![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Naprendszeren túli anyagot vizsgált a NASA
A NASA Interstellar Boundary Explorer (IBEX) nevű űrszondája olyan csillagközi anyagot fedezett fel, amely kémialilag különbözik minden eddigi, naprendszerünkben talált anyagtól. A 169 millió dolláros IBEX-misszió kutatói az Astrophysics Journal január 31-i számában publikálták eredményeiket.
Az IBEX jelenleg a Nap befolyásának határát térképezi fel, ezalatt megfigyelt hidrogént, oxigént, neon- és héliumatomokat –, olyanokat, amelyek a csillagközi térből, azaz a Tejútrendszer csillagai közti anyagból származnak. „Közvetlenül megvizsgáltunk négy különböző típusú atomot a csillagközi űrből, és az eredmények egyszerűen nem passzolnak ahhoz, amit a Naprendszerben látunk. Az IBEX felfedezései teljesen új fényt vetnek arra a misztikus zónára, ahol a Naprendszer véget ér és a csillagközi űr kezdődik” - mondta el Eric Christian, az IBEX misszió tudósa.
![Helioszféra hu](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/265/2651/26510/2651058_30a12a86f3b63c4fa26186db4ef680a5_wm.jpg)
Az adatok azt mutatják, hogy a Naprendszeren kívül eső csillagözi űr régiója a helioszférához képest valószínűleg jóval kevesebb oxigént tartalmaz. A helioszféra akadályozza meg, hogy a legtöbb veszélyes kozmikus sugárzás elérje a Földet. Az IBEX 74 oxigénatomot talált minden 20 neonatomhoz a csillagközi anyagban – naprendszerünkben 111:20 ez az arány.
„Az, hogy a naprendszerünk különbözik a rajta kívül eső űrtől, két lehetőséget kínál. Vagy a naprendszerünk fejlődött elkülönítve az űr egy oxigénodúsabb pontján, vagy pedig az életet adó oxigén az űr bizonyos helyein csapdába esik és nem tud szabadon mozogni” – mondta el David McComas, az IBEX kutatásvezetője.
![Az IBEX szonda számítógépes modellje](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/265/2651/26510/2651060_6fab7190401829a807b1038075aa1dc4_wm.jpg)
A nap és a csillagok 805 ezer kilométer per órával száguldanak keresztül a galaxison. A naprendszerünk most a Lokális Csillagközi Felhőnek nevezett területen halad keresztül, és pár száz vagy ezer év múlva egy új területre ér. A tudósok szerint a lokális felhőnk különösen vékony. Sokkal kevésbé sűrű, mint a minket körbevevő csillagközi felhők, annyira vékony, hogy egy maroknyi levegőben lévő atomok is több száz fényév hosszan nyúlnának benne.
Az Ulysses űrjármű csillagközi héliumatomról készült korábbi mérései azt mutatják, hogy a naprendszerünk valószínűleg kifelé tart a lokális felhőből. Viszont a legutolsó IBEX-adatok, amik lassabb atomokat mértek, azt mutatják, hogy a helioszféra még mindig a lokális felhőben van.
A 2008. októberében elindított IBEX két műszert használ az energetikailag semleges atomok (ENA) észlelésére. Ha a készülékek jó irányban vannak, amikor a részecske találkozik az űreszközzel, elemzi tudja az atom elemi összetételét.
Az IBEX jelenleg a Földtől 322 ezer kilométerre mozog a Földtől, kívül annak mágneses terén, ami szükséges a helioszférán kívülről, a csillagközi űrből érkező részecskék befogásához. A Voyager űrszondák pár éven belül érhetik el a csillagközi teret.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)