Új holt-tengeri tekercstöredékeket találtak Izraelben
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Újabb holt-tengeri tekercstöredékeket találták a Júdeai-sivatagban – írja az MTI a Háárec izraeli lap nyomán.
A májusban és júniusban végzett leletmentő feltárás során a Holt-tenger mellett, a Koponyák barlangjában bukkantak a régészek az újabb, igen kisméretű töredékekre, amelyeken az idők során olyannyira megkopott az írás, hogy csak különleges elemzéssel fejthetik majd meg. A kutatók még abban sem biztosak, hogy héberül, arámi, vagy valamilyen más nyelven íródtak-e.
Uri Davidovics, a Jeruzsálemi Héber egyetem kutatója szerint az új töredékek akkor bizonyulnak igazán fontosak, ha sikerül őket más, egyelőre ismeretlen eredetű leletekhez kötni.
Jé, itt egy régészeti szenzáció
A holt-tengeri tekercsekbe, a 20. század egyik legjelentősebb régészeti szenzációjába véletlenül botlott bele egy beduin pásztor 1947-ben, a Jerikótól 15 kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán közelében, a sziklás hegyoldalon. Az i. e. 3. és az i. sz. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket i. sz. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban.
1947 és 1956 között összesen 981 szöveget tártak fel, a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A tekercsek jelentős része nem egybefüggő darabban, hanem apró töredékekben maradt fenn, azóta tudósok egész nemzedékei dolgoznak a szövegrészletek összeállításán.
A Koponyák barlangját Johanán Aharoni professzor fedezte fel 1960-ban, és az ott talált hét emberi koponyáról és csontvázról nevezte el. A sivatag déli részén lévő nagyobb barlangrendszerhez tartozik. Ezekben a barlangokban a különlegesen száraz éghajlat miatt évezredeken át fennmaradtak a különböző szerves anyagból készült tárgyak, többek között nádból és vasból készült nyilak, bőr-, kötél-, textil- és fatárgyak, sőt egy, a Bar Kohba felkelés idejéből, a második századból származó tetűfésű és csonteszközök is.
Menekültek, fosztogatók és papirusztöredékek
Itt találták a két darab, két centiméter hosszú és széles, elmosódott betűkkel teli papirusztöredéket is. A barlangok fosztogatói rengeteg kárt okoztak, emiatt gyakran nehéz meghatározni az egyes történelmi rétegeket, és ezért nem lehet pontosan datálni a tárgyak egy részét.
A leletek mégis alátámasztották a régészek korábbi feltételezését, hogy ezeket a barlangokat menekülők használták a kőrézkortól egészen a római birodalom koráig, és bizonyosan éltek bennük kétezer éve a római seregek elől elszökő zsidó harcosok és felkelők is.
A régészeti feltárásokat közösen végezték a Jeruzsálemi Héber Egyetem, és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei, akik terveik szerint folytatják a munkát, hogy megelőzzék a fosztogatókat, akiknek jelenlétét a fekete piacon az utóbbi időkben felbukkant vaskori és római kori dokumentumok is jelzik.
Borítókép: Illusztráció egy korábbi leletről / Uriel SinaiG / Getty Images