Utálhatjuk érte magunkat, de a karácsony a fogyasztás ünnepe
Ha visszatérnénk a tiszta keresztény gyökerekhez, nem is igazán ünnepelnénk a karácsonyt. A puritánoknál a 16. században tilos is volt. Pont az tette alig 150 év alatt a legfontosabb ünneppé, amit kifogásolunk benne: a vásárlási láz és a megalománia.
Sem a fa, sem a Mikulás nem olyan régen kapcsolódik a karácsonyhoz, mint elsőre gondolnánk. A Biblia meg sem említi, mikor született Jézus, és azt sem, hogy ezt ünnepelni kéne. Az egyház is csak 350-ben nyilvánította ünneppé, de úgy 1500 évvel később kezdett el olyanná válni, amilyennek ma ismerjük. Hála a kereskedői fifikának.
Karácsonyi tömeg New Yorkban. Mindegy is mi a műsor lézershow vagy feketepénteki bevásárlási akció, karácsony ürügyén, néhány mikulás rendező-jegyszedővel már beindul az őrület világszerte. Lassan már novemberben is. Hiába a kerszténynek mondott eredet, egyrészt pogány ünnepekre épül, másrészt valójában nagyon modern ünnepről van szó, aminek a lényege épp a tömeges fogyasztás. Olyan ez, mint a Star Wars-őrület, csak épp minden évben, míg a Lucas-epos ennél szerencsére lassabban gyarapodik. (Fotó:
Andrew Burton / Europress / Getty)
Karácsonyfát kivilágítani? Piha! Ma már az egész házat illik fényárba borítani, ha az ember igazán oda akar csapni a szarvasok közé. De az angliai Burnham-on-Sea lakói nem csak villognak a fényekkel: a kidíszített házaknál adományt is gyűjtenek, amit jótékonysági célra adnak, például a helyi, rákbetegeket kezelő kórháznak. (Fotó:
Matt Cardy / Europress / Getty)
Brooklin csücskében fekszik Dyker Heights, New York egyik legnagyobb karácsonyi látványossága. A házak kivilágítását itt művészi tökélyre fejlesztették. A dolog 1986-ban kezdődött, egy lelkes lakóval. Lucy óta sokat változott a világ, cégek specializálódtak a díszítésre, 3-6 ezer dollárt is elkérnek a szolgáltatásért. És a villanyszámláról még nem is beszéltünk. Viszont évente százezrek látogatnak ki. (Fotó:
Spencer Platt / Europress / Getty)
Ezek New York-iak nem a BND hívei. A Buy Nothing Day (Ne vásárolj semmit nap) a hálaadás utáni nap, aminek szubkulturális hódító útja 1992-ben indult Kanadából. Értelme nem sok, a BND-hívek más napokon tömik meg kosaraikat. Az USA-ban a hálaadás utáni nap számít a karácsonyi vásárlási szezon nyitányának. Egy átlag felnőtt amerikai 800 dollárt költ a karácsonyi ajándékokra. (Fotó:
Andrew Gombert / MTI)
Hongkongban a karácsony két szünnappal jár. A kínaiak nem tartják úgy, hogy a nyugati ünneppel veszélyben lenne identitásuk. A hongkongiak – akiknek kétharmada vállaltan nem vallásos – inkább a kikapcsolódást és az üzletet látják a karácsonyban. Igaz, a népi Kínából érkezők tömege az utóbbi években apadt, így a kereskedelmi forgalom is csökkent. (Fotó:
Bloomberg / Europress / Getty)
Nem volt könnyű, de sikerült a családi ünnepet a kocsmákba is bevinni, hogy a vendéglátók se maradjanak ki a fogyasztás hasznából. 21 éve indult Kaliforniából a SantaCon, de ma már világszerte sok városban – a képen épp New York Brooklyn kerülete van, de ilyen bulival akár Moszkvában is találkozhatunk – gyűlnek össze a bárokban a télapók, hogy leigyák magukat, mielőtt rénszarvasra szállnak. Vagy ők válnak azzá, ez a koktéltól függ. (Fotó:
Stephanie Keith / Europress / Getty)
A mai Törökországban tevékenykedett, Olaszországban őrzik és a finnek húzzák belőle a hasznot, mi az? A Télapó. Aki egyébként nem a Mikulás kommunista profanizált változata, hanem annál sokkal korábbi elnevezés, ráadásul pontosabb is, elvégre az a Mikulás, akit mi ünneplünk, a germánoknál, szlávoknál, finnugoroknál is meglévő, pogány gyökerű tél apóból született. Mai képe a 19. század végére alakult ki. Szent Miklósnak nem sok köze volt a télhez, és a finn Rovaniemihez. Így abba sem lehet belekötni, hogy Ausztráliában a tömeges szörfözés világrekordját télapóruhában kísérelték megdönteni. (Fotó:
Mark Kolbe / Europress / Getty)
A Mikulás miért ne járhatna a hegyeshalmi bányatóban? Itt évente tartanak hagyományos karácsonyi búvárünnepséget, a tó mélyén fenyőfát is állítanak. Amúgy ez a házakban sem túl régi szokás, német területről indult és csak a 19. században terjedt el, egészen széles körben inkább a 20. századra terjedt el. (Fotó:
Krizsán Csaba / MTI)
Kutyajelmezverseny Melbourne-ben. Tényleg nem volna szép, ha épp az ember legjobb barátja maradna ki a buliból. (Fotó:
Michael Dodge / Europress / Getty)
Végre egy krampusz? Ja, nem egy télapó-orangután a manilai állatkertben. Mellette pedig az állatkert igazgatója ül. A Fülöp-szigetek Ázsia egyetlen keresztény többségű országa, ennek megfelelően gazdagítja a keresztény hagyományokat. Persze az emberszabású felöltöztetése semmi a húsvét előtti tömeges önkéntes keresztre feszítés helyi szokásához képest. (Fotó:
Reuters)
Mikulások egy robothóember körül a Fehér Háznál. Nem csak a télapó őriz pogány elemeket, de téli napfordulós időzítésével maga a karácsony is. Jézus születésének napjaként megjelölve az ünnep szépen átvehette a Római Birodalomban sokkal népszerűbb Mithrász születésének ünnepét és magába olvasztott más pogány konkurenseket is, például Szaturnusz születésnapját. Úgy, mint az Alkotmány ünnepe, augusztus 20-án, csak ez egy sikeresebb projekt. (Fotó:
Bill Clark/CQ Roll Call / Getty Images)
A Mikulás persze férfi, de ez sincs kőbe vésve, Torinóban a 6. jótékonysági mikulásfelvonuláson 15 ezren vettek részt, és az ünnep szellemével eléggé szembe menne, ha nők nem jelenhetnének meg. (Fotó:
Marco Bertorello / AFP)
Hókirálynő Mikulás varázslatos királyságában, Sydney-ben. Lám, mégsem csak Joulupukki Rovaniemije játszhatja el a télapó otthonát. És igazából télapó sem kell hozzá. Meg hó. Sem tél. Elvégre Ausztráliában ez a nyár közepe. A jegy fejenként bő nyolcezer forint, de VIP-jegy van 13 ezer forintért is, de ezért már első sorból nézhetjük a Mikulást és ajándékot is kapunk tőle. (Fotó:
Lisa Maree Williams / Europress / Getty)
Ez a miskolci villamos is méltó darabja a karácsony-láznak. Mellesleg a kandalló megintcsak a télapóra utal, aki pogány hagyományok szerint jön a kéményen keresztül. Magyarországon 25 éve még élesen elkülönült a télapó és a karácsony, hiszen az ajándékokat a Jézuska hozza, de úgy tűnik, nyugatról jövő Mikulás egyre inkább elveszi a kisdedtől a munkát. (Fotó:
Vajda János / MTI)
Az olaszok legalább elmondhatják, hogy a 3-4. századi Szent Miklós maradványait ők őrzik. De mindegy, Rómában is az északi Mikulás alakja hódít. (Fotó:
Vincenzo Pinto / AFP)
De hol vannak a krampuszok? A világ nagy részén nem is tudnak róla a Mikulások, így ennek a londoni kislánynak sem kell rémségekkel szembenéznie. A két ördögi kísérő osztrák és bajor területről származik. Magyarországra is onnan jött, ahogyan a miklósolás is. Ekkor egyáltalán nem a jóságos adakozó télapó jelent meg, hanem a rémnek öltözött ijesztgető fiatalok. Az ünnep inkább a halloweenre, mint a mai mikulásra hasonlított. Az első említése itthon 1785-ből származik, az irat épp arról szól a kalapos király birodalmában, hogy a miklósolást be kell tiltani. (Fotó:
Stefan Wermuth / Reuters)
Dél-Korea a Fülöp-szigetek után Ázsia legkeresztényibb és a világ egyik legateistább állama – persze nem úgy, mint Észak-Korea. A vallásosok között legnagyobb arányban keresztények vannak, de ez másodlagos dolog a karácsony térhódításában. Hongkong és Japán példája is mutatja, hogy az ünnep inkább a Nyugattal való szoros kapcsolatról szól. Mert a karácsony egy pogány elemekkel teli, kereszténnyé tett ünnep, ami mai formájában valójában nagyon is modern és épp ezért elválaszthatatlan attól, amit utálni illik benne: a megalomániától és a fogyasztási láztól. (Fotó:
Ed Jones / AFP)