Olivér
1 °C
5 °C

Rogán Antal házhoz jött a pofonért

D MTI20170429001
2017.08.25. 11:04

Tisztelt Rogán úr, Ön okos ember, de most mégis elég nagy baromságot csinált. Akkorát, hogy napok óta képtelen kiizzadni a szokásos lekezelő, visszakézből pökhendi választ egy kérdésünkre.

Pedig milyen jól indult. Egy pimf kis ügyben kérdeztünk Öntől valamit. A sajtósai másnap válasz helyett küldtek egy linket: a szebb időket is látott Origo friss cikkére mutatott azzal, hogy Miniszter úr álláspontját ott olvashatjuk.

Nem igazán örülünk, amikor a kérdéseinkre nem nekünk válaszolnak. Az újságírás nem atomfizika, de egy értelmes kérdés mégiscsak szellemi termék, tájékozottság meg némi kreativitás azért kell hozzá. És mostanában elég gyakran megtörténik, ami most is, hogy a kérdéseinket, miután azokat elküldtük valamelyik állami vagy kormányszervnek, a válasszal együtt a kormánymédiában látjuk viszont, nekünk meg (jó esetben) a linket küldik el.

Tegyük hozzá, hogy Önnek vagy a munkatársainak, akik ezt a dedós csínyt kieszelték és mostanában meg-megismétlik, valamiféle gyerekszobájuk mégiscsak lehetett. Ezt abból sejtjük, hogy bár igényük nyilván lenne rá, mégsem teszik sose hozzá, hogy nesztek debilek, dugjátok fel magatoknak a válaszaitokat.

Csakhogy most szokatlanul erős lehetett a kísértés, mert leírt valamit, amit nem lett volna szabad. Amikor a sajtósával elküldette az origós linket, mindenképp szükségesnek érezte, hogy még egyet belénk rúgjon, ezért meg is indokolta az egész kicsinyes eljárását:

Rogán Antal, (a) Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem nyilatkozik a Simicska Lajos tulajdonában álló sajtóorgánumoknak.

Ezt a simicskamédiázást persze nem Ön találta ki. A nyilatkozatstopra márciusban nem más, mint Orbán Viktor utalt először egy brüsszeli sajtótájékoztatón: amikor elhárította a kérdésünket, azt mondta, hogy erről a "tulajdonosunkat" is tájékoztassuk. Majd Tusványos után, ahol a kormányfő bejelentette a harcát a (független) média ellen, a jó Németh Szilárd is beállt a főnök mögé, immár néven nevezve Simicskát. Ám Németh nem a kormány, hanem a Fidesz politikusaként beszélt, Orbán meg volt annyira rutinos, hogy csak homályosan, név nélkül utalgasson.

Miniszter úr, nekünk aztán igazán felesleges simicskáznia. Simicska Lajosról már akkor is a rendszerváltás utáni idők egyik legkártékonyabb figurájaként írtunk, amikor az előző fideszes meg nem fideszes kormányciklusok alatt még sorra nyerte a cégeivel az állami közbeszerzéseket, amikor még a legnagyobb spanok voltak Orbán Viktorral, a médiája a Fideszt fényezte, Ön meg örült, ha egy légtérben tartózkodhatott vele.

Azt gondol az Index tulajdonviszonyairól, amit akar. Amit a lap áprilisi tulajdonosváltásáról, az oligarchák piszkos dealjeiről mi gondolunk, azt az előző főszerkesztő akkor összefoglalta, és azóta sem a véleményünk, sem az Index szerkesztési elvei nem változtak.

A végső szót úgyis az olvasók mondják majd ki, amikor eldöntik, honnan tájékozódjanak. Azonban a kormány tagjaként Ön nem teheti meg, hogy csak olyan lap kérdéseire válaszol, amelyiknek kellően NER-kompatibilis a tulajdonosa.

A gránitszilárdságú Alaptörvényben ugyanis van egy ilyen mondat:

Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

Miniszter úr, ez a szöveg azt jelenti, hogy a közhatalom gyakorlói nem akadályozhatják a számukra nem szimpatikus szerkesztőségek munkáját. Miniszterként minden sajtóorgánum munkáját köteles segíteni, mindegyik lap kérdéseire köteles válaszolni, mert részben ezért kapja a fizetését az adófizetőktől. Az adófizetők – köztük például az Index olvasói – ugyanis leginkább a sajtón keresztül jutnak hozzá azokhoz az aktuális információkhoz, amelyek alapján kialakítják a véleményüket a közügyekről: ezt nevezi az Alaptörvény demokratikus közvéleménynek.

Amikor önkényesen kiválasztott lapokat tiltólistára tesz, megsérti az Alaptörvényt.

Gondolom, ezzel így utólag már Ön is tisztában van, ezért ül három napja a kérdésünkön, hogy mégis miért csinálja ezt. És ezért fordulhat elő, hogy egyelőre a vonatkozó Magyar Idők vagy Origo-cikk se jelent még meg, ahol kimagyarázza magát.

Pusztán a gondolatkísérlet erejéig azért érdekelne, hogy ezek után mégis mire hivatkozna, ha egy majdani másik kormány kellően pitiáner és bosszúszomjas minisztere Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, Andy Vajna (Liszkay Gábor, Matolcsy Ádám, Schmidt Mária, Ómolnár Miklós) lapjait hajtaná el a vérbe a tulajdonos személye miatt.

Na de visszatérve a mába és a realitásba: az alkotmánysértés csúnya dolog, ám önmagában nem szakcionálható.

Másrészt viszont, ha szigorúan nézzük, hivatali visszaélést követ el, amikor a munkánkat hátráltatja.

Merthogy a Btk. szerint bűncselekmény, ha hivatalos személyek a hivatali helyzetükkel visszaélve jogtalan hátrányt okoznak. Nem mintha persze Önre nézve az ügyészség valós fenyegetést jelentene.

Azt nem tudjuk megakadályozni, hogy Orbán Viktor ellenségként, árulóként vagy idegen érdekek kiszolgálójaként tekintsen a független sajtóra. Azt sem tudjuk kikényszeríteni, hogy Ön az állami hirdetések szétosztásánál legalább a tisztességes eljárás látszatára adjon. De azt elvárjuk, hogy betartsa a törvényeket, és a munkánkhoz egyenlő feltételeket biztosítson.