Mária
-7 °C
3 °C

Vírussal sterilizálnák az ausztrál nyulakat

2002.08.09. 10:49
Több mint egy évtizedes kísérletezés után ausztrál kutatók kifejlesztettek egy igen fertőző vírusfajtát, mely sterilizálás útján kiirthatja a kontinensnyi országban elszaporodott, nem őshonos nyulakat.
A canberrai kutatóközpont, mely a káros állatok terjedésének korlátozásán dolgozik, engedélyt kért arra, hogy szabadon élő nyulakon kísérleteket végezhessenek az európai egereket terméketlenné tevő vírus egyik változatával. Az ötlet támogatói szerint ez a megoldás sokkal humánusabb, mint a nyulak lelövése, megmérgezése vagy az állatokra halálos betegségek terjesztése.

Gyilkos bevándorlók

Az Ausztráliában szabadon kóborló elvadult állatok, köztük macskák, kutyák, patkányok és tevék évente több millió dolláros kárt okoznak a mezőgazdaságban és az őshonos élővilágban. Néhány ausztrál emlősállat- és madárfaj már áldozatául esett az inváziónak.

"400 évvel ezelőtti felfedezése óta Ausztrália több emlősfajt vesztett, mint a világ többi része együttvéve", jelentette ki a New Scientisnek Tony Peacock, a nyulak elleni vírust kifejlesztő projekt igazgatója. De a genetikailag módosított vírusok szabadon engedése előtt még kemény csatározások várhatók.

Terméketlen nőstények

A vírus a nőstényállatokat teszi terméketlenné, mert a petefészek burkához (zona pellucida) a pótlólagos gén révén egy újabb fehérje adódik. A transzgén vírussal megfertőzött nőstények antitestet képeznek a saját petefészkeik ellen, immunális úton tönkretéve azokat, és így megakadályozva a vemhesség kialakulását.

A nyulak számára a genetikusok a myxoma vírus átszabása mellett döntöttek. Ez a vírusfaj fél évszázaddal ezelőtti szabadon engedése után megtizedelte az állományt. Viszont sok állat ellenálló képességet szerzett, és a kevésbé halálos változatok kiszorították az eredeti vírust.

A kutatók négy évvel ezelőtt a myxoma vírusba ültetéshez a ZPB gént választották, mint a petefészek burkáért felelős három gén körül a legígéretesebbet. De ezzel csak a nyulak nem egészen negyedét sikerült sterilizálni. Most a ZPC génnel folynak a kísérletek, sokkal jobb eredménnyel.

Hetvenszázalékos hatékonyság

Május folyamán két kísérletsorozatban a transzgén myxoma vírus képes volt 11 házinyúl közül nyolcat sterilizálni, miközben a kilencedik méhében is csak egyetlen embrió tapadt meg. A 70 százaléknál is jobb eredményt hozó, nagyon fertőző, de nem halálos vírusváltozat a legtöbb nyúlnál pusztán néhány napos lázat okoz.

Tony Peacock szerint ha a vírus képes a vadon élő nőstények 70-80 százalékának sterilizálására, a nyulak népsűrűsége az európai szintre csökkenhetne, és viszonylag csekély kárt okoznának. De még akkor is, ha csak 50 százalékos a siker, véget vethetne a nyulak az utóbbi évszázadban tapasztalt, természeti csapással felérő pusztításának.

Egereknél már bevált

Az immunális terméketlenség elve már bizonyított egy másik kártevő, az európai házi egér ellen. Egy átalakított herpeszvírus, a cytomegalo-vírus laboratóriumi kísérletekben a nőstény egerek csaknem 100 százalékát terméketlenné tette.

A PAC CRC még az idén a géntechnológiai szabályzási irodához fordul, hogy Victoria állam észak-nyugati részén, Walpeup körzetében szabadon élő állatokon elvégezhessék a transzgén egérvírus első korlátozott tesztjét.

Az egereket a vírus az életük végére sterillé teszi, de még nem ismert, hogy ez a hosszabb ideig élő nyulak esetében is bekövetkezik-e. Így a kutatócsoport újabb gének bevitelét tervezi a myxoma vírusba, hogy növeljék a terhességet gátló hatást.

Közbeszólhat az evolúció

Ha az ausztrál kormány úgy dönt, hogy szabadon engedik az ilyen vírusokat, a projekt igazgatója szerint a kártevő állatok populációja gyorsan csökkenni fog. Más kutatók szerint a hatás mindössze átmeneti lesz, és a természetes kiválasztódás gyorsan előtérbe helyezi a mutáns, az immunválaszt kivédő petefészek-burokkal rendelkező állatokat.

Tony Peacock szerint viszont a megtermékenyítés csak úgy mehet végbe, ha a spermium fejrészén levő fehérjék kötődni tudnak a ZP proteinhez. Vagyis ha valamilyen ellenálló képesség megjelenik, a petének és a spermiumnak szimultán kell változnia, hogy egymáshoz tudjanak kötődni. Ennek pedig igen kicsi az esélye.

A várt eredményeket beárnyékolhatja, hogy a vírusok véletlenül vagy szándékosan más kontinensre is átkerülhetnek. Újabb gondot jelenthet, hogy a vírus más állatfajra is átterjedhet, de a tapasztalatok szerint a fajok közti határt a módosított vírusok kevésbé képesek átjárni, mint a természetes változatok. És a myxoma vírus az utóbbi 50 évben ezt nem tette meg.

Herpesszel ölnék a rókákat

A legnagyobb pusztítást végző behurcolt ragadozó, a róka számára nem sikerült a PAC CRC kutatóinak olyan vírust találnia, amely nem veszélyes a házi és vadkutyákra, beleértve a dingókat. Így most az a terv, hogy a kutyák egyik herpeszvírusát úgy fogják átalakítani, hogy csak egy antibiotikum jelenlétében legyen képes reprodukálni magát.

A vírust és az antibiotikumot a kutyák és dingók által került, de a rókák számára ellenállhatatlanul vonzó csalétekbe teszik. Mivel a vírus nem hat az őshonos ausztrál emlősökre, ezek akkor sem kerülnek veszélybe, ha esznek a csalétekből.

A PAC CRC ezen kívül együttműködik egy új-zélandi kutatócsoporttal, hogy kifejlesszenek egy terméketlenné tevő vírust a szigetország legrettegettebb ragadozója, a hermelin (Mustela erminea) ellen. Ez a faj súlyos károkat okoz különben Hawaiin is.