Magdolna, Léna
10 °C
28 °C

Komolyan kellene beszélni a migrációról, nem rémisztgetni vele

2017.05.19. 07:07 Módosítva: 2017-05-19 16:57:44
A migráció nem jó vagy rossz, hanem tény, amivel együtt kell élni. A kormány is tudja ezt, de amíg a kampány kabalája a gonosz migráns, nem szalaszthat el egyetlen alkalmat sem, hogy ezt a képet erősítse a fejünkben.

Amikor a kormány azt mondja: „migráció”, nem azt érti alatta, hogy emberek a világ egyik részéről a másikra költöznek, hanem azt, hogy észak-afrikai és közel-keleti emberek tömegesen vándorolnak Európába, és ez egy borzasztó dolog. Tényleg lehet, hogy borzasztó, de vajon segít, ha ezt sulykoljuk az emberek fejébe?

Mi is migrációból lettünk, a szomszédaink is, körülöttünk minden annak az eredménye, hogy Európa egy átjáróház. Az emberek mindig is mozogtak, és kerítések meg hadseregek soha nem állították meg őket sokáig. Igen, azoknak, akik két éve elindultak, más a vallásuk és más a kultúrájuk, mint a többségünknek Európában. De attól még jönnek, és nem lesznek kevesebben. Lehet erre úgy reagálni, hogy felvillantjuk bennük az ellenséget: ez egy választási győzelemhez elég. Vagy lehet úgy, hogy megpróbáljuk felfejleszteni a saját országaikat, és amelyikük így sem akar otthon maradni, abból igyekszünk hasznot húzni: megdolgoztatjuk.

Mi ezt megvétózzuk!

Erről szól egy európai uniós terv, amiről tavaly november óta tárgyal a magyar kormány a többi országgal és az Európai Parlamenttel. A terv lefekteti nagy vonalakban a stratégiát, hogy a következő tizenhárom évben hogyan támogassa az EU a fejlődő országokat: Afganisztánt, Kambodzsát, Ugandát, és egy csomó másikat. Az egyik fejezet pedig kifejti, hogy a migrációt jobban kell ellenőriznünk és szabályoznunk, hogy hasznot hajthassunk belőle.

Úgy volt, hogy Magyarország is jóváhagyja a tervet, de aztán múlt szerdán, az utolsó pillanatban, amikor már mindenki megegyezett a szövegről, a magyar EU-nagykövet egy zárt ülésen bejelentette, hogy vétózni fogunk, ha így marad.

Szijjártó Péter még aznap közzé is tette, hogy miért: a stratégia „lopakodó módon” pozitív színben próbálta feltüntetni a bevándorlást, és minden tagállamot arra akart kötelezni, hogy erről így gondolkozzon.

Magyarország véleménye szerint a migráció rossz dolog

– mondta, és kijelentette, hogy nem járulunk hozzá egy olyan szöveghez, amiben az szerepel, hogy „a jól menedzselt migráció és mobilitás” kedvezően járulhat hozzá a növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez, és ezt a kedvező hozzájárulást kötelezően hasznosítani kell.

Kellett a heti gonosz migráns

Négy gond van ezzel:

  1. Nem igaz, hogy a szöveg kötelezne minket bármire. Ez nem egy jogszabály, csak egy sorvezető, amihez 2030-ig igazítani lehet a külföldi beruházási programokat és a segélyezést.
  2. A külügyminiszter azt mondta: Magyarország elfogadja a szöveget, hogyha belekerül egy bekezdés, amelyik világosan kimondja, hogy minden országnak joga van hozzá, hogy saját maga döntsön a bevándorlási politikájáról. Csakhogy ezt a jogot más uniós jogszabály most is egyértelműen tartalmazza, és a szöveg hivatkozik rá. A Miniszterek Tanácsából azt mondták: rendesen vakarták a fejüket a jogászok, hogy miért kell még egyszer kifejteni ezt a tételt.
  3. November óta rengeteg idő volt rá, hogy a magyar kormány szóljon, hogy nem tudja elfogadni a szöveget, mégsem tette meg. Az ülés többi résztvevőjétől azt hallottuk, hogy igazán meglepte őket ez a fordulat. A miniszterek nevében a máltai diplomaták tárgyalnak az Európai Parlamenttel, őket jól megfuttattuk a fenyegetéssel. A máltai képviseletről ideges telefonálásba kezdhettek az Európai Parlamenttel (EP), hogy a magyarok szeretnének változtatni a szövegen. Az EP-nek ilyenkor meg kell köröztetnie a módosítást az összes frakciónál, és a csütörtök-péntek nem volt rá elég, hogy mindenki reagáljon rá. Hétfőn pedig az egész parlament kollektíven Strasbourgba utazott, fél napig nem lehetett utolérni senkit. Hétfőn akartak szavazni az ügyről a parlamentben. Igazából a legjobb időzítés, ha jól keresztbe szeretnénk tenni a többieknek, szóval magyar részről szép munka!
  4. Vétóval fenyegetni másfél héttel a kitűzött szavazás előtt már anélkül is erős tárgyalástechnikai húzás, hogy a sajtót értesítenék róla. Mégis, Szijjártó Péter másnap, amikor egészen más ügyben tárgyalt Brüsszelben, adott egy sajtótájékoztatót, ahol első dolga volt beszámolni róla, hogy vétózunk, mert a migráció rossz. Ez a két kulcsszó: a „migráció” és a „vétó” jól pörög a sajtóban.

Nagyon úgy néz ki, hogy az volt a fenyegetés célja, hogy be lehessen számolni egy újabb összeütközésről az Európai Unióval a migráció ügyében, még akkor is, ha valójában nincs nézeteltérés.

Már az ellenőrzött bevándorlás is rossz

Hiszen az uniós stratégia pontosan úgy beszél a migrációról, ahogy korábban Orbán Viktor. Azt írja, hogy jól kell menedzselni, a szabályos migrációt kell erősíteni, biztonságos, felelősségteljes, jobban koordinált migrációs stratégiára van szükség. Hogy a migráció úgy rossz, ahogy van, ez egy új elem a kampányban. Változott-e a kormány álláspontja, kérdeztem Szijjártó Pétertől.

Igazam van, hogy ugyazokat a szavakat használja a szöveg, mint korábban a miniszterelnök, mondta, de „azt mi sohasem állítottuk, hogy erősíteni kellene a migráció bármely formáját, legyen az illegális vagy legális” – szögezte le. A kormány családpolitikával, az otthoni tartalék munkaerő aktiválásával szeretné megoldani, hogy később is legyen elég dolgozó ember, akik eltartja az országot. Ez világos, de hogy jelenthetjük ki kategorikusan, hogy a migráció úgy rossz, ahogy van? Európa történelme évszázadok óta arról szól, hogy hogyan tudtunk hasznot húzni a bevándorlásból. Az országok versenyeznek egymással abban, hogy a munkaerőt beszívják. Nem lehet bezárkózni. Mások fogják behozni az összes indiai számítástechnikust!

Nagyon szofisztikált vita lenne belőle, hogyha évszázadok távlatára nyitnánk ki, mondta a külügyminiszter. „Lehet, hogy éppen szakmailag migrációnak kellene nevezni azt is”, amikor szakképzett munkaerőt hívunk Európába, tette hozzá. De azt kérte, hogy migrációnak inkább csak azt nevezzük, amikor afrikai és ázsiai emberek milliói érkeznek a határainkhoz. Ez segít abban, hogy rémisztővé váljon a „migráció” szó. A migrációs vita nem arról szólt az elmúlt két évben, hogy hogyan lehetne értelmesen szabályozni és kihasználni a bevándorlást, mert kitört a pánik, amit a magyar kormány azóta is használ a kampánycéljaira. De az Európai Unióban most egy 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáról tárgyalunk, amit ha komolyan vennénk, lehet, hogy tényleg segítene egy kicsit rendezettebben gondolkodni a bevándorlásról.

Harmincötmillióan akarnak Európába jönni

„Harminc-harmincötmillió ember van a közvetlen szomszédságunkban, akiknek a megindulása nem Európa kirobbanó gazdasági érdekét szolgálja” – mondta Szijjártó Péter. Tehát a miniszter is pontosan tudja, hogy mivel nézünk szembe: valóban egyre többen élnek olyan rossz körülmények között a szomszédságunkban, hogy előbb-vagy utóbb el fognak indulni Európa felé. Ahogy egyre melegebb lesz a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ez elkerülhetetlen. Természetesen mindegyik ország saját maga döntheti el, hogyan néz szembe ezzel. De együtt könnyebb lesz. Érdemes lenne szofisztikáltan beszélni az ügyről, és nem azon dolgozni, hogy ijesztő tartalommal töltsünk föl egy idegen szót, minden alkalommal, amikor lehetőség adódik rá.

Friss: A miniszterek tanácsa pénteken elfogadta a nemzetközi fejlesztési konszenzust, amit vétóval fenyegetett Magyarország, tehát végül nem vétóztunk. A nyilvánosságra hozott szövegben benne van a tétel, amit a kormány szeretett volna hangsúlyozni. „A migráció egy összetett, globális, hosszú távon fennálló jelenség, amely nagy gonddal megtervezett, kiegyensúlyozott, tényekre alapuló és fenntartható politikai választ igényel. Ennek a válasznak tiszteletben kell tartania a nemzeti kompetenciákat, és különösen nem szabad, hogy megsértse a tagállamok jogát arra nézve, hogy megállapíthassák, hány embert engednek be a területükre harmadik országokból, akik azzal a céllal érkeznek, hogy munkát keressenek.” Ezt a jogot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79(5) cikke garantálja.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !