A TASZ és az Index piszkos ügyei

A Társaság a Szabadságjogokért jogerősen 200.000 Ft kártérítést köteles fizetni Lovas Istvánnak azért, mert honlapján elérhetővé tette Paizs Miklós "Balra át!" című számát.

A TASZ kizárólag azért tette elérhetővé a dalt, mert így kívánt tiltakozni az ellen, hogy amikor az index.hu a fenti számot elérhetővé tette, akkor a BRFK egy fenyegető hangnemű levélben közölte az index.hu-val, hogy azt azonnal vegyék le oldalaikról, mert Paizs Miklós ellen a zeneszám miatt nyomozás folyik. Az index ezt érthető okoból megtette.

A Paizs elleni nyomozást, mint azt a TASZ a letöltést elérhetővé tevő akciója során megjósolta, alig egy hónap alatt megszüntették, tekintettel arra, hogy a hivatkozott "gyűlöletre uszítás" tényállás gyakorlatilag minden eleme hiányzott. Értelmetlen nyomozás volt, de a sajtó megfélemlítésére a jelek szerint azért alkalmas.

Lovas István azért perelte be a TASZ-t, mert mint állította, Paizs dalában olyan súlyos állítások hangoztak el személyével kapcsolatban, hogy azok TASZ általi nyilvánosságra hozatalától életminősége nagymértékben romlott. A keresetlevél azt ígérte, Lovas István ezt az életminőségbeli romlást tanúkkal fogja alátámasztani.

Lovas a tárgyalásokon egyszer sem jelent meg, jogi képviselője azonban már az első tárgyaláson közölte, tanúk márpedig nem lesznek az ügyben. Nem is voltak, egészen a harmadik tárgyalásig, amikor is előállt egy tanú, aki kihallgatása elején bírói kérdésre közölte, hogy Lovas Istvánnal jó barátságban van, és jól ismeri Lovas ügyvédjét is. Közölte azt is, hogy az ügyvéddel a tárgyalás előtt három héttel az utcán találkozva kezdtek beszélgetni az ügyről, kevéssé valószínű tehát, hogy a több hónappal korábban beadott keresetlevél személyére utalt volna az életminőség-romlást igazoló tanú(ka)t említve.

A Lovas István életminőségét súlyosan rontó, versbe szedett Paizs-vádaskodásokról 2001-ben az Élet és Irodalom c. hetilap több részes, sok kolumnás cikksorozatot jelentetett meg. A cikksorozatban Lovas István többször is megszólalt, és vitába szállt a személyével kapcsolatban súlyos állításokat megfogalmazókkal. Lovas sem akkor, sem azóta nem indított pert senki ellen, aki az ÉS hasábjain róla kétségkívül borzasztó dolgokat tett közzé. Az ÉS 2001-ben több mint 20.000 példányban jelent meg. A TASZ a vonatkozó perben dokumentumokkal igazolta, hogy oldaláról az inkriminált zeneszámot 6, azaz hat fő töltötte le.

Alperesként és a TASZ munkatársaiként nyilván elfogultak vagyunk, ugyanakkor nem könnyű feldolgozni a független és felkészült magyar bíróság jelen ügyben történő, időnként kritikán aluli szereplését. Így például nehezen tudtunk mit kezdeni abbéli meggyőződésünkkel sem, hogy az ügyben első fokon eljárt bíró az eljárás megindulását követő 6. hónap végére sem került tisztába olyan, valóban bonyolult, de az ügy szempontjából talán nem lényegtelen fogalmakkal, hogy pontosan mi is egy honlap vagy egy internetes újság.

A TASZ Paizs dalát a per kezdetekor azonnal eltávolította honlapjáról. Ugyanakkor az eljárás során az elsődfokú bíróságot nem hatotta meg különösebben (egész pontosan semmilyen szinten nem befolyásolta) a TASZ ügyvédjének az a bizonyítékokkal alátámasztott állítása, hogy a per tárgyát képező dal az eljárás során folyamatosan elérhető és letölthető volt különféle, a felperes Lovas István politikai meggyőződésével és nézeteivel egyező szellemiségű honlapokról. Aki akarja, ma is letöltheti a dalt egy sor helyről az internetről, de Lovas István életminősége azért romlott, mert a dal a TASZ oldaláról egy ideig letölthető volt.

Akciónk a szólásszabadság védelmében nem volt hiábavaló, és vannak, akik meg is értették módszerünk létjogosultságát. Az ügyben meghallgatott egyetlen tanú például a kuruc.info.hu szélsőjobboldali oldal munkatársa. Ez az oldal pedig tanult példánkból, és amikor nemrégiben Petri György fia egy, általa édesapja kegyeleti jogára nézve sértőnek talált cikk miatt beperelte egy cikk szerzőjét, a kuruc.info.hu sietett az inkriminált cikket azonnal megjelentetni a saját oldalain.

Magyarországon dübörög a szólás-, és tombol a véleménynyilvánítási szabadság. A független és pártatlan magyar bíróságok pedig az adófizetők pénzéből minden alkalommal szakszerűen és magas szakmai színvonalon végzik dolgukat.

Dénes Balázs
A Társaság a Szabadságjogokért elnöke