Nem áll vissza
A hosszútávú felmérés eredményei ellentmondanak számos pszichológus álláspontjának is, akik szerint létezik egy olyan "boldogság-alapérték", mely például az állás elvesztése, válás, baleset vagy más trauma után bizonyos idő elteltével visszaáll.
"Sok embernek az az illúziója, hogy minél többet keresünk, annál boldogabbak is leszünk" - mondta Richard Easterlin, az USC közgazdásza, aki az 1975 óta évente elvégzett általános társadalmi felmérés adatait elemezte.
Igények
Easterlin szerint a fő probléma az, hogy a kereset, illetve a vagyon növekedésével az igények is növekednek. Sokan ráadásul a pénzkeresetbe fektetik energiájuk nagy részét, az egészségük és a családjuk rovására.
A felmérés alapján azonban a boldogság elsősorban a szerettekkel értékesen eltöltött idő és a jó egészség függvénye. A boldog emberek emellett barátságosak és optimisták is, jó önkontrollal, erkölcsi érzékkel és önbecsüléssel rendelkeznek, derült ki a felmérésből.
A hirtelen jött pénz boldogíthat
Tavaly a brit Warwick egyetem kutatói is megjelentettek egy tanulmányt a pénz és a boldogság viszonyáról. Ebben szintén egy hosszú távú felmérés adatait használták fel: Andrew Oswald és Jonathan Gardner professzorok vezetésével kilencezer brit család életét követték nyomon az 1990-es években.
A kutatók szerint határozottan növekedett a boldogsága, illetve javult lelki egészsége azoknak, akik nyertek vagy örököltek. Eredményeik szerint már ezer fontos örökség vagy nyeremény is javíthatja az egyének hangulatát, de egymillió fontnál kisebb összegnek általában nincs tartós hatása a boldogságra. Az embereket saját bevallásuk szerint a jó házasság és az egészség inkább boldoggá tette, mint egy ekkora összeg.
Eredményeik azt mutatták, hogy a nőket általában boldogabbá tette a talált pénz, mint a férfiakat, továbbá a harmincas éveikben járó emberek a legkevésbé hajlamosak belesüppedni a pénz kínálta boldogságba.