Szilárda
0 °C
6 °C

A megnyitóra se hívták el a siketiskola alapítóját

2015.06.05. 16:42

Cházár András csodálatraméltóan színes és tartalmas életutat járt be, kora szégyenletesen méltatlanul bánt el vele, nevét a kései utókor tette kitörölhetetlenné.

Az 1745június 5-én a Rozsnyó környéki Jólész (ma Jovice) községben, elszegényedett nemesi családban született Cházár András mai fogalmainkkal élve igazi közéleti elhivatottságú személyiség volt. Tanult költészetet, retorikát, bölcseletet, majd Pozsonyban jogot – pályáját ügyvédkedéssel kezdte. Megfordult számos városban, majd 1773-ban Rozsnyón telepedett le. Gyakorló ügyvédként Torna, Hont és Abaúj, később Gömör megye táblabírája lett. Őt is magával ragadta a II. József rendeleteivel szembeni nemesi ellenállás heve. Amikor a császár rendeletileg meghagyta, hogy az ügyvédeknek a törvényszékekhez intézett kereseteiket latin helyett német nyelven kell benyújtaniuk, Cházár lemondott az ügyvédségről. 1790-ben a rimaszombati megyei közgyűlés főjegyzőjeként II. József ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszést arattak. Ebben az időben Gömör vármegye háromszor választotta meg főjegyzőjévé.

Cházár András
Cházár András
Fotó: Wikipedia

Emberséges gondolkodását a legjobban az a levél mutatja, amelyet az 1790-es országgyűlés rendjeihez intézett a „szántó-vető népesség” életkörülményeinek javítására. Negyvennégy cikkelyben foglalta össze a jobbágyok sérelmeit és azoknak orvoslási módját. 1793-ban, amikor I. Ferenc királyi jognak nyilvánította a könyvvizsgálatot, Cházár András feliratban tiltakozott ez ellen.

Személyi és politikai ellentétek is kísérték pályáját, és ezek együttesen közrejátszottak abban, hogy 1794-ben a korábban oly népszerű, több megye színeiben sikeres táblabírát a megyei rendek nem jelölték újra a tisztségre. Ekkor Cházár visszavonult, elsősorban gazdálkodással töltötte az idejét – vidékén egyebek között meghonosította a burgonyatermesztést.

Az ördöggel cimborált?

Nevét az első siketnéma intézet létrehozásának ösztönzésével írta be a magyar történelembe. 1799-ben Bécsben tartózkodott, és egy séta alkalmával felfigyelt egy siketnéma iskolára. Meglátogatta az igazgatóját, bizonyos May Józsefet, akivel elmagyaráztatta a siketnéma gyerekek nevelési és tanítási formáit. A látottak olyan mély hatással voltak rá, hogy elhatározta, ugyanilyen iskolát alapít Magyarországon. Eredeti elgondolás szerint a saját rozsnyói házában létesült volna az iskola. Elképzeléseit Barátaimnak címen leközölte egy bécsi lapban. Az újságcikk nagy érdeklődést keltett a magyar olvasóközönség körében. Cházár folyamodványt írt és juttatott el a bécsi császári udvarhoz, melyben két vázlatot tárt fel az iskola alapításáról és működéséről. Az udvar beleegyezett a tervezetbe, és Cházár Andrást bízta meg az anyagi feltételek biztosításával, azzal a feltétellel, hogy az iskola Vácott fog működni.

1800-ban egy háromnyelvű felszólítást fogalmazott meg és saját költségén szétküldte az ország összes jelentős személyiségének és intézményének. 1803-ra a váci intézet alapítására 334 adakozó több mint 5 ezer forintot adományozott. Az Országos Királyi Siketnéma Intézet 1802. augusztus 15-én nyílt meg, és eredeti épületében ma is működik. Cházár a megnyitóra nem volt hivatalos, és nem is derült fény arra a tényre, hogy miért mellőzték a gondolat szülőatyját és az intézmény megteremtőjét annak megnyitójáról és munkájából. Cházár András csak 1803 májusában látogatott el Vácra és láthatta saját szemével ötletének megvalósulását.

A közélettől visszavonulva 1816-ban bekövetkezett haláláig Rozsnyón élt. A népi babona a sokat olvasó embert az ördög cimborájának tartotta. Ezt a képzetet halála után is erősítette, hogy temetésének napján iszonyatos, ritkán tapasztalt heves vihar vonult át a településen. Sírjára szent borzadállyal tekintettek, s évtizedekkel később fel is dúlták, maradványai szétszóródtak.