünk

2012. április 12., 18:52 Módosítva: 2013-02-13 11:24
155

Az első magyar műholdat ábrázoló, négyzet alakú emlékérmével és alkalmi bélyeggel bővülhet a gyűjtők kollekciója, ugyanis csütörtökön ünnepélyesen kibocsátották a Masat–1 sikeres pályára állása tiszteletére készült bélyeget és érmét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének aulájában rendezett esemény előtt, a Simonyi Károly teremben szakmai előadások keretében számoltak be a résztvevők a műhold történetéről, jelentőségéről és működésének tapasztalatairól.

Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot képviselve bevezetőjében nemcsak magyar, de európai sikerként is emlegette a 2012. február 13-án, magyar idő szerint 11 órakor sikeresen pályára állított és azóta is kifogástalanul működő mesterséges égitestet, illetve az első repülését sikerrel teljesítő Vega hordozórakétát. Both Előd hangsúlyozta, hogy a Masat-1-et tervező és megalkotó mérnökök méltán lehetnek büszkék a munkájukra, és arra a rengeteg elismerésre, amit az első magyar műhold miatt kapnak, hogy joggal érdemelték ki Orbán Viktor a csapathoz írt köszöntő levelét, a lelkes és pozitív sajtóvisszhangot, az Európai Űrügynökség (ESA) elismerő nyilatkozatait, a most kibocsátásra kerülő emlékérmét és alkalmi bélyeget.

„Az ESA rendkívül elégedett a Masat-1 működésével" – hangoztatta Bernard Zufferey, ESA PECS (Plan for European Cooperating State, azaz a nem ESA-tag, de az ügynökséggel együttműködő államokat összefogó projekt) irodájának vezetője, aki CubeSat missziók fontosságáról, oktatási, fejlesztési jelentőségéről beszélt. Zufferey szerint Magyarország a CubeSat programban való sikeres részvételével is bizonyította: a magyar szakemberek felkészültek, és itt az ideje, hogy Magyarország teljes jogú tagjává váljon az Európai Űrügynökségnek.

Tovább

Elnémul a Masat–1

2012. március 20., 15:11 Módosítva: 2013-02-13 11:24
57

Szerdáról csütörtökre virradóan egy műszakilag érzékeny műveletet hajt végre a magyar műhold stábja, ezért rövid időre elnémul a Masat–1, azaz az eddigi folyamatos sugárzás helyett csak vételi üzemmódra kapcsolnak.

A csapat éjjel olyan hosszú távú, érzékeny elektromágneses méréseket végez el, amelyek megkövetelik, hogy a műholdat úgynevezett csendes üzemmódba kapcsolják. A kísérletek után ismét visszakapcsolnak normál üzemmódba, ettől kezdve újra bárki befoghatja az űreszköz által sugárzott telemetriai adatokat. Egészen pontosan magyar idő szerint csütörtökön 0 óra 27 perc és 1 óra 57 perc között nem működik majd a műhold rádióadója. Amennyiben minden rendben zajlik, a visszaállás automatikusan megtörténik.

Stabilizációs kísérlet

A mostani, tervezett leállás az úgynevezett aktív stabilizáló rendszer tesztelésének köszönhető. Eddig csak a műhold passzív stabilizációs rendszere – ami egy ferromágnesre épül – működött, ami a Föld mágneses teréhez igazítja a Masat–1 helyzetét. Ez azt jelenti, hogy a műhold iránytűként viselkedve máshogy mozog az északi, és máshogy a déli félteke fölött haladva. A déli féltekén haladva legtöbbször a kamerás oldalát mutatja a Föld felé, míg az északi félteke fölött az antenna mutat felénk leginkább.

Amennyiben a kísérlet sikeres lesz, akkor az elektromágnese segítségével a földi személyzet mondhatja majd meg a műholdnak, hogy melyik oldalát fordítsa a Föld felé. A teszttel azért vártak idáig, mert az aktív stabilizáló rendszer energiaigényes, és eddig azt vizsgálták, képesek-e elég energiát összegyűjteni a működtetéséhez. Az eddig begyűjtött adatok szerint jól sikerült megtervezni az energiafelhasználást, a műhold akkumulátorai rendben működnek és tudott energiát is tartalékolni, ezért elkezdhetik a kíséretet.

Jól szerepel

A Masat–1 teljesítménye már az aktív stabilizáló rendszer nélkül is kiemelkedő. A fellövés óta folyamatosan fogható a jele, ami nem mondható el a Vega által felvitt összes CubeSat-műholdról. A műhold hibamentes működésének köszönhetően nagyon hamar megkapta a hivatalos rádióamatőr-műhold minősítését is, MO-72 (MagyarSat-OSCAR-72) néven.

Nemrég a telemetriai adatok mellett sikeresen töltöttek le előre eltárolt fotót is a műholdról, majd egy hete kiderült, hogy az eszköz kamerát is vitt magával, amellyel ráadásul az eddigi összes pikoműholdnál jobb, közel meteorológiai minőségű, színes felvételeket készített a Földről.

Titokban fotózta a Földet a Masat

2012. március 14., 13:17 Módosítva: 2012-03-20 13:53
584

Két héttel ezelőtt azt írtuk a Masat–1-ről a sikeresen letöltött laboratóriumi fénykép apropóján, hogy „ha a jövőben például kamerát is visz magával egy magyar műhold, akkor űrben készült fotókat is lehet majd a földi bázison fogadni.” Nos, erre azóta már sor került, a Műegyetem Masat-teamje ugyanis eddig eltitkolta, hogy van kamerája is az eszköznek. Az első képeket még a hivatalos közlemény előtt megosztották velünk.

Kiderült a Masat-projekt nagy trükkje, miután érdeklődtem, hogyan viselte a múlt heti intenzív napvihart a kis magyar űrkocka. Válaszul meghívtak, hogy nézzek be a BME Q épületében lévő tanszékre, ahol majd szóban tájékoztatnak.

Az egyik asztalon épp a mérnöki másodpéldányon futtat különféle teszteket egyikük, miközben Marosy Gábor mutatja felém a műhold 1:1 arányú, bemutató célokra készített makettjét, hogy nézzem meg: ilyennek ismeri mindenki, itt az antenna, ezek a napelemek, és hogy most vessek egy pillantást a mérnöki –  azaz a fent lévővel teljesen megegyező, működőképes –  másodpéldányra. Mert az éppen az alját, azaz az antennás oldallal szemközti felét mutatja felém. „Látod ott azt a kis műanyag bigyót? Na, az egy kamera" – mosolyog Marosy.

Ott a meglepetés
Ott a meglepetés
Fotó: Nagy Attila

„Akkor ez azt jelenti, hogy a Masat–1-en is van egy?" –  kérdem meghökkenve, mire vigyorogva bólogatnak. A reakciójukból látom, hogy nemcsak hogy van kamera, de működik is, és minden valószínűség szerint gyönyörű képeket készít, a BME csapatának legnagyobb örömére.

Tovább

Kicsattan az egészségtől a Masat–1

2012. február 29., 12:50 Módosítva: 2012-03-14 13:16
68

„Nagyon össze van rakva" – mondja elismerőleg a Masat–1 műholdról Kovács Kálmán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpontjának igazgatója, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke, akivel két hete együtt néztük Francia-Guyanában a Vega rakéta startját. A BME E épületének legfelső szintjén, a vezérlőállomás szobájában ülünk, és éppen arra várunk, hogy áthaladjon fölöttünk az első magyar műhold, és saját fülünkkel halljuk adását. Az eseményig körülbelül tíz perc van hátra, addig a Masat–1-ről faggatom a csapat jelenlévő tagjait.

„A Masat–1 remekül van, túl a kétszázadik körön, minden a terveknek megfelelően alakul eddig, sikeres pályára állás után hibátlanul működik, folyamatosan szolgáltatja az adatokat" – foglalja össze Horváth Gyula villamosmérnök, a Masat–1 programmenedzsere a jelenlegi helyzetet. A napi 6-7 áthaladás során a Műegyetem csapata eddig körülbelül százezer adatcsomagot tudott letölteni, míg a világ rádióamatőrei körülbelül ugyanennyit gyűjtöttek be a magyar műholdtól. Köreikben egyébként töretlen a lelkesedés, egyre többen csatlakoznak a Masat–1-et megfigyelőkhöz.

Tovább

Árnyékba került az első magyar műhold

2012. február 23., 17:43 Módosítva: 2012-03-14 13:16
16

Az első, teljesen magyar fejlesztésű műhold, a napelemekkel működő Masat–1 pályája egy részén a Föld árnyékában halad, ami érdekes fejlemény – közölte Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője. „Míg a műhold eddig folyamatosan napsütésben haladt, és állandóan kapott energiát, most ez a kedvező állapot megszűnt" – közölte a kutató. Magyarázata szerint ez egyrészt azt jelenti, hogy nem töltődnek a napelemek és hőenergiát sem kap a műhold, a mérések szerint a Masat–1 egyik oldallemeze mínusz 8 Celsius-fokra lehűlt. Ez azonban egy átmeneti állapot, ahogy a műhold forog, visszamelegszik.

„A másik negatív dolog, hogy az áramköröket fokozottabb igénybevételnek teszik ki a ciklikus termikus változások, az, hogy a műhold hol felmelegszik, hol pedig lehűl. Ez azt jelenti, hogy az elektromos kötéseink, huzalaink mozognak, a hőfok függvényében hol kitágulnak, hol összehúzódnak. Ez például a forrasztásainkat, vagy az integrált áramkörökben lévő belső kötéseket fenyegeti. A ciklikus változások egészségtelenek a műhold számára, de ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével kellett megtervezni és teszteltük a műholdat" – fejtegette a BME docense.

Ismertetése szerint a Masat–1 a 102 perces pályájából körülbelül 20 percet tölt árnyékban, de a következő két-három hétben a helyzet rosszabbodik: március közepére a műhold pályájának a felén sötétben halad, és csupán a fele lesz napfényben. „Még várunk a stabilizációs kísérlettel, mivel ez energiaigényes művelet. Jelenleg olyan helyzetben pörög a műhold, hogy az antenna forgása sem zavarja a vételt. Folyamatosan kapjuk az adatokat 102 rádióállomástól a világ 24 országból. A következő 2-3 hétben, amíg a Masat-1 a legrosszabb helyzetbe kerül, nagyon izgalmas lesz látni, hogy a tervezésnek megfelelően működik-e, tehát a belső hőmérséklet, hőeloszlás olyan-e, mint terveztük, és az energiaellátással nem lesz-e valami probléma. Megfigyeljük, hogy jól tervezték-e a műholdat - vesszük az adatokat és nézzük, hogy mi történik ott fent" – összegezte Gschwindt András.

A Masat–1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold társaságában február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. A kis méretű, egykilogrammos, kockaalakú pikoszatellit a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjti. A fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

Hivatalos rádióamatőr-műhold lett a Masat–1

2012. február 21., 11:33 Módosítva: 2012-03-14 13:16
27

Múlt hétfőn, az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétáján felbocsátott első magyar műhold, a Masat–1 február 16-án hivatalosan is rádióamatőr-műhold lett. Ez azt jelenti, hogy William "Bill" Tynantől, a radióamatőrök által használt eszközök hivatalos adminisztorátorától megkapta az úgynevezett OSCAR számot. A magyar műhold az MO-72 nevet kapta, amelynek feloldása Magyar Orbiting, a szám pedig azért ennyi, mert ez 72. rádióamatőr-műhold. A Masat–1 kifogástalan működésnek köszönhetően gyorsan lezajlott a besorolás.

A Masat–1 projekt egyébként a kezdetektől kapcsolatban van a rádióamatőrökkel. A két földi vevőállomás mellett lelkes megfigyelők is rengeteg, a műholdtól elfogott csomagot továbbítanak a földi személyzetnek. Ennek köszönhetően a projekt nagyon gyorsan halad, az eredetileg három hónaposra tervezett küldetés nagy részét már teljesítették is. Az egyik legérdekesebb dolog, a mágneses stabilizáló rendszer kipróbálása azonban még hátra van.

Meglepetéstúra a Guyana Űrközpontban

2012. február 15., 18:07 Módosítva: 2012-02-15 18:07
9

A Vega rakéta sikeres hétfő reggeli startja, a műholdak pályára állása, majd a hivatalos értékelés és sajtótájékoztató, illetve az azt követő ünneplés után már lélekben hazafelé készülődtünk, amikor szóltak, hogy a kijelentkezésig hátralévő egy-két órára szerveztek egy kisebb túrát, aminek keretében meg lehet nézni a Szojuz rakéták indítóállását, illetve az Ariane rakéták irányítóközpontját és összeszerelő épületét. Kérdezték, hogy van-e kedvünk feliratkozni erre a kis ad hoc bejárásra. Volt.

Gyengélkedik a román és az olasz műhold

2012. február 15., 16:27 Módosítva: 2012-02-21 11:27
7

A spanyol  XaTcobeo Cubesatot már pár órával a fellövés után meghallották, amikor az a virgoi egyetemen létesített földi állomás fölé ért. Az első adatok azt mutatják, hogy minden rendben van az akkumulátorokkal, az irányítórendszer pedig rendben működik.

A lengyelek műholdja, a PW-Sat szintén már pár órával a fellövés után erős és tiszta jeleket sugárzott. Az első szignálokat az egyetem és angol, indiai, német és holland rádióamatőrök vették. Minden rendszere rendben működik.

Az olasz UniCubeSat-GG csapata röviddel az indítás után már hallotta a műholdjuk hangját, bár még nem dekódolták a jeleket. Az első észlelés az amerikai Kentucky-ból jött, ezután fogták be a római földi állomáson. Most próbálnak tisztább jelet fogni, hogy információhoz jussanak a pikoműhold állapotáról.

Csak gyenge jeleket fogtak az olasz e-st@rtól, a francia Robustatól és a román Goliattól. A pikoműholdak csapatai közös erőfeszítéssel próbálnak használható jelet fogni a gyengélkedő műholdakból. A csapatok szerint műholdjaik még nem értek el stabil orientációt, és nem töltött fel eléggé az akkumulátoruk. Ez a helyzet még változhat az elkövetkező napokban.

33 pikoműholdat lő fel a NASA

2012. február 15., 15:48 Módosítva: 2012-02-15 15:57
0

Az Európai Űrügynökség után a NASA is kedvet kapott a kis méretű műholdakhoz. Az amerikai űrkutatási hivatal már kiválasztotta azt a 33 pikoműholdat, amik felmehetnek majd az űrbe 2013 és 2014 között. A kiválasztott Cubesatokat amerikai egyetemek, rádióamatőrök és a védelmi minisztérium készítette. A műholdakat három körben választották ki. A felövés után technológiai demonstrációra, oktatási, vagy tudományos célokra használják őket. A NASA nem nyújtott pénzügyi támogatást a műholdak megépítéséhez.

429961main cubesat 1
Fotó: Montana State University, Space Science and Engineering Laboratory.

A Cubesat szabvány alapján készült el a hétfőn felbocsátott Masat–1 is, az első magyar műhold. A BME hallgatói és oktatói csupa magyar innováció segítségével rakták össze a szerkezetet. Felépítése hasonlít az összes többi pikoműholdéhoz: tápegység, kommunikációs egység, giroszkóp,  mérőberendezések, fedélzeti számítógép.

A magyar műhold annyiban tér el az általános formulától, hogy helyet kapott benne egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszer is, amellyel a Földről, távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni – ezzel a képességével a Masat–1 kiemelkedik a pikoműholdak mezőnyéből.

Fejben már kész a Masat–2 műhold

2012. február 14., 17:40 Módosítva: 2012-02-15 14:07
36

A magyar csapat a terveknek megfelelően már az első átadáskor vette a műhold jelét, igaz, ekkor már tudták, hogy működik az űreszköz, mert floridai rádióamatőrök befogták a Masat–1-et. A BME-s csapatnak sikerült nagy mennyiségű adatot is fogadni tőle, sőt mérési utasításokat is küldtek.

A projekt különlegessége, hogy eleve számítottak a rádióamatőrök segítségére. Az elgondolás jó volt: míg a hivatalos vevőállomásokon egy nap alatt 800-900 csomagnyi adatmennyiséget tudtak fogadni, addig a rádióamatőrök kétezer csomagot küldtek a csapatnak az interneten.

Három hónap

Hivatalosan legalább három hónaposra tervezték a magyar műhold minimális élettartamát. Az, hogy a Masat–1 valójában meddig bírja majd, nagyban függ az űrbéli időjárási viszonyoktól: a nagyenergiájú részecskék tönkretehetik az érzékeny műszereket.

Az ilyen részecskék áramlataitól egyébként a többi űreszköz kitér, viszont a pikoműholdakba a tömegkorlát miatt nem fért el manőverező egység. Ezért redundáns rendszerek kerültek a műholdba, amivel a Masat–1 biztonsági szempontból kimagaslik a többi, Cubesat szabvány szerint készült műholdak közül. Az eszköz legkésőbb körülbelül három év múlva ér a légkörbe, és ég el.

A legfontosabb célt már elértük

Horváth Gyula, Masat–1 műhold projektmenedzsere az Indexnek elmondta, hogy a legfőbb célt már elérték: az ország bemutatta, hogy el tud készíteni egy teljes értékű űreszközt, saját erőből. A projekt másik célja egy egyedülálló kísérlet végrehajtása. A műholdon utazik egy mágneses stabilizátor is: a BME csapata ezzel a műszerrel elvileg állítani tudja majd a műhold orientációját, mindenféle hajtómű nélkül. Ezt a rendszert még nem aktiválták, először több adatot begyűjtenek a műholdtól.

Nem áll meg az élet akkor sem, ha a Masat–1 túllépi a hivatalosan tervezett három hónapos missziót: a műholdat nagyon sokféle adatgyűjtési struktúrára felkészítették, így sok mindent ki lehet majd próbálni vele, ráadásul nagyon változatos környezetben repül. Jelenleg napos pályán kering, nemsokára azonban egy kör 40 százalékában is árnyékba kerülhet, így érdemes lesz vizsgálni a különböző termikus viszonyokat.

Vár minket az ESA

Horváth Gyulától megtudtuk, hogy a fejükben már megszületett az utód, a Masat–2 is. Szerinte ez a műhold akár már piacképes is lehetne. Most már van referenciájuk, megépítettek egy működő, teljes értékű űreszközt, ráadásul a piac is egyre jobban keresi a Cubesatokat.

A Masat–1 projektmenedzsere szerint az Európai Űrügynökségben már várják az országot, a magyar műhold delegációjának többen is jelezték ezt. Örülnének Magyarországnak, hiszen látják, hogy van lehetőség az itteni mérnökökben.

Rakétaünnep a dzsungelben

2012. február 13., 20:35 Módosítva: 2012-02-14 15:52
23

Hibátlan startot mutatott be a Vega rakéta hétfő reggel, pontban hétkor a Franciai Guyana-i Kourouban található Guyana Űrközpontban. „Flawless", azaz „makulátlan" – ahogy azt az űrhajózás szerelmesei szokták mondani, mondjuk egy NASA rakétastartnál. És tényleg: tökéletes volt a Vega első, elsősorban elemző, értékelő célokat szolgáló repülése.

Pedig hajnal háromkor, kissé összeragadt szemmel, még olyan latolgatásokat is lehetett hallani az indítás megtekintésére gyülekező csoportokban, hogy nincs kizárva a kudarc lehetősége, vannak kockázatos pontok, jobb esetben csak a műholdakat nem sikerül a tervezett pályára állítani, de még az is lehet, hogy az indítóálláson darabjaira robban az Európai Űrügynökség legújabb, legkisebb hordozóeszköze.

Tovább

Már veszik a magyar műhold jelét

2012. február 13., 10:49 Módosítva: 2014-08-19 10:29
415

A BME-n felépített első magyar műhold, a Masat–1 hétfőn, budapesti idő szerint 11 órakor, vagyis a kétórás startablak kezdetén, terv szerint elindult a világűrbe Francia Guyanából az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétáján. Az eseményt eredetileg pár nappal korábbra, február 9-re tervezték, de az új platform indításáért felelős bizottság végül 13-ra tolta az indítást.

Munkatársunk, Nagy Attila Károly a helyszínről, a Guyana Űrközpontból követi az eseményeket. A start idején egy külső megfigyelő ponton volt, légvonalban bő hét kilométerre a rakétától. Mint mondta, az ég felhős volt hétfő reggel, de a start ennek ellenére hibátlan volt. „A rakéta egy karcsú, fáklyaszerű jelenségként szántott át az égen, körülbelül 20 másodpercig látthattuk, ahogy itt-ott előbukkant a felhők közül” – mondta rögtön az indítás után. A startot és az indítást követő kommentárokat élőben közvetítette az ESA.

Tovább

Egy kiló műszeren az ország szeme

2012. február 13., 03:04 Módosítva: 2012-02-13 10:12
175

Ha sikerrel jár, a Masat–1 Farkas Bertalan méltó társa lehet a magyar űrkutatás panteonjában. Az apró műholddal az egész világ előtt vizsgázik a magyar innováció és technológiai tudás. Megnyílhat előttünk az Európai Űrügynökség.

Az Egyenlítőtől kissé délre fekvő űrkikötő vasárnap este még csendes, csak számomra ismeretlen madarak csicsergését hallom. Huszonhat fok van, a levegő párás, imént esett egy kis eső is. Nem sokkal sötétedés előtt érkeztünk Kourouba, a Guyana Űrközpontba, ahonnan a tervek szerint hétfő reggel első útjára indítják a javarészt olasz fejlesztésű Vega rakétát. Az ok, amiért két másik magyarral együtt itt vagyok Francia Guyanában, már hetek óta a rakéta orrkúpjában várja a startot kilencedmagával.

Sajnos a Vegát nem nézhetjük meg, nem engednek a közelébe, a rakéta környéke most műveleti terület. A sajtóbelépő felmarkolása után a Jupiter Központ felé terelnek minket, ahol viszont a bejáratnál egy kiállított Ariane rakéta mellett megyünk el, oldala arany fényben fürdik. A nyugvó nap utolsó sugarai pálmafákon átszűrődve enyésznek el, a madarak utolsó trilláikkal szórakoztatják a különböző országokból érkezett delegációkat, majd hirtelen beköszön az egyenlítői este.

A Jupiter Központ – ahol az irányítóterem is található – futurisztikus épületében a Vega rakéta megalkotói, így az olasz űrügynökség illetékesei tartanak prezentációt. Kiemelik, hogy a rengeteg új fejlesztéssel készült rakéta egyedülálló abban a tekintetben, hogy egyidejűleg több hasznos terhet is képes magával vinni és Föld körüli pályára állítani. Így fog tenni pár óra múlva a Masat–1-gyel, az első magyar műholddal.

Tovább

Miért éppen Francia Guyana?

2012. február 12., 14:11 Módosítva: 2012-02-12 20:08
21

Az Európai Űrügynökség bejáratott helyszíne a rakétaindításokhoz a Francia Guyana-i Kourou-ban található Guyana Űrközpont. De miért viszi Európa a rakétáit Franciaország dél-amerikai megyéjébe?

Elsősorban azért, mert közel van az Egyenlítő, másodsorban pedig a keleti partvidék miatt (a floridai Kennedy Űrközpont létesítésénél is fontos volt e két szempont). Az utóbbi azért lényeges, mert ha keleti irányba történik a start, a Föld forgása is „lendít” kicsit a fellőni kívánt járművön, ami azt jelenti, hogy nem kell olyan erős rakétát tervezni, mint ha nyugat felé indítanák az űreszközt. És biztonságosan keleti partvidékről lehet kelet felé indítani rakétákat: az eszköz nem repül lakott terület fölött, így ha végzetes műszaki hiba történik és a gép lezuhan, nem veszélyeztet emberéletet.

6770127905 01d3c18839 o
Fotó: Stephane Corvaja

Még fontosabb az Egyenlítő közelsége. A Föld felszíne az Egyenlítőnél forog a legnagyobb sebességgel (mint ahogy egy körhinta szélén is nagyobb a kerületi sebesség, mint a közepe felé közeledve), ezért a fent említett lendítő hatás az Egyenlítőhöz közeledve erősödik. Kourou csupán öt fokra van az Egyenlítőtől, a Földön ez a legjobb hely egy rakéta indításához (ezen a szélességen, keletre történő indításkor a bolygó forgási sebessége körülbelül másodpercenként plusz 460 méterrel, vagyis 1700 kilométer per órás sebességgel gyorsítja a rakétát). A kazahsztáni Bajkonur tehát ebből a szempontból kimondottan rossz helyszín, de az orosz űrközpont megépítésekor fontosabb volt, hogy titokban tartható és ellenőrizhető helyet találjanak. Az Egyenlítőtől való távolság problémáját a szovjetek eleinte igen egyszerűen oldották meg: erősebb rakétát építettek, mint az amerikaiak.

A Brazíliától északra fekvő Francia Guyana egyébként nem sokkal kisebb, mint Magyarország (területe 86 ezer négyzetkilométer), de mivel 83 százalékát esőerdő borítja, a 206 ezres lakosság 90 százaléka a partvidéken él. A térség a 19. században rossz hírű büntetőtelepeknek adott otthont, de a régió 1946 óta Franciaország része, így ma az EU része is. Európa legnagyobb űrrepülőtere 1968 óta működik itt, bár akkor még Franciaország önálló űrközpontjaként épült. Amikor az ESA 1975-ben megalakult, a franciák megosztották a kourou-i központot az ESA többi országával – cserébe az Európai Űrügynökség fizeti az űrrepülőtér éves költségeinek kétharmadát, és az ESA végezte el az Ariane rakéták indításához szükséges fejlesztéseket is.

Kicsi, karcsú, de a miénk

2012. február 12., 14:11 Módosítva: 2012-02-15 20:20
44

Az első magyar műhold, a Masat–1 hétfői startja nemcsak a műegyetem műholdja, illetve az egész magyar űrkutatás szempontjából lesz fontos mérföldkő, hanem az ESA, az Európai Űrügynökség is izgatottan várja a kora reggeli (helyi idő szerint hét órára tervezett) felbocsátást: ez lesz ugyanis az új fejlesztésű Vega rakéta szűzrepülése.

Az ESA az utóbbi időben két nagy teljesítményű rakétával szolgálta és szolgálja ki a megrendelői igényeket. Egyrészt a nehézsúlyú Ariane–5 rakéta (heavy launcher) hordozhat akár húsz tonna terhet is, másrészt a közepes nagyságú Szojuz vihet az űrbe a műholdakat – a Szojuz természetesen az orosz űrügynökséggel, a Roszkozmosszal együttműködésben startol a Francia Guyanán található Kourou-ból esetenként 3-4 tonna hasznos teherrel (medium launcher).

Ariane-5, Szojuz és Vega
Ariane-5, Szojuz és Vega
Fotó: esa

Hozzájuk társul most a Vega, a kisebb terhek feljuttatására megtervezett, egyszer használatos, olcsó, gyorsan felkészíthető, kis méretű rakétatípus. Névadója a második legfényesebb csillag az északi félteke éjszakai égboltján.

Tovább

Magyarország újra az űrbe megy

2012. február 12., 14:10 Módosítva: 2014-08-19 10:29
166

A Francia Guyanából, a Guyana Űrközpontból végrehajtott indítás nem csak magyar vonatkozása miatt lesz különleges. A korábbi halasztás miatt január 27. óta az indítóállomáson várakozó Vega rakétának is ez lesz az első éles bevetése.

Az orrkúpban, a rakéta tetején, függőleges helyzetben helyezték el a műholdakat. Két nagyobbat – az olasz űrügynökség (ASI) LARES és a Bolognai Egyetem ALMASat-1 nevű műholdjait –, és ezek mellett kapott helyet hét, európai egyetemek által elkészített, kis méretű, úgynevezett pikoműhold: a magyar Masat–1, két olasz, az e-St@r és a UniCubeSat GG, a román Goliat, a lengyel PW-SAT, a francia Robusta és a spanyol Xatcobeo.

Rövid küldetés

A Masat–1 egy tíz centiméter élhosszúságú kocka (nem sokkal nagyobb egy Rubik-kockánál), az építés alapjául szolgáló szabvány miatt Cubesatnak is nevezik. A kis helyre befért egy tápegység, egy kommunikációs egység, egy giroszkóp, néhány mérőberendezés és egy miniatűr fedélzeti számítógép is. Az űreszköz elsősorban saját jellemzőit méri majd, például a sebességet, a gyorsulást, a hőmérsékletet, a napelemek és a giroszkóp állapotát, az adatokat pedig a BME E épületére felszerelt antennákra továbbítja majd. A műholdban helyet kapott egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszer is, amellyel a Földről, távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni – ezzel a képességével a Masat–1 kiemelkedik a pikoműholdak mezőnyéből.

A Masat–1 rádióamatőrök által használható frekvencián sugároz majd.  A Nemzeti Hírközlési Hatóság már 2009 novemberében megadta az engedélyt a HA5MASAT kódú hívójel használatára, a műhold a 437,345 megahertzes frekvencián fog sugározni, minden további ezzel kapcsolatos információ megtalálható a projekt weboldalán. Az első, Magyarország feletti jel körülbelül a fellövés után öt órával várható.

A Masat–1 a tervek szerint háromhetes küldetést teljesít. Valószínűleg azonban ennél sokkal tovább, akár 5-6 évig is működésképes maradhat, utána űrszemét lesz. Körülbelül húsz év múlva lassul le annyira, hogy a légkörbe csapódva elégjen. Nem véletlen a számozás a magyar űreszköz nevében: a BME már tervezi a következő verziót, amibe önmegsemmisítő is kerül, ami a légkörbe irányítja az eszközt, ha már nincs rá szükség.

Fontos projekt

Bár a magyar műhold kicsi, nem volt olcsó mulatság az építése. Az anyagköltség 30-40 millió forint között mozog, mert megbízható, az űrbeli állapotokra kvalifikált anyagokkal kell dolgozni, és ezek nagyon drágák, akár napelemekről, akár szenzorokról van szó. A pénz szponzorok adták össze, sok cégnek ez megtérülő befektetés, hiszen a projekt különleges feladatokhoz szokott, jól képzett szakembereket is kitermel.

Az egyedülálló kutatási projekt mellett a Masat–1 másik nagy értéke a presztízse. Magyarország jelenleg csak megfigyelő az ESA-ban, és ahhoz, hogy teljes jogú tagok lehessünk, éppen olyan referenciákra van szükség, mint egy sikeres diákműhold.

Munkatársunk, Nagy Attila Károly hétfőn a Guyana Űrközpontból tudósítja a startot. A következő napokban Masat-mellékletünkben követheti a műhold sorsát és megismerheti a projekt hátterét.

A leggyorsabban elkészülő rakéta

2012. február 10., 14:07 Módosítva: 2013-05-07 13:57
4

Az ESA közzétett egy pár perces filmet az új kis méretű hordozórakéta, a Vega összeszereléséről. A rendkívül látványos, gyorsított felvételen végigkövethetjük a Vega elkészülésének összes fázisát.

Képek és videók a Masat–1 projektről

2012. február 9., 14:06 Módosítva: 2012-04-13 13:37
3

Ezen az oldalon gyűjtjük a Masat–1-gyel kapcsolatos képsorozatokat, videókat.

Tovább

Kiállítják a magyar műhold ikerpéldányát

2012. február 7., 14:05 Módosítva: 2012-02-13 10:12
0

Az első magyar műhold, a Masat–1 ikerpéldányát is megtekinthetik az érdeklődők február 14-től a Kreatív Magyarország – Mérnöki Tudás – múlt, jelen, jövő című kiállításon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Tovább

Korábbi híreink a Masat–1 projektről

2012. február 6., 14:04 Módosítva: 2012-02-12 14:05
1

A Masat–1 fejlesztése négy évvel ezelőtt indult, az Index először 2009. februárjában számolt be a műegyetemi műholdról. Optimistán azt írtuk, hogy még abban az évben el is indulhat az első magyar szatellit, amely alig nagyobb egy Rubik-kockánál és minden alkatrésze itthon készül. Megírtuk, hogy a diákműhold azért fontos, mert az ilyen projektek szükségesek ahhoz, hogy az európai űrügynökség teljes jogú tagjai lehessünk.

Alig két hónappal később már arról írtunk, hogy Magyarország felett járt a Nemzetközi Űrállomás, fedélzetén a magyar származású milliárdos üzletemberrel és űrturistával, Charles Simonyival. A BME első magyar műholdat alkotó csoportja kihasználta ezt, és Simonyi segítségével tesztelték a műhold földi irányítóállomásait. Az űrturista Az ember tragédiájából felolvasott részlettel üzent a magyaroknak.

Tavaly novemberben jött a hír, hogy startra kész az első magyar műhold, azaz a Masat–1 részt vehet az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétájának első küldetésében, ami a dél-amerikai Kourouból indul 2012. január végén. Az elkészült műholdat ekkorra már kiszállították Hollandiába, az Európai Űrügynökség technológiai központjába, ahol az ESA szakemberei megvizsgálták, hogy műszaki szempontból megfelel-e a rakéta és a CubeSat szabvány követelményeinek. Ezután jött az integráció Toulouse-ban, ahol a végső tesztelések is sikeresen zárultak.

A start dátumát január végén február 9-re pontosították. Pár nappal később azonban a start elhalasztásáról kaptunk hírt. Az Európai Űrügynökség új típusú Vega rakétájának felbocsátásáért felelős csapat úgy döntött, február 13-ra halasztja a rakéta első, úgynevezett kvalifikációs küldetésének indítását. Ez a jelen pillanatig véglegesnek tűnő időpont, ha minden jól megy hétfőn, helyi idő szerint reggel hétkor (magyar idő szerint 11-kor) elstartol a Vega, orrkúpjában az első magyar műholddal.