A nagy osztogatás

2005.09.05. 08:06

Helyi hétfő reggel 7 és 8 között a Katrina hurrikán óránkénti kétszázötven kilométeres szélsebességgel kihasított egy szeletet az amerikai délből. Röhögve söpörte el az emberkéz alkotta dolgokat fél magyarországnyi területen, például gát. Természeti, társadalmi, környezeti katasztrófa következett be. Az áldozatok száma több ezer, tippelt az ottani.

New Orleans a dzsessz bölcsője, a kreol konyha központja és építészeti látványosság. A basszista egy demizson borral igyekszik ki a spanyolkori maradványból. Fosztogat, tévé a fején. Amerikában ekkor valaki lőni kezd és kialakul egy homelandi tűzpárbaj, amely faji zavargássá minősül, és beköszönt a regresszió és a túlélésparadoxon és az ékszerboltok tartalma iránti fokozott érdeklődés.

Bush figyelmeztetett. Bush mondta, hogy most a legfontosabb a rend és a jog visszaállítása. Bush zéró toleranciát hirdetett. Leküldték a fegyvereseket, közölték: remélik, hogy nem haboznak lelőni pár embert. Érthető persze, hogy a rend helyreállítása a legfontosabb, hiszen a Bush-kormánynak mindig is a rendcsinálás ment a legszarabbul. Most már áradásul ráadásul a feketék is megharagudtak, még a rapperek is, meg a republikánusok.

Sajtómunkások az elnök gépéről látták, ahogy serényen mentenek alant. Sajtómunkások másnap egy másik gépről látták, hogy a serény mentést az elnöknek rendezték, és alig valami történik alant.

A német tévé szerint az elnök egy megrendezett élelmiszerosztáson vett részt, amelyet a küldöttség távoztával fel is számoltak.

Elfogadhatatlanok a mentés első napjainak eredményei, ismerte el Bush.

Statáriális negyedik világ, vegyiüzemrobbanás, savas füstködből kibontakozó Céline Dionnal. A mobiltelefonos hálózat néhány napja működik újra. Sósavval koccintó terroristák.

Mad Max-mise: Néma vigyázállásban, ujjlenyomatunkat felajánlva hallgassuk.
Tina Turner: We Don't Need Another Hero

...és végül megmenekült.