Pesten boldogulna a fekete princ

2014.02.28. 16:38

Pesten él és állást keres az afrikai trónörökös, de varietében nem lépne fel a büszke fekete princ • A szocialisták miatt nem vállal gyereket a proletár, erkölcsi vész Európában Négy évig bírta a klímánkat az állatkerti orángután. Esti Ujság, 1914, február 28. (Lapszemlénk a korhű írásmódot, helyesírást tükrözi.)

Kahala Neugami, a nyomorgó herceg

Ibrahim Kahala Neugami herceg, vagy teljes titulusa szerint: ő császári és királyi felsége, Omar Apa Monufi Bornu-Szudán császárának és királyának kisebbik fia s a gyarmatügyek parlamenti és politikai tolmácsa, a minap délután megjelent Boda Dezső dr. főkapitány előtt azzal a kéréssel, hogy juttassa őt valami tisztességes foglalkozáshoz. Mert a királyi herceg, vagy ahogy ő hangoztatja: princ, akire valamikor egy olyan birodalom trónja várt, mint Magyarország kétszer véve, már odáig jutott, hogy ennivalója sincs.

A szerencse fordulásának s az emberi lelketlenségnek legszomorubb és legkiáltóbb példája az, amely ennek a trónjavesztett hercegnek kora gyermekéveitől kezdve a kíséretébe szegődött. Huszonöt éves nincs még s ennek a felét is hazátlan bujdosásban töltötte el. Egyszerü, megindító szóval beszéli el menekülését és azokat a stratégiai mozdulatokat, amelyekkel német, francia és angol a hazájára tört s amelyből az ő számára nem maradt semmi egyéb a keserű emléknél.

Eminnen jöttek a Viktória királynő csapatai, másfelől a németek nyomultak előre s a harmadik részt a francia katonák foglalták el.

Neki, amikor apai jussán holmi követeléseket próbált emlegetni, golyót ígértek s ezért jobbnak látta sietve elhagyni Szudánt, melynek az apja még valódi császári és királyi uralkodója volt.

Azóta ennek tizenkét esztendeje már, bejárta egész Európát, sokat tanult, s ma nyolc nyelven beszél. Sok országban megfordult, vállalt mindenféle állást, de hosszabb ideig egyet sem tartott meg, mert lépten-nyomon előfordult, hogy megsértették. Nem gőgös, csak önérzetes. S ahogy élénk előadással, kissé tört német nyelven elpanaszolja, mily ridegséggel utasítja vissza minden kérését a hazáját elnyomó három hatalom, a hallgatók sorából valaki azt ajánlja neki, hogy lépjen föl valamelyik pesti orfeumban egy-két szudáni nótával. Neugami herceg az ajánlatra fölkapja a fejét s könnyed gesztussal ennyit mond:

Én princ vagyok!

Kahala Neugami herceg tehát a főkapitány utján azzal a kéréssel fordul az ujságolvasókhoz, hogy juttassák valami kenyérkereső állásba. Lakása a Tisza Kálmán-tér 28. számu házában van a földszinti tizennégyes lakásban. Egész nap odahaza várja a tisztességes munkát ajánló támogatást.

A németség veszedelme

Csökken a születések száma

Tudvalévő, hogy Magyarország számos vidékén borzasztó rombolást okoz az egyke, amely ellen alig tud küzdeni a közigazgatás, sőt maga az állam is, minden hatalma ellenére. Ugyanez a baj megvan Franciaországban is, még fokozottabb mértékben, mert ott már végső veszedelemmel fenyegeti a nemzetet az, hogy már nem is az egykerendszer divatos, hanem millió és millió az olyan család, illetve házaspár, amelynek nincs egy gyermeke sem. Komoly francia tudósok és államférfiak egyaránt erre a bajra vezetik vissza a köztársaságnak minden irányban mutatkozó dekadenciáját. Mivel a születések számának ijesztő csökkenését meggátolni nem tudják, a törvényhozás utján olyan intézkedéseket tesznek, amelyek enyhitenek azoknak a családoknak a terhein, amely családokban több gyermek van, hogy ilyformán ébresszék föl a gyermek iránt való szeretetet a franciákban, akik mintha teljesen le akarnának mondani az életnek egyik legfőbb szépségéről és öröméről: a gyermekről.

Eközben Németországban is arra a meglepő és ijesztő fölfedezésre jutottak, hogy a születések száma bámulatosan csökken – különösen az utolsó évben. A német kormány nem habozott, hanem törvényjavaslatot terjesztett a birodalmi gyűlés elé a születések számának mesterséges csökkentése ellen. Ezzel kapcsolatosan érdekes vita támadt a birodalmi gyűlésen.

Mi lesz a hadseregünkkel, vetette föl Steinacker báró fölszólalásában a kérdést. Mi lesz kereskedelmünkkel, iparunkkal, ha ez így folytatódik tovább is?

A gyermek üldözése, amikor még meg sem született, már-már az őrületnek a fokát érte el a német birodalomban. A szocializmus az, amely ennek az őrültségnek a legfőbb terjesztője. Hiszen nyílt népgyűléseken hangoztatták a malthuzianizmus szükségességét, mint a proletárság harcának egyik eszközét.

Steinacker főként a hirhedt német agitátornőre, Luxemburg Rózára célzott, aki évek óta csinál propagandát oly értelemben, hogy a proletár anyák ne szüljenek.

Dallitz porosz belügyminiszter hosszabb beszédet mondott a kérdésben és egyebek közt így szólt:

A születések számának megfogyatkozását két fő okra kell visszavezetnünk: az első az élvezetek hajszolása, a másik a malthusi elvek istápolása a munkásság körében.

A legtöbb fölszólaló szerint ezt a veszedelmet nem lehet törvény utján megszüntetni. A népet kell fölvilágosítani, mekkora veszedelem fenyegeti a nőket, a családot és az egész országot ennek a vétkes és erkölcstelen szokásnak a következtében.

Jella kimult

Az állatkert orángutánja, amelyet vagy már majdnem: akit az állatkert látogatói Jella néven ismertek, ma reggel kimult. A kedves állat négy esztendeig birta ki a mi klimánkat, ami ritkaságszámba megy, mert az ilyen nagyobb majomfajok nálunk rendesen csak egy nyáron át szoktak élni.