Hortenzia, Gergő
-1 °C
8 °C

Miért éppen Francia Guyana?

2012.02.12. 14:11

Az Európai Űrügynökség bejáratott helyszíne a rakétaindításokhoz a Francia Guyana-i Kourou-ban található Guyana Űrközpont. De miért viszi Európa a rakétáit Franciaország dél-amerikai megyéjébe?

Elsősorban azért, mert közel van az Egyenlítő, másodsorban pedig a keleti partvidék miatt (a floridai Kennedy Űrközpont létesítésénél is fontos volt e két szempont). Az utóbbi azért lényeges, mert ha keleti irányba történik a start, a Föld forgása is „lendít” kicsit a fellőni kívánt járművön, ami azt jelenti, hogy nem kell olyan erős rakétát tervezni, mint ha nyugat felé indítanák az űreszközt. És biztonságosan keleti partvidékről lehet kelet felé indítani rakétákat: az eszköz nem repül lakott terület fölött, így ha végzetes műszaki hiba történik és a gép lezuhan, nem veszélyeztet emberéletet.

6770127905 01d3c18839 o
Fotó: Stephane Corvaja

Még fontosabb az Egyenlítő közelsége. A Föld felszíne az Egyenlítőnél forog a legnagyobb sebességgel (mint ahogy egy körhinta szélén is nagyobb a kerületi sebesség, mint a közepe felé közeledve), ezért a fent említett lendítő hatás az Egyenlítőhöz közeledve erősödik. Kourou csupán öt fokra van az Egyenlítőtől, a Földön ez a legjobb hely egy rakéta indításához (ezen a szélességen, keletre történő indításkor a bolygó forgási sebessége körülbelül másodpercenként plusz 460 méterrel, vagyis 1700 kilométer per órás sebességgel gyorsítja a rakétát). A kazahsztáni Bajkonur tehát ebből a szempontból kimondottan rossz helyszín, de az orosz űrközpont megépítésekor fontosabb volt, hogy titokban tartható és ellenőrizhető helyet találjanak. Az Egyenlítőtől való távolság problémáját a szovjetek eleinte igen egyszerűen oldották meg: erősebb rakétát építettek, mint az amerikaiak.

A Brazíliától északra fekvő Francia Guyana egyébként nem sokkal kisebb, mint Magyarország (területe 86 ezer négyzetkilométer), de mivel 83 százalékát esőerdő borítja, a 206 ezres lakosság 90 százaléka a partvidéken él. A térség a 19. században rossz hírű büntetőtelepeknek adott otthont, de a régió 1946 óta Franciaország része, így ma az EU része is. Európa legnagyobb űrrepülőtere 1968 óta működik itt, bár akkor még Franciaország önálló űrközpontjaként épült. Amikor az ESA 1975-ben megalakult, a franciák megosztották a kourou-i központot az ESA többi országával – cserébe az Európai Űrügynökség fizeti az űrrepülőtér éves költségeinek kétharmadát, és az ESA végezte el az Ariane rakéták indításához szükséges fejlesztéseket is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?