Mária
-7 °C
3 °C

Letargiát és hányingert okozhat a munkahely

2006.10.15. 10:45
Előfordult már Önnel, hogy minden különösebb ok nélkül letargiába esett a munkahelyén? Rendszeresen megfájdul a feje péntek délutánra? Időről időre begyullad a szeme az íróasztalánál ülve? Ön nagy valószínűséggel a "beteg épület szindróma" áldozata.

A "sick building syndrome" (SBS) a WHO által 1986 óta elismert tünetegyüttes, ennek ellenére még ma is kissé misztikus jelenségként kezeli az orvostudomány. Beteg épület szindrómáról beszélhetünk, ha egy létesítményben jelenlevő szennyezőanyagok közül egyik mennyisége sem közelíti meg az előírt egészségügyi határértékeket, de hatásuk összeadódva mégis kellemetlen tüneteket idéz elő.

Nem a munkától fáradunk el?

E nehezen megfogható, a rosszul megtervezett vagy nem megfelelően kivitelezett munkahelyeken gyakran jelentkező szindrómát még az orvosi tankönyvek is csak körülírni tudják. "Valószínűleg azon alapul, hogy a szennyezők minimális szintű stressz-válaszreakciókat váltanak ki, amelyek halmozódva egyéni diszfunkciós állapotot eredményeznek" - emlékezik meg az SBS-ről a dr. Dési Illés szerkesztette Népegészségtan könyv.

A beteg épület szindróma tünetei - akárcsak előidézői - igen változatosak lehetnek. A szemirritáció, orr- és torokszárazság éppúgy megtalálható köztük, mint a bőrpír, hányinger és az asztmás tünetek. Gyakori panaszok még a fáradtság, álmosság, letargia, szellemi kimerültség, fejfájás és a szédülés.

A fentiek előidézésében a rossz munkaszervezés, a stressz és a főnöki szemétkedések is közrejátszhatnak, ezért gyakran lehetetlen diagnosztizálni, pontosan mennyiben okozza az SBS a tüneteket.

Szenny és bacik

A szindróma kutatói szerint az SBS-t több tényező együtt eredményezi. Az egyik rizikófaktort az épület légterébe külső forrásból érkező kémiai szennyezőanyagok jelentik (pl. kipufogófüst), ezeket a légkondi és a huzat szállítja.

Jelentősebb mennyiség érkezik belső forrásokból. A beltéri levegőt szennyezhetik többek között fénymásológépek, egyes szőnyeg- és kárpitfajták, szigetelőanyagok, ragasztók, tisztítószerek és penészes vagy begombásodott faldarabok. Ezek a források olyan illékony szerves vegyületeket bocsáthatnak ki, amelyek előidézhetik az említett egészségkárosító hatásokat. Nem lehetünk nyugodtak például ott, ahol sok a faforgácslemez - ezek műgyantája akár évekig formaldehidet bocsát ki, ami az SBS egyik leggyakoribb összetevője.

Biológiai tényezők is hozzájárulhatnak a szindrómához. A nem megfelelő víz- és levegőellátás segítheti a pollenek, vírusok és baktériumok megjelenését. Sokszor ez tehető felelőssé a munkahelyi megfázásokért, de extrém esetben a légionárius betegséget okozó baktérium is tartósan megjelenhet a légtérben.

Fontos a kontroll

A betegségek megelőzésének az a legjobb módja, ha az épület fenntartója a legújabb SBS-kutatások eredményei alapján kialakított normákhoz és határértékekhez igazodik (hazánkban nincs SBS-norma), és megfelelő műszaki védelemmel látja el az épületet.

Fontos a szennyeződésforrások csökkentése is: az esetleges átázott szőnyeg- és mennyezetelemeket azonnal cserélni kell, akárcsak a légkondicionáló és szellőztető berendezések elhasznált szűrőbetéteit. A dohányosoknak szeparált, saját szellőzőrendszerrel rendelkező helyiséget kell létrehozni, és minden helyiségben biztosítani kell a folyamatos légcserét.

Végül, kimutathatóan javít az SBS-től szenvedő betegek állapotán, ha úgy érzik, hogy ellenőrzésük van a környezetük egy darabja fölött. Éppen ezért ajánlatos olyan műszaki megoldásokat alkalmazni az épület berendezésekor, amelyekkel szabályozni lehet a helyiségek fényerejét, légmozgását és zajszintjét.

Nem tudták cáfolni

A beteg épület szindróma még korántsem tekinthető ismertnek, sőt, olykor elfogadottnak sem. Márciusban a londoni orvosi egyetem kutatói megpróbálták bebizonyítani, hogy az SBS valójában nem létezik, illetve hogy tünetei tisztán pszichoszociális okok miatt alakulnak ki, de tanulmányukat rengeteg támadás érte.

A téma szakértői elsősorban azt kifogásolták, hogy a brit csoport vizsgálatai során több olyan tényezőt nem vett figyelembe, amelyek szoros összefüggésben lehetnek az SBS-szel. "Fizikai, biológiai és kémiai összetevők is befolyásolják a szimptómákat, olyan mechanizmusok révén, amelyeket még nem értünk egészen." - sommázták véleményüket a tanulmányt leghevesebben ostorozó Berkeley Lab tudósai.

Azóta is egyre-másra jelennek meg a kór egyes tényezőivel részletesebben foglalkozó tudományos publikációk, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) és a WHO szeptemberi konferenciáján pedig az SBS-esetek növekedésére hívta fel a figyelmet. "Nem úgy tűnik, mintha elfelejtették volna a jelenséget" - erősítette meg lapunknak dr. Terebessy András, a budapesti Közegészségtani Intézet munkatársa.

Ismerik, de nem kutatják

A hazai SBS-helyzetről Terebessy doktor és kollégái már nem tudtak érdemi felvilágosítást adni, és az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet egyik illetékese is tanácstalannak bizonyult. Egyedül az ÁNTSZ tudott szolgálni - kiábrándító - konkrétumokkal.

Ritoók Emese szóvivő szerint a tisztifőorvosi hivatal néhány éve belekezdett egy jogszabálytervezetbe, amely az SBS megelőzéséhez szükséges határértékeket tartalmazta volna, de ezt az egészségügyi minisztérium különösebb szakmai indoklás nélkül megvétózta.

Ezen kívül az ÁNTSZ Országos Környezet-egészségügyi Intézete az előző kormány idején készített egy felmérést a szindrómával kapcsolatban, de ez merőben elméleti jellegű volt. Nem tért ki olyan kérdésekre, hogy mekkora az SBS-ben érintett hazai létesítmények becsült száma, ezek mikor épültek, közülük milyen arányban fordulnak elő irodaépületek, és melyek a tünetekért leginkább felelős rizikófaktorok.