A tökéletes otthoni kávé titkai

Egy 2017 márciusi statisztika szerint a magyarok fejenként 3,67 kg kávét fogyasztanak el egy évben, ami európai viszonylatban egyáltalán nem számít soknak a skandináv országok 7-10 kg-os értékeihez képest. Hogy a sötét, hideg reggelek és a kávéfüggőség között van-e összefüggés, nem derül ki a kutatásból, az viszont tény, hogy teljesen máshogy indul a nap egy jó kávéval. Egy olyan kávéval, ami pont olyan erős, és pont olyan ízű, ahogy szeretjük.

Míg van, akinél a reggeli rituálé része, hogy megvárja, amíg a kotyogósban lefő az adagja, mások azt díjazzák, ha egyetlen gombnyomással elkészül az ébresztő ital. Az automata kávéfőzőkkel pillanatok alatt elkészül az eszpresszó, a kapucsínó, de még egy latte macchiatóra sem kell sokat várni, a tejhab pedig akkor is hozza a kávéházi szintet, ha mi még nem vagyunk a kora reggeli órákban a topon. Bármelyik csoporthoz is tartozunk, érdemes odafigyelni néhány dologra, hogy tényleg teljes legyen az élmény.

Van, aki világosan szereti

Néha hajlamosak vagyunk megszokásból kávét választani, anélkül, hogy tudnánk, milyen kávé illik az otthoni eszközünkhöz, és mi áll igazán közel az ízlésünkhöz. „A chemexhez a világos pörkölésű kávék passzolnak, a french presshez választhatunk bármilyet, sötét, közepes és világos pörkölésűt is, az automata gépekhez pedig a világos pörkölés megy jobban, ha krémes tejeskávét szeretnénk” - mondja Plangár Ádám barista.

Chemex? French press? A videónkból kiderül, mik ezek, és hogyan lehet velük otthon is finom kávét készíteni.

A forgatás helyszínét a Kiskonyha Kávézó biztosította.

Ha ez megvan, azt kell kikísérleteznünk, melyik régió ízvilága jön be a leginkább. „A latin-amerikai kávébabokra a kakaós, csokoládés ízvilág, az afrikaiakra a gyümölcsösség a jellemző, az ázsiai kávéra pedig a földesebb, markánsabb ízek” -  mondja a szakember. És hogy hol tudjuk megismerni a különféle ízeket? A kávézókban, természetesen. Sok kávézó rendez olyan eseményeket, ahol barista segít a kóstolásban és a választásban.

Az sem mindegy, milyen őrleményt használunk. A french presshez a legdurvább őrleményt kell beszerezni, és 90 fokosnál melegebb vízzel kell felönteni – csak így olvadnak ki az őrleményből az aromák. A chemexnél közepes őrlést kell használni, és ezt felönteni 90 foknál melegebb vízzel, tanácsolja a coffee master. Az automata kávégépeknél pedig arra kell figyelni, hogy milyen tejet használunk. „Ha 3,5 százalékos zsíros tejjel készítjük a kávét, olyan krémes habot kapunk, mint a kávéházakban. A tejeskávéhoz a világos pörkölést javaslom, ez illik hozzá a legjobban”.

Az automata gépeknél az aroma erősségét és az őrlőt is beállíthatjuk, az okosabb gépek pedig meg is tudják jegyezni, hogy mi az a kombináció, ami nekünk a legjobban ízlik. Amiért még felkelni is sokkal több kedvünk lesz.

Újhullám, tonik, Latin-Amerika

A leghíresebb, legendás történelmi kávéházaink vendégeinek nem volt ilyen szerencséjük, az automata eszpresszógép feltalálása előtt a kávék közel sem jelentettek akkora gasztronómiai élvezetet, mint a maiak (néhány híres irodalmi kávéházban állítólag kifejezetten rossz volt a kávé).

A magyar fogyasztók ízléséhez sokáig a skálán középen elhelyezkedő francia pörkölés állt a legközelebb – itt már a kávé íze mellett megjelennek a pörkölés során kialakult plusz aromák is. Lassan egy évtizede Magyarországra is megérkeztek az „újhullámos kávék”, azaz a házi pörkölésű, nem keverékekből, hanem egyfajta kávéból készülő minőségi kávék, az üvegpohárban felszolgált, méregerős feketéhez szokott generációnak meglehetősen szokatlan ízekkel. A régiókat tekintve a legdivatosabb kávék most latin-amerikai, kisebb ültetvényekről származnak, a legújabb trendek pedig tonikos, gyümölcsös, narancslével ízesített, stb. kávéitalokat hoznak magukkal. Kísérletezni nemcsak ér, kötelező – és így a reggelek is könnyebben indulnak.