Salamon
7 °C
14 °C

Az ÁVH villájától a vigyorgó gyerekekig: térképre tették '56-ot

2016.10.26. 16:21
Ha még nincs csömöre az ‘56-os megemlékezésekből, ezt feltétlenül nézze meg: az OSZK csendben elindított egy új oldalt, ami ugyan még fejlesztés alatt áll, de így is egészen izgalmas, ami itt látható – a forradalom komplett, többhetes rádióadásai mellett az összes, Magyarországon jelenleg elérhető forradalmi mozgókép, térképre helyezve, néhány másodperces részletekre vágva, remekül kereshetően: Magyar Október, ahogy történt, ahogy az ránk maradt.

A 13 milliárdot felemésztő, mondandóban azonban takarékos állami megemlékezések, a politika által uralt évfordulós projektek mellett 1956 egy gigantikus és patetikus iskolai ünnepség kötelező díszletének is tűnhetne, de szerencsére vannak olyan jellemzően alulról és lelkesedésből szerveződő ügyek, projektek, akármik, amik hatvan év után is tudnak újat és igazat kínálni a magyar forradalomról. A Fortepan képei vagy a kinagyított felvételeken azonosítható szereplők mellett most az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) hozott létre valamit, ami némi szerencsével egy új „virtuális közgyűjtemény” lehet – és bár a Magyar Október oldal még csak teszt üzemmódban fut, már most is igazi kincsesbánya.

Egyelőre lényegében két dolog található itt, az viszont nagyon gazdag és nagyon profi. Egyrészt a Szabad Európa Rádió teljes fennmaradt forradalmi adása – sőt, egészen november 12-ig lehet hallgatni a műsorokat, kiegészítve mindenféle háttérinfókkal. A SZER ‘56-os adásaiból az Indexen is hallhat mindennap egy rövidebb válogatást, arról meg, hogy a müncheni adónak mekkora volt a jelentősége, írunk majd még külön.

De van itt még valami, amiben önmagában is évtizedek vannak. A film fül alatt 632 forradalmi filmfelvétel található, térképen elhelyezve, elképesztő részletességgel és iszonyú izgalmas módon. A lényeg, hogy a forradalom napjaiban készült legkülönbözőbb felvételek kerültek egymás mellé, méghozzá helyszínek szerint bontva, sokszor pár másodperces egységek szerint. Nem csak a Kossuth tér, a Bem-szobor, a Nagykörút vagy a Köztársaság tér; az ikonikus helyszínek és felvételek mellett nagyon sok minden más is megjelenik, az eredmény pedig egy olyan várostérkép, ami Budapest múltját és a forradalom történetét is új módon mutatja meg.

A svábhegyi ÁVH-s villától, aminek a kertjében éppen a gondnokot látjuk felemelt kézzel, ahogy mutatná a személyi igazolványát...

 ...a ferihegyi kifutóig, amint megérkezik – Poznańból, nem véletlenül – az első külföldi vérszállítmány a magyar sebesülteknek.

Vagy a Tétényi úti kórházban fekvő fiatal lánytól, ölében a kórházrádió fülhallgatójával...

  ...az Irányi utca sarkán lövöldöző felkelőkig, ahogy éppen a mai Centrál fedezékéből ugranak elő.

  

A felvételek azonosítása mögött iszonyú munka van, mindenekelőtt pedig egy harmincéves szenvedély. Varga János a nyolcvanas évek óta foglalkozik mániákusan az 1956-os filmfelvételekkel. A forradalom 30. évfordulóján éppen Oxfordban kutatott egy ösztöndíjjal, itthoni ‘56-os barátai kérték meg, hogy ha már ott van, próbálja meg hazahozni az ottani filmeket. Túlteljesített: elkezdte módszeresen végignézni a kinti archívumokat, lemásolta az elérhető német és osztrák anyagokat is, és amit lehetett, bepakolt a kispolski csomagtartójába.

Itthon kölcsönkértem egy videót, és a kis 36 centis tévém előtt összekuporodott Litván György, Vásárhelyi Miklós, Hegedüs. B András és Dornbach Alajos. Bámulva nézték. Azt hiszem, itt esett le a tantusz végleg.

Ahogy azt Varga János akkor mesélte nekünk: ekkor jött rá, hogy neki ezeknek a mozgóképi dokumentumoknak az összegyűjtésével kell foglalkoznia, és mivel ehhez a legjobb helyen, a filmarchívumban dolgozott, elkezdődött az, ami azóta is tart: kollégái segítségével évről évre gyűjti, rendszerezi, azonosítja a forradalmi felvételeket. Többnyire külső támogatás nélkül, saját eszközökkel dolgozott, egy barát segítségével maga szerezte be az informatikai hátteret, vettek gépet, szoftvert, tárolókat – mígnem az OSZK felkarolta a projektet. Idén sikeresen pályáztak az 1956-os Emlékbizottsághoz, hogy a régi tervet valóra váltsák, és a nagyközönség számára is elérhetővé tegyék az anyagokat. És íme.

23-ai felvonulók, szavaló Sinkovits, önkéntes szónokot hessegető operatőr, a kamera elé sikerrel beugró vigyorgó kisfiú: az azonosított felvételekből az Indexen 2012-ben már láthattak egy filmet, de ha nem, ezt tényleg nem érdemes kihagyni:

Azóta újabb, sikeresen azonosított filmrészletek is vannak. „A kutatásnál a legkisebb egységnek az eredeti snittet szántuk, de sokszor még ennek is csak a töredéke maradt fent. Az operatőrök eleve spóroltak az anyaggal. 60-as kazettával dolgoztak, ami 2 perc 20 másodperc negatív anyagot jelentett, ebből egyszerre általában kettőt vittek magukkal, így az 5-8 másodperces snittek már komoly felvételnek számítottak. Ezért van az oldalon a mai szemnek szokatlan rövidségű anyag. Úgy döntöttünk, hogy az egy helyről egy időben készült felvételeket fűzzük össze egy füzérbe, térképalapon helyezzük el őket, és részletes keresési lehetőséget csinálunk hozzá.”

A 632 filmrészlet különböző forrásokból származik. A forradalom napjaiban összesen maximum 15 000 méternyi felvétel készülhetett, ez nagyjából 8-10 órának felelhet meg. 40-50 operatőr is dolgozhatott, Magyarországról két hivatalos helyről: a Híradó- és Dokumentum Filmgyár (HDF) operatőrei mellett a Hunniából is. Utóbbi helyen azonban, a játékfilmgyárban, sajnos nem hívták elő rögtön, esténként a leforgatott negatívokat, így történhetett, hogy az ő felvételeiket a forradalom leverése után megsemmisítették.

Általában nagyon kevés volt a nyersanyag, a HDF operatőrei főleg 35-ös filmkamerával dolgoztak, de voltak amatőr filmesek is, a Bem téren például egy műegyetemista is forgatott. Az amatőr, a főleg 8 mm-re készült filmeket Kurutz Márton gyűjtötte össze, és a Filmarchívum újíttatta és nagyíttatta fel.

A Kormányőrség Maros utcai laktanyája, a Széna téri felkelők legfőbb bázisa a tűzszünet idején. A snitt elején Mészáros Kálmán századparancsnok őrzi társaival az ÁVH-s és a pártfunkcionárius foglyokat. Ide vitték be Marosán Györgyöt is.

Az igazi krónikások a HDF-esek voltak, és közülük is kiemelkedik Mikó József operatőr. Ő, mielőtt a forradalom után nyugatra ment, az amerikai követségen keresztül kiküldte a filmgyárból sebtében összeszedett tekercseket, ezeket később is megőrizte, és 1992-ben a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak hazaajándékozta. Mikónak kivételes szerencséje volt: október 23-án kora délután épp egy forgatásról ért haza a Budafoki út közelében lévő lakásához a filmgyári kocsival, amikor a műegyetemisták menete indult.

Több tekercs fel nem használt fekete-fehér negatív volt nála, azonnal fogta a kamerát, és a stábautóval végigkísérték a felvonulás helyszíneit, egészen a Bem térig – így egymaga annyit tudott felvenni, mint az utcára szintén kimenő kollégái: Badal János (Jean Badal néven később világhírű operatőr), Csák János, Sziklai Kornél, Sós Imre, Theisz Béla, Tóth Jean. A nap emblematikus képeit Mikó jegyzi: a BVSC vívóterméből integető gyerekeket, az Anker-ház ablakából nemzeti színű zászlót lengető lányt, és ő vette fel először, a Margit hídon a szigeti lejárónál a forradalom jelképévé vált lyukas zászlót.

Mikó József a rendszerváltás után végigment Varga Jánossal az összes forradalmi helyszínen, ahol ‘56-ban forgatott. Zsigmond Vilmos – tőle november első napjaiból maradt meg néhány pesti felvétel – vágóasztal mellett mondta el, ami az események rekonstrukciójához fontos volt, de összességében egy óriási puzzle-t kellett kiraknia a kutatóknak. Legnehezebb értelemszerűen a helyszínek és időpontok pontos meghatározása – ebben a szakértők, muzeológusok, történészek mellett fontos segítséget jelentett a Street View, de a Fortepan önkéntes megfejtői is – és a nyomozásnak még koránt sincs vége.

Bár szinte már ijesztő ez az alaposság, a forradalomról így is sok olyan felvétel lehet a világban, amelyek még mindig ismeretlenek Magyarországon. Az egész anyag ötven százalékát külföldi stábok vehették fel, forgatott a forradalom napjaiban többek között az Osztrák Filmhíradó, a Lengyel Híradó, a BBC Panoráma, az NBC, a CBS, a Telenews, a CBC, a RAI olasz rádió tudósítója és egy svájci operatőr is. A legtöbb ezek közül azonban legfeljebb csak fizetős külföldi archívumokban érhető el. Kivételt jelentenek a Fox operatőrének, Otto Palmernak a felvételei – ő október 27-től két-három naponta vitte ki Bécsbe a leforgatott nyersanyagot. Néhány ezek közül mostantól a Magyar Október honlapon is látható.

Az Austrian Fox gépkocsijából gépkocsijából Otto Pammer operatőr filmezi a járókelőket.

Az '56-os filmfelvételek gondozásában, a Magyar Október oldal elindításában Varga János mellett mindenekelőtt az OSZK Történeti Interjúk Tára és Hanák Luca, Szécsényi Anikó, Szűcs Gergely és Guti Lajos vett részt.