Béla
8 °C
15 °C

Már veszik a magyar műhold jelét

2012.02.13. 10:49 Módosítva: 2012.02.13. 12:42

A BME-n felépített első magyar műhold, a Masat–1 hétfőn, budapesti idő szerint 11 órakor, vagyis a kétórás startablak kezdetén, terv szerint elindult a világűrbe Francia Guyanából az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétáján. Az eseményt eredetileg pár nappal korábbra, február 9-re tervezték, de az új platform indításáért felelős bizottság végül 13-ra tolta az indítást.

Munkatársunk, Nagy Attila Károly a helyszínről, a Guyana Űrközpontból követi az eseményeket. A start idején egy külső megfigyelő ponton volt, légvonalban bő hét kilométerre a rakétától. Mint mondta, az ég felhős volt hétfő reggel, de a start ennek ellenére hibátlan volt. „A rakéta egy karcsú, fáklyaszerű jelenségként szántott át az égen, körülbelül 20 másodpercig látthattuk, ahogy itt-ott előbukkant a felhők közül” – mondta rögtön az indítás után. A startot és az indítást követő kommentárokat élőben közvetítette az ESA.

Az első magyar égitest

Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke is a Francia Guyana-i magyar delegáció tagja, őt az irányítóközpontban értük el negyed órával az indítás után. „Tökéletes volt a start, legalábbis az eddigi adatok és látvány alapján. Ami nekünk különösen érdekes, és ilyen szempontból a magyar űrkutatásban mérföldkő, hogy a világon először került magyar mesterséges égitest az űrbe. Ez olyan fontos állomás, mint első magyar űrhajós” – fogalmazott az elnök.

Kovács elmondta, hogy az indítás után nem volt hangos ováció a vezérlőteremben. „Erről beszéltek nemrég űrhivatalok elnökei és fejlesztőmérnökök, hogy mennyi küzdelem volt, amíg a kormányokon és az ESA-n keresztül tudták vinni ezt a programot. Azt látom, hogy az elégedett magabiztosság mellett egy kis feszültség még most is benne van a társaságban, most még mindenki azt figyeli, sikerül-e a következő lépés is. Szerintem csak a műholdak pályára állítása után, egy-két óra múlva válik igazán örömünneppé a mai nap” – mondta az elnök.

A start utáni percekben rendben leváltak a rakétafokozatok, majd körülbelül ötven perccel az indítás után a rakomány legnagyobb része, a LARES műhold pályára állt. A Masat–1 körülbelül negyed egykor állt pályára, együtt hat másik, Cubesat szabvány szerint készült műholddal és a Bolognai Egyetem ALMASat–1 műholdjával. „Most már tényleg kitört az öröm, a küldetés sikeresnek mondható” – mondta Kovács Kálmán, amikor negyed egykor újra felhívtuk. A háttérben valóban hangos tapsot és üdvrivalgást lehetett hallani.

A Cubesat eszközök 10*10*10 centiméteres, úgynevezett pikoműholdak, a Masat–1 mellett két olasz, az e-St@r és a UniCubeSat GG, a román Goliat, a lengyel PW-SAT, a francia Robusta és a spanyol Xatcobeo indult most. A románoknak és a lengyeleknek is ez az első műholdjuk. Az elnök szerint a Masat–1 annyiban egyértelműen kiemelkedik a többi Cubesat körül, hogy ez az egyetlen műhold, ami teljesen egyetlen nemzet fejlesztése. „Kivéve a napelemet, amit összesen két gyártó gyárt a világon, de minden más hardver, szoftver, biztonsági rendszer, mind hazai fejlesztés. Külön öröm, hogy ezt döntően diákok, doktoranduszok csinálták” – fogalmazott Kovács.

K EPA20120213125
Fotó: S. Corvaja

Az elnök szerint az űrkutatásban még sok lehetősége lenne Magyarországnak, ha megtenné azt a befektetést, hogy csatlakozik az ESA-hoz. (A volt szocialista országok közül Csehország és Románia már csatlakozott, a lengyelek pedig már igent mondtak.) „Szinte kockázatmentes befektetés lenne, ha az ESA teljes jogú tagjai lennénk. Nagyobb programokban is részt vehetnénk, nagyságrendekkel nagyobb lehetőségek lennének az ágazat előtt, és gyorsan megtérülne az ESA-tagdíj. Csak állami szinten meg kellene hozni ezt a döntést, talán majd ez a szép magyar teljesítmény meggyőzi a döntéshozókat” – mondta Kovács.

Adatvadászok, figyelem!

A Masat–1-et a BME-ről irányítják majd, az ottani személyzet részéről Horváth Gyula projektmenedzser erősítette meg, hogy a műhold rendben pályára állt. „Minden rendben, forgatókönyv szerint zajlott. Most az első áthaladásra várunk, az 13:11-kor várható. Remélem, már el tudunk kapni valamit a Masat–1 jeléből, bár akkor még nagyon együtt lesznek a műholdak” – magyarázta Horváth. Egy óra után pár perccel a Puskás Tivadar rádióklub egyik tagja azt írta nekünk, hogy Floridában már sikerült venni a műhold jelét (a lenti lejátszóban meghallgatható).

Floridában vették a Masat-ot

Három órakor Horváth megerősítette, hogy Magyarországról is sikerült fogni a Masat–1 jelét. A projekt Facebook-oldala a csapat egyik tagjától Gschwindt Andrástól idéz. Eszerint minden a menetrendnek megfelelően, másodpercnyi pontossággal történt. Ismertetése szerint a Masat–1 a Föld felszíne felett 300-1300 kilométeres magasságban, elliptikus pályán halad. Az eddigi adatok szerint a napelemekkel működő műhold akkumulátora teljesen fel van töltve, az eszköz hőmérséklete 19 Celsius–fok, ami optimális működési feltételeket biztosít. A Masat–1 környezetének a paramétereit a hőmérséklet, a gyorsulást méri.

A Facebook-oldalon azóta megjelent, hogy többször is sikerült kétirányú kapcsolatot létesíteni a műholddal, az alkalmat ki is használták és megváltoztatták a jeladó üzenetet a felbocsátás előtt beleprogramozott "Masat–1"-ről, "Thx Vega"-ra.

A HA5MASAT hívójelű pikoműhold jelét bárki foghatja, sőt a fejlesztők kifejezetten arra kérik a rádióamatőröket, hogy segítsenek a Masat–1 adatainak elfogásában. A fejlesztőcsapatnak két vezérlőállomása van, egy a Műegyetemen és egy tartalékbázis Érden. A Föld körül elliptikus pályán mozgó műhold napi három-négy alkalommal halad majd el Magyarország fölött, ekkor alkalmanként 5-10 perc lesz majd a műhold által küldött adatcsomagok begyűjtésére. A műhold tervezett áthaladásai itt megtalálhatók.

Az egy kilogrammos Masat–1 néhány kivételtől eltekintve csupa magyar innováció eredménye. Sikerült magyar ipari háttérrel, magyar tervezésű, fejlesztésű technológiákkal egy önálló űreszközt építeni. Ez fontos lépés ahhoz is, hogy Magyarország megfigyelő státuszból hivatalos ESA-taggá válhasson, ami jót tehet a magyar űripari cégeknek, de a magyar gazdaságnak is.

A Masat–1 a tervek szerint háromhetes küldetést teljesít. Valószínűleg azonban ennél sokkal tovább, akár 5-6 évig is működésképes maradhat, utána űrszemét lesz. Körülbelül húsz év múlva lassul le annyira, hogy a légkörbe csapódva elégjen. Nem véletlen a számozás a magyar űreszköz nevében: a BME már tervezi a következő verziót, amibe önmegsemmisítő is kerül, ami a légkörbe irányítja az eszközt, ha már nincs rá szükség.

A Masat–1 telemetriai adatai rádióamatőröknek

MASAT1000
1 00006U 12006F 12044.46627998 .00000000 00000-0 28115-3 0 11
2 00006 69.4856 238.7662 0796254 45.0851 191.9481 14.06356736 11

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!