Meglepően aktív a Mars belseje
Eddig 450 marsrengést figyeltek meg a bolygón.
2
Keresik az ideális landolási helyet, ahol a közelben, közvetlenül a felszín alatt található vízjég.
Kulcsfontosságú tesztet teljesített a tervek szerint jövőre induló leszállóegység.
Egyetlen ismert kémiai folyamat sem magyarázza, mitől nő meg tavasszal a gáz mennyisége.
Az évmilliókkal ezelőtt kiszáradt krátert hajdan ciklikusan megjelenő-eltűnő tavacskák borították.
Az űrügynökség jó úton halad afelé, hogy 2021-ben tényleg a Marsra küldhesse.
Valószínűleg a támasztékkal lehet a baj, a szonda robotkarjával próbálják majd meg felemelni.
Bónuszként még a mozgó felhőkről is csinált pár képet.
A sivatagban lehet megtapasztalni, milyen lehet majd az élet a Marson.
Csak sajnos elektronmikroszkóp híján nem fogja tudni lefotózni.
Aztán jött a száraz időszak, és hirtelen eltűntek a bolygó felszínéről.
A felszín mellett a NASA InSight leszállóegységet is látni lehet az egyik felvételen.
Rosalind Franklinnek keresztelték a britek az Európai Űrügynökség roverét.
Megkapta a védőpajzsot a marsrengéseket mérő műszere.
Ha nem követte idén a tudomány világát, mégis szeretne menőzni a szilveszteri bulin, ez a cikk önnek szól! Könnyen emészthető formába szedtük az év legfontosabb és legérdekesebb felfedezéseit, kutatásait, tudományos cikkeit.
Az InSight műszere a világon az első, amely egy idegen égitest tektonikus mozgásaira fülel majd.
Spanyolországban tesztelték a 2020-ban startoló ExoMars rovert, ami akár két mérrel a bolygófelszín alá is lefúrhat.
Az InSight sikeresen leszállt. Ez lesz első szonda, ami a bolygó mélyét vizsgálja, és a Föld keletkezését is segíthet megismerni. Kövesse élőben!
Marsjárót tervez a cég az expedíciók anyagainak Földre szállításához.
A NASA új rovere, a Mars 2020 kőzetmintákat gyűjt a bolygón, de egyelőre nincs terv arra, hogyan jutnának a Földre ezek.
A szonda óránként 540 kilométeres sebességgel csapódott a Marsba, látható krátert ütve.
A keringő egység a bolygó felszínétől alig 250 km-re haladt el a Hebes Chasma régió felett.
3,7 kilométer magasan úgy érzékelte, hogy már leszállt, eldobta az ernyőt és leállította a rakétákat.
Az Egyesült Államoktól kezdve, Európán keresztül, Indiáig meglepően sok országban dolgoznak bolygókutató robotok kifejlesztésén.
Ez jobb hír, mintha magával az egységgel lett volna gond.
A landolás előtt megszakadt vele a kapcsolat, a NASA műholdja kiszúrta.
Valószínűleg igen. A Mars körül keringő európai űrszonda azonban kutatásra készen áll.
Egyelőre úgy tűnik, csak félsiker az európai-orosz közös Mars küldetés, a műhold remek egészségnek örvend, de a leszállóegységgel még a tervezett landolás előtt, a légkörbe lépés közben megszakadt a kapcsolat. Csütörtökön többet fogunk tudni.
Rovataink a Facebookon