További Űrkutatás cikkek
Nem technikai problémákra vezethető vissza, hogy a NASA Mars-járója, a Curiosity homályos, illetve rosszul fókuszált, kis felbontású fekete-fehér képeket készít; a Mars-járó jelenleg a navigációhoz használt kamerával készült fotókat továbbítja. A színes felvételek készítéséért a Mars Hand Lens Imager (MAHLI) felel. Bár ez is alkalmas a horizont fotózására, mégis a marsi sziklák és a talaj lefényképezése az elsődleges feladata. A MAHLI-t a svájcibicska sokoldalúságával vetekedő gépkarra szerelték, öt más eszközzel együtt. Az 1600*1200-as felbontású, színszenzorral ellátott kamera kellően jó minőségű képeket készíthet. Hogy eddig mégis homályos, sötét felvételeket készített, arról a lencsét óvó porvédő sapkák tehetnek: ezek védték a kamerákat a landoláskor.
Nagy port vert fel
A tervezésért felelős mérnökök tudták, hogy a Curiosity leeresztésekor a szállítóeszköz hajtóműve nagy port kavar fel, ami károsíthatja a kamera lencséjét, így védőburkolatot helyeztek rájuk, amelyeket néhány napon belül eltávolítanak. A tervezők arra is gondoltak, hogy a sapkákat eltávolító mechanika megsérülhet, ezért átlátszóvá tették a védőburkot; úgy gondolták, hogy még a homályos kép is jobb a semminél.
A Hazard kamerákról (Hazcam) már sikerült eltávolítani a sapkát, és azóta megérkeztek az első képei is. A Hazcam által készített új felvételek sokkal jobb minőségűek, mint a korábbiak; a szélükön látható elmosódás annak köszönhető, hogy a Hazcam feladata elsősorban a Mars-járó útját veszélyeztető akadályok észlelése a talajon, nem a csúcsminőségű panorámaképek készítése. Ezzel 1 megapixeles felbontású 3D-s képeket lehet készíteni, így a Curiosity központi rendszere és az irányító személyzet is értesülhet az útakadályokról. A Hazcam által készített felvételek széle azért elmosódott, mert nagy látószögű, halszemoptikás lencséi vannak, a közönség által látott képek viszont lineárisak – a korrekció során azonban a képek széle eltorzul. A Hazcam mellett a Navcamek, azaz a Curiosity navigációs kamerái is küldtek új képeket.
Időigényes az adatátvitel
Az első miniatűr képek a Curiosity landolása idején készültek. A Mars-járó a Hazcam első felvételeit 64*64 pixeles méretben továbbította, akárcsak a leszállás idején készült videót. Ennek a rögzítését a Mars Decent Imager Instrument (MARDI) végezte, és eredetileg 1600*1200-as felbontású volt; ezt valószínűleg néhány hónapon belül nyilvánosságra hozza a NASA, amint a képanyagot feltöltik a Jet Propulsion Laboratory (JPL) számítógépeire. Ez azonban sokáig tart, mivel a Curiositynek a Marsról kell továbbítania az adatokat, az adatátvitelhez pedig rádióhullámokat használ, amelyeknek nagy távolságot kell megtennie. Az igazán látványos felvételekre tehát várnunk kell; az első színes fotót egy olyan géppel készítették, amely nem a Mars-járó elsődleges kamerája.
A Curiosityt bőven ellátták képrözgítő eszközökkel: a járművön tizenkét kamera található (amennyiben a 3D felvételeket készítő kamerapárokat egy kamerának vesszük). Ezek közül néhány 3D-felvételeket is tud készíteni, és minden kamera különböző funkciót lát el. A Navigation kamerák a gép elején találhatók, fekete-fehér, 3D-s fotókat készítenek. A MAHLI tudományos megfigyelésekre alkalmas, a Laser-Induced Remote Sensing for Chemistry and Micro-Imaging pedig nem is hagyományos kamera, hanem a marsi kőzetek vizsgálatára kifejlesztett eszköz, ami páratlan részletességgel elemzi a sziklákat. A vizsgálat során lézerrel párologtatja el őket, majd spektrográffal analizálja az így keletkező plazmát. A Mast Camera (MastCam) készíti az igazán látványos felvételeket: színes fotókat, panorámaképeket és nagy felbontású videókat készíthet, másodpercenként 10 képkockás sebességgel. Ezekből kettő is található a fedélzeten; az irányítóközpont így 3D felvételeket is készíthet.