Megküldte első képeit a Marsról az orosz-európai űrszonda
A keringő egység a bolygó felszínétől alig 250 km-re haladt el a Hebes Chasma régió felett.
312
Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!
Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!
A keringő egység a bolygó felszínétől alig 250 km-re haladt el a Hebes Chasma régió felett.
3,7 kilométer magasan úgy érzékelte, hogy már leszállt, eldobta az ernyőt és leállította a rakétákat.
Az Egyesült Államoktól kezdve, Európán keresztül, Indiáig meglepően sok országban dolgoznak bolygókutató robotok kifejlesztésén.
Ez jobb hír, mintha magával az egységgel lett volna gond.
A landolás előtt megszakadt vele a kapcsolat, a NASA műholdja kiszúrta.
Valószínűleg igen. A Mars körül keringő európai űrszonda azonban kutatásra készen áll.
Egyelőre úgy tűnik, csak félsiker az európai-orosz közös Mars küldetés, a műhold remek egészségnek örvend, de a leszállóegységgel még a tervezett landolás előtt, a légkörbe lépés közben megszakadt a kapcsolat. Csütörtökön többet fogunk tudni.
12 év után belevezették az üstökösbe, amely körül keringett. A történelmi zuhanás közben azért még lőtt pár történelmi fotót.
Új űrlabort állítottak pályára a kínaiak. Állítólag már arra is odafigyeltek, hogy a világítás ne legyen nyomasztó, és az űrhajósok tudjanak szórakozni is. Ez az utolsó lépés a saját űrállomás előtt.
2020-ban küldenék a bolygóra. Minden eddigi űreszközüknél nagyobb, 200 kilogrammos.
Az ExoMarsot az Európai Űrügynökséggel közösen fejlesztették ki.
A Viking–1 1976-ban ezen a napon landolt a bolygón, és nemsokára követte testvére, a Viking–2 is. Életet nem találtak, mégis sokat köszönhetünk nekik.
Eleinte túl franciának találták, aztán már az emberek ellenállása miatt ragaszkodtak a fonthoz és a mérföldhöz.
A NASA Jet Propulsion Lab központjában jártunk, minden űrhajózás-rajongó álmainak kellős közepén.
Tizenegy éve nem volt hozzánk olyan közel, mint jövő hétfőn lesz. Alig 76 millió kilométerre!
A hegyek formája és az ott talált kőzetek is hasonlóak voltak a földi vulkánokéhoz.
A szonda metánt keres a Marson, a leszállóegysége egy új marsjárónak fogja előkészíteni a terepet.
Az űrszonda hétfőn indult el egy Proton hordozórakéta társaságában az űrbe.
Hétfő délelőtt sikeresen fellőtték az ExoMars űrszondát. Októberben éri el a Marsot, hogy az élet nyomait keresse.
A szonda alig hét hónap alatt ér majd célba, az élet nyomait (mi mást) kutatja majd a bolygón.
A Dawn űrszonda fényképein látott fényes foltok egy éven át tartották izgalomban a tudományos életet. Most kiderült, hogy nem jégről van szó.
2010-ben a Vénusz helyett a Nap körül kezdett el keringeni az Akacuki, most végre a helyére került.
Lehetünk marslakók, csak kell hozzá egy csomó óriástükör, pár nukleáris rakétahajtómű, strapabíró napvitorlák, meg egy csomó környezetszennyező gyár. Ja, és néhány évszázad.
A NASA kutatói régóta feltételezték, hogy a Curiosity Mars-járó landolásának környékén egykor víz folyt, de rendes bizonyítékuk nem volt. Aztán jöttek a magyarok a BME-ről a kavicsaikkal.
Nem sikerült a próbaút. Még szerencse, hogy nem a Mars fölött történt a baleset.
Az Opportunity 11 évet és 2 hónapot ment.
Újraformázzák a flashtárhelyet, mert túl sokszor kellett miatta újraindítani a szondát.
Rovataink a Facebookon