További Űrkutatás cikkek
Elképzelhető, hogy a Cape Canaveral fölött gyülekező viharfelhők miatt a NASA elhalasztja az űrsikló szombatra tervezett startját. A visszaszámlálás szerdán megkezdődött; az „indítási ablak” július 19-ig áll nyitva.
Meteorológusok szerint 60 százalék az esélye annak, hogy a floridai Kennedy Űrközpont felett gyülekező felhők miatt el kell halasztani a Discovery szombatra tervezett űrbe bocsátását. A felhők és az esetleges villámlás arra késztetheti az amerikai űrhivatalt, hogy július 1. helyett más időpontban próbálkozzon az űrsikló indításával. Ha szükséges, a NASA a szombatot követő öt nap alatt akár négyszer egymás után is megpróbálkozik majd a kilövéssel. A „launch window” (indítási ablak), vagyis az az időszak, amely alatt a Discovery elhagyhatja a Földet, július 1-től július 19-ig áll nyitva.
Kathy Winters, az űrsiklóprogram időjárás-felelőse szerint az idő vasárnap és hétfőn is ugyanolyan változékony marad, mint szombaton lesz, és később tovább romlik a helyzet Cape Canaveral fölött.
A Disco legénysége már a placcon. Forrás: NASA
Folyik a visszaszámlálás
Kettős időszámítás
A visszaszámlálás egyszerre két digitális órán folyik. Az egyik a pórnépnek szolgál, hogy mi is értsük: valós időben mutatja a kitűzött időpontig hátralévő perceket, és ha csúszik a kilövés időpontja, egyszerűen átállítják. A másik, a Kennedy űrközpontban használt hivatalos időmérő negyvenhárom órával a start előtt lép működésbe, és körülbelül úgy mérik vele az időt, mint egy kosármeccsen. Ennek az órának két állása van: vagy jár (counting) vagy áll (holding). A visszaszámlálás alatt elvégzett műveletek között tehát van, ami alatt ketyeg az óra - ilyen például a tankolás, ami hat órával a kilövés előtt kezdődik (T-6 hours and counting), és körülbelül három óráig tart. Más, előre eltervezett, de pontosan nem kiszámítható időtartamú akciók alatt az óra áll - a kilövés előtt huszonhét órával például elzavarják a kilövőállásról a személyzet azon tagjait, akiknek nincs ott semmi keresnivalójuk (T-27 hours and holding). A legutolsó beépített szünetre kilenc perccel a felszállás előtt (T-9 minutes and holding) kerül sor. Ekkor a kilövésért felelős igazgató, a küldetés irányítója és a tesztelést vezető mérnök bekérik saját csoportjaik véleményét, hogy annak alapján eldöntsék, elindítják vagy a Földön hagyják az űrsiklót (go - no go).
Idén a NASA a július 1-i kilövés mellett döntött. O’Connor és Scolese nem sokkal később visszaszívta sarkos véleményét, és közölte, csak az űrsiklót fenyegeti veszély, a legénység életét nem. Ha a Discovery helyrehozhatatlan károkat szenved a kilövéskor, Steve Lindsey parancsnok és hat társa, köztük a német Thomas Reiter vagy az utánuk küldött mentőcsónak, az Atlantis űrsikló fedélzetén, vagy egy orosz Szojuzzal térhet vissza a Földre. Az ISS-en, a Föld körül keringő nemzetközi űrállomáson 80 napra elegendő készlet van.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
