Legyen régész a Google-lal!

A légifelvételek, vagy ahogy a régészek hívják, a távérzékelési módszerek a rejtett, ősi leletek nyomára vezetnek. Az emberi szem által látható fénytartomány 400 és 700 nanométer közé esik, a repülőről készített vagy műholdas felvételek azonban sokkal szélesebb, az infravörös és ultraviola tartományban is készülhetnek, amelyek feltárhatják ősi civilizációk nyomait. Ilyen nyom lehet például, ha a növényzet az adott helyen másmilyen, mint a környéken.

Tom Sever, a Nasa régésze egy guatemalai maja város műholdas infrafotóit szemlélve rájött, hogy a világosabb növényzettel borított területek addig feltáratlan régészeti lelőhelyeket rejtenek. A maják által építőanyagként használt mészkő ugyanis átszivárgott a talajba, ami úgy módosította a növényzetet, hogy az infravörös tartományban világosabbnak látszik. Ezzel a módszerrel aztán több, korábban nem ismert maja várost találtak a kutatók.

Hőmérsékleti nyom

Azonban nemcsak a növényzet változásának szemlélésével derülhet fény ősi rejtélyekre. Minden tárgy kibocsát elektromágneses hullámokat, és ez a hullámhossz függ a tárgy anyagától és hőmérsékletétől. Műholdakra és repülőgépekre szerelt érzékeny detektorokkal kimutatható és megörökíthető a tereptárgyak (víz, kő, fa) közti hőmérsékleti különbség. 2007 augusztusában egy nemzetközi kutatócsoport ezzel a módszerrel talált a híres Angkorban, a 9. és 14. század közt virágzó khmer templomok ősi városában szökőkutakat.

A felvételek elkészítéséhez viszont nagyon sok pénz kell. A Nasa légifelvételei, illetve a piacon elérhető DigitalGlobe QuickBird képei vagy a GeoEye Ikonos képei több ezer dollárba kerülnek.

Ezért is jelentett nagy könnyebbséget 2005-ben a keresőóriás Google Earth szolgáltatása, amely műholdképeket és légifelvételeket tesz ingyenesen, mindenki számára elérhetővé az interneten. A lehetőséget a régészek is felfedezték maguknak. Luca Mori, olasz programozó például egy folyómeder alatt talált a Google Earth segítségével egy római kori épületet, majd szakértőkkel konzultált, akik feltárták a területet. Ahogy Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régész Szövetség elnöke az Indexnek elmondta, magyar kutatók is használják az online régészkedést.

Keressen a leletet a Google-lal!

"A Google Earth azért fontos kezdeményezés, mert ingyenesen teszi hozzáférhetővé az újabb űrfelvételeket. Annyiban azonban nem nevezném forradalminak, hogy már évtizedek óta használjuk a térképészeti célú légifotókat lelőhelyek keresésére. A Google Earth egyik hátránya, hogy jelenleg még a föld felszínének csak viszonylag kis részéről ad nagy felbontású képet. A kevésbé részletes felvételek kevésbé alkalmasak régészeti kutatásra" - fogalmazott.

A Google Earth képeit azonban személyesen is ellenőrizni kell, mondta Jankovich-Bésán Dénes. "A műholdképektől eltérően a régészeti légifotók úgy készülnek, hogy a jelenségek megfigyelésére leginkább alkalmas szögekből, időpontokban, technikákkal készüljenek. Természetesen a Google Earth erre nem alkalmas. Az internetes hozzáférés ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy olyan területek földrajzi viszonyairól legyen pontos fotótérképünk, amelyekről más adat nincs, például sivatagok, fejlődő országok hatalmas kiterjedésű pusztaságai, vagy őserdői" - tette hozzá a régész.