Elképzelhető, hogy a gyűrű vagy nyaklánc formájában viselt arany nem más, mint mikrobák által kiválasztott salakanyag. Erre a következtetésre jutnak ausztrál kutatók a Science és Nature szaklapokban megjelent tanulmányukban.
Frank Reith, az adelaide-i Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) geomikrobiológusa szerint az aranyrögök különleges baktériumoknak köszönhetik a létüket. A mikrobák a földből veszik fel a nemesfémet, és mivel semmire nem tudják használni, rétegről rétegre eltárolják egy apró aranyrögben.
Nyákban dolgoznak
Az ausztrál kutatók aranyat rejtő területeken élő kiterjedt baktériumkolóniákat vizsgáltak. Néhány egysejtű esetében már korábban ismert volt, hogy képesek kivonni a folyadékokben oldott nehézfémeket.
A CSIRO kutatói a vizsgálataik során kis aranyrögöket gyűjtöttek be két, egymástól 3400 kilométerre fekvő ausztrál aranybánya talajából. Az Új-Dél-Wales déli részéről és Queensland északi részéről származó, szinte színarany rögöket egyaránt biohártya borította. Közelebbi vizsgálatok során kiderült, hogy ezek a bevonatokat bakteriális nyák és élő baktériumok alkotják.
Reith és kollégái géntesztek segítségével 30 különböző faj jelenlétét igazolták. A legtöbb ezek közül az aranyra specializálódott, és nem is fordult elő a környező földrétegekben.
Kicsapja a higanyt
A kutatók a válogatás során különösen gyakran találkoztak egy baktériummal, amely hasonlít a már ismert Ralstonia metallidurans mikrobára. Ezzel a fajjal ígéretes kísérletek folytak nehézfémek, például higany vízből kivonására. Ugyanakkor a mikroba képes az aranyat is felvenni a talajból, és egy felületen elraktározni.
A kutatók sejtései szerint a világ számos pontján talált aranyrögök kialakulása során jelentős szerepet játszottak a baktériumok. Hozzájárulhattak ahhoz, hogy a nemesfém parányi részecskéiből nagyobb rögök növekedjenek.
"Nem állítom azt, hogy minden rög mikroorganizmusok műve, néhány organizmus viszont bizonyíthatóan nuggeteket készít" idézte a Der Standard Frank Reith szavait.
A következő kísérletsorozatban a kutatók arra keresnek választ, hogy a baktériumok hogyan kezelik az anyagcseréjükben az aranyat, és a folyamat végén hogyan választják ki a felületre.