A gázbolygó felszínén tomboló hatalmas forgószelek közül néhány eltűnik a következő tíz év során, jósolja szimulációk alapján Philip Marcus, a Berkeley egyetem fizikusa.
1665 óta megvan
A csillagászati albumok egyik legkedveltebb motívumát, a Jupiter nagy vörös foltját azonban nem fenyegeti veszély. A Föld méreténél 2-3-szor nagyobb ovális képződmény a Jupiter légkörének legnagyobb felszíni vihara. Ezen kívül mintegy 80 többé-kevésbé állandó vihar figyelhető meg a bolygó felszínén.
Az óriásvihar a megfigyelések kezdete, vagyis több mint 300 év óta a Jupiter jellegzetességei közé tartozik. A múlt század harmincas éveiben felfedezett három kisebb fehér folt közül azonban 1997 és 2000 között kettő felszívódott, jelentette az Ananova híroldal.
Annak ellenére, hogy a NASA évekkel ezelőtt megállapította, hogy a vörös folt is zsugorodóban van, Philip Marcus Nature szaklapban megjelent tanulmánya szerint ezt a képződményt nem jut a teljesen eltűnő kisebb viharok sorsára.
Erős szelek
A Földhöz hasonlóan a Jupiteren is váltakozik a légáramlás iránya és sebessége. Az óriásbolygón azonban a legerősebb viharok sebessége meghaladhatja az óránkénti 500 kilométert. Ezáltal hatalmas forgószelek keletkeznek, amelyeket a Földről is meg lehet figyelni.
Marcus szerint a gázbolygó légkörében a következő évtized során a hőmérséklet jelentős változása következik be. A nagy viharokra utaló foltok többsége ennek során eltűnik.
A nagy vörös folt szerencséje, hogy a Jupiter egyenlítője mentén fekszik, és a változások megkímélik, véli a Berkeley professzora. Marcus már 20 év óta dolgozik olyan szimulációs modelleken, amelyek a nagy vörös folt kialakulását és viszonylagos stabilitását vizsgálják.
Ismétlődő ciklus
A legújabb számítógépes modellek szerint a foltok eltűnése csupán az ismétlődő klímaváltozási ciklus részét képezi. A viharok viselkedésének vizsgálata kimutatta, hogy az eltűnő forgószelek miatt a Jupiter felszíni átlaghőmérséklete több mint tíz Celsius-fokkal változik, véli Marcus.
Ennek során az egyenlítő mentén melegebb lesz, a sarkoknál pedig hidegebb. A változások miatt instabillá válnak az áramlási feltételek, majd emiatt újabb viharok keletkeznek. Ezek a forgószelek újabb 60 év múlva tűnnek el.
Philip Marcus figyelmeztetett arra, hogy ugyanezt a modellt nem lehet alkalmazni a Föld klímájára, mert azt sok egyéb faktor is befolyásolja. Azt viszont megjegyezte, hogy más bolygók tanulmányozása segíthet a saját világunk folyamatainak jobb megértésében.