Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

A radon veszélyesebb a korábban feltételezettnél

2002.02.04. 12:01
A radonsugárzás által okozott sérülés átterjed a szomszédos sejtekre is, derül ki egy nemrég közzétett kutatási eredményből. Viszonylag kis mennyiségű radioaktív gáz is okozhat tehát kiterjedt károsodást a szervezetben.
A felfedezés "aggodalomra ugyan okot adhat, de pánikra semmiképp sem", mondja a tanulmányt közreadó kutatócsoport tagja, Gerhard Randers-Pehrson, a new yorki Columbia Egyetemről. "A veszélyességi határértéknek nem 100, hanem csak 1-2 pontos esetleges csökkentéséről van szó."

Persze ez a csökkenés is megtízszerezheti (!) azoknak az otthonoknak a számát, amelyek fokozott figyelmet követelnek.

A radont a bomló urán bocsátja ki a gránitsziklákban és a talajban. Ahol sok a gránit, mint pl. az Egyesült Államokban az Appalach hegység körzetében (Magyarországon az Északi Középhegység bizonyos területein), a radon a házak alapzatának repedésein beszivárogva esetleg veszélyes koncentrációt érhet el a lakótérben. Rendszeres szellőztetéssel és a repedések betömésével a radon-koncentráció lényegesen csökkenthető.

Tizenhétezer megbetegedés évente

Az Egyesült Államokban a radon kb. tizenhétezer tüdőrákot okoz évente. A belélegzett radon által kibocsátott radioaktív részecskék törést okoznak a sejtek DNS-szerkezetében, ez mutációkat eredményez, amelyek könnyen rákhoz vezethetnek. Az alacsony sugárdózis kockázatának becslésekor a nagy sugárdózisnak kitett emberek (pl. urániumbányászok) rák-megbetegedéseiből indultak ki, és úgy számoltak, hogy pl. fele akkora sugárdózis fele akkora kockázatot jelent.

A mostani kutatás meghökkentő eredménye szerint a sejttenyészet 10 %-nak besugárzása csaknem ugyanolyan méretű sejtkárosodáshoz vezetett, mint amikor az egész tenyészetet érte a radon-sugárzás.(!) Sok olyan sejt is elváltozást mutatott, amelyeket nem is vettek célba. "Úgy tűnik, hogy az a sejt, amelyik a radon-sugárzást kapja, jelzést küld szomszédainak, amelynek hatására, azok is megsérülnek" - mondja Randers-Peterson. "Nem tudjuk miért történik ez így."

A szervezet nem sejttenyészet

Barry Michael a londoni Gray Cancer Institute munkatársa azonban arra figyelmeztet, hogy az emberi testben nem feltétlenül ugyanúgy játszódnak le ezek a folyamatok, mint a laboratóriumi sejttenyészetben. "Az élő szervezet különböző típusú sejtek keveréke, ami jelentősen módosíthatja a fenti képet"- mondja. Ráadásul, saját kutatásai során azt tapasztalta, hogy a sugárkárosodott sejtek szomszédjai gyakran megölték a beteg sejtet, mielőtt az rákossá válhatott volna. "További kutatásokra van szükség, hogy megértsük az alacsony dózisú sugárzás károsító és védő hatásai közti egyensúly mibenlétét."