Árpád
-2 °C
9 °C

Török csatlakozás - erőltetett menet

2006.06.12. 00:00

A török és horvát külügyminiszter június 12-én, hétfőn találkozik Luxemburgban az EU külügyminisztereivel, hogy hivatalosan megnyissák a csatlakozási tárgyalások 35 fejezete közül az elsőt, a tudományról és kutatásról szólót. Mivel ezen a területen nincsen valós uniós jogi szabályozás, így aznapra tervezik a fejezet lezárását is. Az előzetes egyeztetések alapján Horvátország minden bizonnyal sikeresen veszi ezt az akadályt, míg Törökországnak vállalásai teljesítetlensége mellett a két éve újonnan csatlakozott Ciprus vétójával is szembe kell néznie.

Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a világsajtóban olyan információk, amelyek a török csatlakozás körüli bizonytalanságokat tárják fel. A tavaly ősszel kezdett tárgyalások alkalmával számos kötelezettséget vállalt Törökország, és sok elvárást fogalmazott meg az EU, amelyekben előrelépés alig-alig történt az elmúlt fél évben. Mindeközben a csatlakozást támogatók száma is csökkent, mind az unióban, mind a tagságra vágyó országban, olyannyira, hogy nemrégiben az EU-t népszerűsítő televíziós csatorna indítását jelentette be a külügyminiszter a "csökkenő lelkesedés ellensúlyozására".

A török népesség körében a tagság támogatottsága két év alatt több mint 10 százalékkal csökkent, 63 százalékra. Az emberek kiábrándultságának okát pedig a felmérések szerint az újabb és újabb engedmények követelése okozza, anélkül hogy végül fel akarnák venni hazájukat az Európai Unióba. Pedig az említett elvárások a koppenhágai kritériumokban és uniós dokumentumokban pontosan rögzített elvek alapján fogalmazódnak meg, mellyel a csatlakozási igény benyújtásának pillanatától tisztában van mindkét fél. Egyébként az ezeket igen lazán kezelő bizottsági jelentés kritikáját több neves kutató megfogalmazta már. (Például Erich Hochleitner, a bécsi biztonságpolitikai kutatóintézet igazgatójának magyar nyelven is megjelent tanulmánya részletesen vizsgálja, hogy milyen területeken volt "figyelmetlen", illetve elnéző az így hiteltelenné váló bizottsági jelentés.) Ráadásul ezeket a kritériumokat nem véletlenül tették a tagság feltételévé, betartásuk és betartatásuk az alapfeltétele annak, hogy Európa gazdasági és politikai közösségként működőképes legyen, és ezen túlmutatva mint kulturális közösség is megerősödjön.

Ha visszatekintünk a török csatlakozási tárgyalások megkezdése (2005. október 3.) óta eltelt nyolc hónap fejleményeire, sok olyan ellentmondásra bukkanhatunk, amely azt támasztja alá, hogy az EU Bizottsága még most is figyelmen kívül hagyja a koppenhágai kritériumokon belül a politikai elvárásokat. (Ez az a kritériumrendszer, melyet minden tagjelöltnek, így Törökországnak is már a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt teljesítenie kellett volna). A legfontosabb területeken továbbra sem történt érdemi változás:

1. A szomszéd tagállamokkal való rendezett viszony

Görögország légterének megsértése Törökország részéről mindennapos esemény. Örményországgal továbbra sem rendezettek a kereskedelmi kapcsolatok, illetve az első világháború alatt elkövetett örmény népirtást Törökország továbbra sem ismeri el. A ciprusi kérdés rendezetlensége a mai napig probléma, köztudott, hogy Törökország 1974 óta jogellenesen tartja megszállás alatt Ciprus északi részét, az ENSZ által megalkotott, rendezést szolgáló Annan-terv pedig népszavazáson bukott el. (Ami nem is csoda, tekintve, hogy olyan részeket tartalmazott, amelyek teljesen összeegyeztethetetlenek azokkal az alapvető elvekkel, amelyeken a nemzetközi jog és az Európai Unió létrejött.) Most Ciprus, mint annak a közösségnek a tagállama, amelyhez csatlakozni kíván Törökország, azt követeli Ankarától, hogy ismerje el önálló szuverén államként, és oldja fel a hajói és légi járművei szabad mozgását akadályozó egyoldalú török blokádot. Ez a teljesen egyértelmű, minimális elvárás nem újkeletű kérés. Törökország már tavaly nyáron az EU-val kötött vámunió 10 új tagállamára való kiterjesztésének aláírásával eleget kellett volna tegyen ennek a követelménynek, azonban az unió ismételt engedékenysége egy kiegészítő bekezdéssel kiküszöbölte a diplomáciai zűrzavart, elodázva ezzel a kérdés rendezését, és függőben hagyva a Ciprusi Köztársaság elismerését török oldalról, amely teljesen ellentétes a nemzetközi joggal.

2. Demokrácia, szólásszabadság, jogállamiság

A szabad és nyitott demokrácia ez Európai Unió egyik alapértéke. Az EU által legutóbb kiadott, a 2005 októbere óta lelassult reformokat megállapító vélemény alapján különösen az emberi és kisebbségi jogok, a vallásszabadság és a hadsereg feletti civil ellenőrzés terén akad még bőven kivetnivaló. Orhan Pamuk író és sorstársai példája is azt mutatja, hogy még a török büntetőtörvénykönyv módosításával sem sikerült felnőni az EU elvárásaihoz. Törökországnak vállalnia kellene a nyílt és szabad vitákat, és egy őszinte demokráciát, ahol egyenlő részvételi jogokat biztosít a kurdoknak és a többi kisebbségnek. A szekularizáció akarata mellett pedig a gyakorlatban is ki kell álljon a török kormány, mert a jelenlegi események sok kétséget ébresztenek az ország szekuláris voltát illetően, akár az iszlamista kormányfő, Erdogan megnyilvánulásaira, akár a társadalomban felerősödő vallási szélsőségekre gondolunk.

3. A kisebbségek jogainak védelme

A kisebbségek tisztelete és védelme alapfeltétele az EU-tagjelölt országoknak. A vallási és etnikai kisebbségek helyzete Törökországban továbbra is kritikus maradt. A kurd konfliktusban nincs kilátás a tárgyalásos rendezésre. Az állam továbbra is elfojtja az ortodox egyházak működését, jó példa erre, hogy még azt a szimbolikus gesztust sem tette meg, hogy engedélyezze a Halki papnevelde újbóli megnyitását, miközben egyre több papra lenne igény. A vallásszabadságnak védelmet kell élveznie az államban a kormányzat aktív támogatásával kísérve.

4. Az emberi jogok tiszteletben tartása

Ez egy olyan érték, amit az európai országok természetesnek tartanak, méltán, minthogy ez egyik alapfeltétele a szabad demokráciának. Mind a mai napig számos esetben folytatódik az emberi jogok megsértése Törökországban, ahogy az Amnesty International legfrissebb jelentéseiből is kitűnik. Kínzások a börtönökön kívül és belül, a békés tüntetők elleni támadások, bebörtönzésük és nem utolsó sorban a "becsületgyilkosságok" mutatják, hogy sok munka áll még Törökország előtt. Ilyen többek között a kormányzati attitűd alapvető változásának szükségessége, hogy felnőhessen az európai standardhoz az emberi jogok területén az ország.

A fentiek alapján megállapítható, hogy Törökországnak bőven lenne mit bepótolnia, mielőtt az első tárgyalási fejezetet megnyitnák. A bővítési folyamatnak azonban úgy tűnik, nemcsak a tagjelöltek felkészültsége lehet a kerékkötője.

Az e heti, soron következő brüsszeli EU-csúcson az unió 25 tagállamának vezetői pont egy nagyon lényeges osztrák javaslatot vitatnak meg (Ausztria a soros elnök ebben a félévben), amely arról szól, hogy az EU "felvevő képessége" (absorption capacity) is csatlakozási feltételként jelenjen meg a tagjelöltekkel folytatott tárgyalások során. Ez a fogalom idén februárban, az Európai Parlament által jóváhagyott bővítésről szóló Brok-jelentésben is kulcsszerepet kapott. Ausztria azonban szeretné azt is elérni, hogy a "felvevő képesség" - azaz hogy az EU készen áll-e egy új tagállam felvételére - fogalma ne csak az unió intézményi és pénzügyi felkészültségét jelentse, hanem jelenjen meg benne az uniós állampolgárok véleménye is. Nem véletlen, hiszen Ausztria az elnöksége alatt az alábbi mottót tűzte zászlajára: "Europe listens" - különös hangsúlyt fektetve az állampolgárokkal való kapcsolattartás szükségességére.

Ha Európa tényleg hallgat állampolgáraira, és mindez nemcsak egy kommunikációs stratégia marketingfogása, akkor van rá esély, hogy a civil részvétel szerepe az Európa jövőjét alakító kérdésekben nőni fog. Az pedig, ha az emberek megértik, hogy a véleményük számít, talán ösztönzi őket a tájékozódásra és a döntések civilek általi kontrolljára. Így talán a bővítési kérdésekben is kíváncsiak lesznek majd az emberek véleményére, akik ezáltal igazán magukénak érezhetik közös otthonukat, Európát.

Habó Péter
Az EuÉrt Alapítvány kuratóriumi tagja
www.euert.hu

(Az összeállítás a Voice for Europe kutatási anyagai alapján készült.)

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.