Múlt héten az egyik Tumblr mikroblog jóvoltából terjedt el, hogy a NASA legújabb Mars-járójának, a Curiositynek kerekén nem véletlenül vannak négyszögletes lyukak. A bejegyzés szerzője szerint a lyukak azért kerültek oda, mert a NASA nem engedte a robotos űrkutatással foglalkozó részlegének, a Jet Propulsion Laboratorynak (JPL) – melynek első igazgatója a magyar Kármán Tódor volt –, hogy elhelyezze logóját az űreszközön.
Válaszul a JPL-nél úgy tervezték meg a kerekeket, hogy azok a részleg rövidítésének morzejeleit hagyják a Mars talaján minden egyes fordulásnál. 2007-ben még azt nyilatkozták a Curiosity előzetes változatának építői, hogy ez nem marad így a végleges változatban, a kerekek más mintát hagynak majd a talajban.
Most azonban kiderült, hogy mégis maradt a JPL-morzekód. Az okokról ugyan nem nyilatkoztak, de a tényt a NASA egy kutatója is megerősítette az Indexnek. Az persze kérdéses, hogy mennyire maradandó egy ilyen alkotás, hiszen a Mars közel sem olyan nyugodt, mint a Hold, a légköri mozgások több helyen a talajra is hatással vannak. A lyukak egyébként nemcsak a furcsa reklámra alkalmasak, segítségükkel gyors távolságbecslést is végezhetnek a kutatók, és a réseken keresztül a kerekekbe bekerült talajdarabok is távozhatnak.
A Mars-járó a tervek szerint magyar idő szerint augusztus 6-án, reggel 7 óra 30 perckor landol. Mint ahogy elődei is, egyelőre nem rendelkezik a landoláshoz szükséges teljes szoftvercsomaggal, azt majd az utolsó napokban kapja meg. A mérnökök már több pályakorrekciót is végrehajtottak, az egyiket csütörtökön, az utolsó nyolc napban pedig még három módosítás várható.