Vilma
-7 °C
4 °C

Robotgeológusokat küldenek a Marsra

2000.08.11. 13:22
Négy éven belül két robotgeológus kutat majd víz nyomai után a Marson. A két 150 kilós terepjáró a három évvel ezelőtt sikeresen használt Sojourner továbbfejlesztett változata. A küldetésre 600 millió dollárt költ a NASA.
A NASA "robotgeológusa"
Három év múlva két marsjárót is küldenek a vörös bolygóra, jelentette be a NASA csütörtökön. A 120 centi magas magas, 150 kiló tömegű járművek víz nyomait keresik majd a bolygó felszínén. A két terepjárót különböző területekre küldik, egyikük biztonságosnak tűnő terepen landol majd 2004-ben, míg a másik kockázatosabb környezetbe érkezik.

Mindkét marsjárót Delta II hordozójárműveken lövik fel Cape Canaveralból, az egyiket 2003 június elején, a másikat néhány héttel később. Hét hónapos út után a Pathfinder küldetésnél alkalmazott légzsákos módszerrel landolnak majd a járművek a Marson.

Légzsákos landolás

A miniterepjárók víz után kutatnak a Marson
A landolóegység zuhanását ejtőernyő fékezi majd, a jármű légzsákokba burkolva ütközik a Mars felszínébe, ahol tíznél is többször fel-felpattanva akár egy kilométer messzire is gurulhat a landolás helyszínétől. Miután megállapodott az egység, a légzsákok leeresztenek és visszahúzódnak. A virágszerűen kinyíló védőburokból előgurul a terepjáró, és szemügyre veszi környezetét, amelyről 360 fokos színes képet és infravörös panorámafelvételt készít. Ezután elindul, hogy felderítse a terepet.

Karja végén kamera

A robotgeológusok műszerei
Panorámakamera
A kamera 360 fokos panorámafelvételeinek alapján a tudósok kiválaszthatják a legérdekesebb távoli kőzetformációkat. A kép felbontása háromszorosa a Pathfinder küldetés során használt kameráénak.

Mini hőemissziós spektrométer
Ez az eszköz infravörös panorámaképet ad a robot környezetéről, melyből számos kőzet anyaga is megállapítható. Olyan ásványokat keresnek majd vele, amelyek víz hatására keletkeztek.

Mössbauer spektrométer
A robotkarra szerelt műszerrel kimutathatók a vasat tartalmazó kőzetek, megállapítható, hogy milyen szerepet játszott a víz kialakulásuk során, továbbá a vastartalmú kőzetek eróziója is.

Alfa proton röntgen spektrométer
Ez a műszer a Sojourner műszerének továbbfejlesztett változata. Kimutatja a leggyakoribb elemek koncentrációját, amelyből a tudósok következtethetnek a kőzetek kialakulására és változására.

Mikroszkopikus kamera
A kőzetek és talajok szerkezetének finom részletei is látszanak a kamera képein. A tudósok következtethetnek a víz hordta üledékek mozgására és lerakódásának okára.

Míg a három évvel ezelőtti Pathfinder küldetésnél a leszállóegységen és a kis Sojourner járművön is voltak tudományos műszerek, a Mars Geológiai Roverek valamennyi műszert fedélzetükön hordozzák. Az alacsony terepjárókra szerelt tíz kamera képét a NASA az interneten élőben sugározza majd. Egy mikroszkopikus kamerát és a spektrométereket ,,karnyújtásnyira" tartja a járműtől egy robotkar, a mikroszkopikus kamerával erős nagyításban tanulmányozhatók a környezet részletei. A robotkar végére szerelt kőtörő eszközzel a roverek a sziklák belsejéhez is hozzáférhetnek, hogy spektrométereikkel és videokameráikkal megvizsgálják a kőzeteket.

Három hónapig élnek a geológusok

A két robotgeológus jóval okosabb lesz a Sojournernél: míg a kis járművet kézzel kellett irányítani a Földről, a nagy terepjárók maguktól is ki tudják kerülni az akadályokat. A két jármű naponta 90 métert tud megtenni, annyit, mint a Sojourner egész élettartama során. A NASA szerint a terepjárók napelemei legalább 90 marsi napig, vagyis 2004 áprilisának végéig el tudják látni árammal a gépeket. A marsi por ennyi idő alatt fedi be a napelemeket, megfosztva a járműveket energiaforrásuktól.

Presztízsküldetés

Az űrhivatal ezzel a 600 millió dolláros küldetéssel visszanyerheti a korábbi, amatőr hibáktól hemzsegő marsi küldetések során megtépázott hírnevét. Mint ismeretes, a Mars Polar Landert tavaly decemberben veszítették el, mivel navigációs hiba következtében a bolygó felszínébe ütközött. A Polar Landerrel együtt megsemmisült a két miniszonda is, melyeket a marsi talajba akartak belőni a tudósok. Két hónappal azelőtt pedig a bolygó klímájának vizsgálatára szánt Mars Climate Orbiter szondát veszítette el az ügynökség, mivel a földi irányítócsapat egyik része méterben, a másik azonban lábban számolta a távolságokat, a bolygó körüli keringésre tervezett szonda így lezuhant. Az első robotgeológus kifejlesztése és felbocsátása mintegy 300-450 millió dollárba kerül, a másodikat azonban már feleennyiből meg tudják építeni a NASA Jet Propulsion Laboratory mérnökei.

Földi járművek más égitesteken
Szovjet holdjárók
1969 februárjában fellövés során megsemmisül a szovjet E-8-201 űrjármű, amely egy Lunohod holdjárót szállított volna a Holdra

1970 novemberében a Luna 17 küldetés során a szovjet Lunohod holdjáró sikeresen landol a Holdon, a nyolckerekű jármű tíz hónapon át küld képeket a Hold felszínéről.
1973-ban a Lunohod 2 is sikeresen landol. Bár élettartama mindössze négy hónap, ez idő alatt 37 kilométernyi utat tett meg.

Amerikai holdjáró
1971-ben az amerikai űrhajósok az Apollo 15 küldetés során egy terepjáró fedélzetén derítik fel a Holdat. A 13 km/óra csúcssebességű jármű minden kerekét külön villanymotor hajtotta. Három egymást követő küldetés során is használták, összesen több mint száz kilométert tettek meg vele. A 200 kilogramm tömegű jármű a Holdon saját tömegének kétszeresét hordozta: elbírta a két űrruhás asztronautát (360 kg), a kommunikációs rendszert (45 kg), a műszereket és kamerákat (54 kg), továbbá a holdi kőzetmintákat (27 kg).

Marsjárók
1997 júliusában érkezik a Marsra az amerikai Pathfinder landolóegység, sikeresen útjára bocsátja a Sojourner marsjárót, mely képeket küld a bolygó felszínéről.
1999 decemberében a Mars légkörébe érve eltűnik a Mars Polar Lander szonda, feltehetően lezuhant.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!