Közülük kerülhet ki az, aki elsőként a Marsra lép
Tíz új űrhajóskadét került a NASA-hoz.
0
Nézze meg ön is, milyen a vörös bolygón!
Ez még nem a marslakók létezését igazolja, de a bolygó múltját segít megérteni.
Ötven napra szabira mennek a Tienven–1-küldetés eszközei.
Szimulált körülmények között próbálja majd ki a négy kiválasztott a Marson létezést.
A Föld szerkezetének megismeréséhez több száz, a Holdéhoz negyven, a Marséhoz mindössze két év kutatásra volt szükség.
Lehetséges metánforrást és agyagot is talált a Gale-kráterben a NASA Mars-járója.
Kevesebb mint fél percig tartott a csoda, és egy alig értékelhető fotó lett az eredménye.
A Tienven-1 küldetése Kína első saját kutatása a Marson.
Hallható, ahogy lézerrel harmincszor kilő a három méterre elhelyezkedő kőre.
A vörös bolygó kolonizálásához szükséges technológiák kifejlesztésében fog segítséget nyújtani.
A Remény jövő februárban ér a Marsra, az Emirátusok alapításának 50. évfordulóján.
Holnap fogják fellőni a Remény szondát egy japán rakétával. Hét hónap múlva érkezik a Mars közelébe.
Egy alabamai középiskolás nevezhette el a helikoptert, amely jövő februártól röpköd majd a Marson.
Keresik az ideális landolási helyet, ahol a közelben, közvetlenül a felszín alatt található vízjég.
Kulcsfontosságú tesztet teljesített a tervek szerint jövőre induló leszállóegység.
Egyetlen ismert kémiai folyamat sem magyarázza, mitől nő meg tavasszal a gáz mennyisége.
Az évmilliókkal ezelőtt kiszáradt krátert hajdan ciklikusan megjelenő-eltűnő tavacskák borították.
Az űrügynökség jó úton halad afelé, hogy 2021-ben tényleg a Marsra küldhesse.
Valószínűleg a támasztékkal lehet a baj, a szonda robotkarjával próbálják majd meg felemelni.
Bónuszként még a mozgó felhőkről is csinált pár képet.
A sivatagban lehet megtapasztalni, milyen lehet majd az élet a Marson.
Csak sajnos elektronmikroszkóp híján nem fogja tudni lefotózni.
Aztán jött a száraz időszak, és hirtelen eltűntek a bolygó felszínéről.
A felszín mellett a NASA InSight leszállóegységet is látni lehet az egyik felvételen.
Rosalind Franklinnek keresztelték a britek az Európai Űrügynökség roverét.
Megkapta a védőpajzsot a marsrengéseket mérő műszere.
