Ön jól lát? Azt csak hiszi!

A szűrővizsgálat beszélgetéssel kezdődik, ahol kiderül, hogy a jelenség nagyon is általános, a negyedik iksz idején annak is szüksége lehet szemüvegre, aki eddig egész életében sasszem volt:

„Annak, hogy látszólag az egyik pillanatról a másikra homályosabbak lesznek a betűk, nemcsak az az oka, hogy egész nap a laptopot nézzük”

– magyarázza Polgár József optometrista, optikai szakreferens.
„Ha távolra nézünk, a belső szemizmaink nyugalomban vannak, a szemlencsénk viszonylag lapos, ha pedig közelre nézünk, a szemünknek hirtelen több dioptriás váltást kell végrehajtania”.

Fiatalkorban a szemlencsénk még rugalmas, és könnyedén fókuszál a végtelentől az egész közeli tárgyakra. Egyénfüggő, hogy mikor, de általában 40 éves kor körül a szemlencsénk olyan mértékben kezd veszíteni a rugalmasságából, hogy már egyre kevésbé tudja felvenni azt az alakot, amire szüksége lenne ahhoz, hogy közelre is fókuszáljon.

De kihez kell fordulni, amikor ez bekövetkezik? Ha egészséges a szemünk, egy optometristát kell felkeresni (a legtöbb optikában dolgozik ilyen szakember). A vizsgálat során egyébként ők is ki tudják szűrni, hogy van-e szemészeti, orvosi ellátást igénylő elváltozás. (A gyerekeket 14 éves korig gyerekszemészhez kell vinni, akkor is, ha szemüvegkészítésről van szó.)

3D-s térkép a szemről

A szemüveg felírását megelőző vizsgálat akár egy óráig is tarthat, ha alapos, és érdemes nem munka után, fáradt szemekkel érkezni. A panaszok mellett Kriszta életmódjával, „nézési” szokásaival kapcsolatban is tesz fel kérdéseket a szakember – ezek az információk is kellenek ahhoz, hogy a számunkra legmegfelelőbb szemüveget kapjuk.

Kriszta szinte fél 9-tól fél 4-ig általában gép előtt ül, és gyakran előfordul, hogy a munkanap végére megfájdul a feje.

„Amikor folyamatosan közelre nézünk, ideális esetben a belső szemizmunk a "sugárizom" segítségével fókuszálunk. Egy végigdolgozott nap után ezért az is előfordulhat, hogy rosszabbul látunk távolra, mint egyébként, mivel a szemünk alkalmazkodik ahhoz a görcs állapothoz, ami kialakult” – mondja Polgár. Ezért fontos például betartani a munkanap során a pihenőidőket.

Az objektív vizsgálat egy elsőre kicsit sci-fi filmeket idéző géppel (ZEISS i.Profiler* plus) történik. Valójában semmi kellemetlen nem történik, Krisztának az állványra kell tennie az állát, és néznie az ábrán megjelenő hőlégballont, ami néha éles, néha elhomályosodik.

Míg a legtöbb optikában egy ún. refraktométer nevű géppel dolgoznak, ami csak a szem centrális területét térképezi fel, ez a gép speciális számítógépes mérőrendszerrel végez objektív elemzést. A készülék hullámfont technológiával működik: fénysugarakat továbbít a szembe, és elemzi, hogyan érkezik vissza a fény onnan. 1500 ponton méri le a szemlencsét és a szaruhártyát, és egy felületi térképet készít 3D-ben. Vagyis képes megmutatni, pontosan hogyan is lát a páciens.

A szemvizsgálatok általában nappali fényviszonyok mellett történnek, amikor a pupillánk viszonylag szűk. Ez a gép tág pupilla mellett is elvégzi az elemzést, így az is kiderül, hogyan lát a páciens szürkületben és éjszaka.

Betűolvasás másképp

A gép mérései szerint Kriszta fél dioptriával lát rosszabbul távolra, de ezt eredményt szubjektív méréssel is pontosítani kell még. Kriszta egy próbakeretet kap, aminek lencséit az optometrista folyamatosan cseréli. A hagyományos, tábláról történő betűolvasás persze a múlté (tegye fel a kezét, aki nem magolta be a számsorokat, hogy elkerülje az sztk-keretes dizájncsodákat gyerekkorában!). A betűk és az ábrák egy képernyőn jelennek meg, élességüket és méretüket az optometrista egy iPadről vezérli.

Első körben azt szűri ki, hogy Kriszta távollátó vagy sem. Először jobb, aztán a bal szemmel kell elolvasni a betűket, és közben a másikat letakarják. Befolyásolja ugyanis a látásvizsgálatot, ha az agy kétszemes ingert kap.

Ezután a két szem egyensúlyának vizsgálata következik. „Az is fontos, hogyan dolgozza fel a képet a látórendszer, hogyan dolgozik össze a két szem, és hogyan alakul ki a kép a látórendszerben, majd megpróbáljuk lencsével korrigálni a látottakat” – mondja a szakember. A digitalizált, polarizált kijelzőn különböző ábrarészleteket szeparálnak egy egymástól úgy, hogy bizonyos képrészleteket csak egyik szem lát, más részleteket pedig csak a másik.

Mindez azért nagyon fontos, mert mindenféle kellemetlen panaszokat okozhat, ha ez az egyensúly nincs rendben. Az egyensúlyi zavar az idegrendszert az átlagosnál jobban leterhelheti: van, aki migrénes lesz, és van, akinek emiatt nem jó a térérzékelése, és például ezért nem tud jól parkolni. De az is előfordul, hogy nem bírja a 3D-s mozit. A jó hír az, hogy ezen lehet megfelelő szemüveglencsével segíteni.

Megtalálni az igazit

Kriszta szeme kicsit elfáradt az hosszú vizsgálattól, de megvan a diagnózis. Bár úgy érezte, távolra jól lát, korrekcióval lehet még javítani a látás élességén. Olyan lencsét kap, ami viszonylag gyenge dioptriás távolra, ugyanakkor közelre egy dioptriával erősíti a látását, fentről lefelé folyamatos átmenettel. Ez nem progresszív, hanem ún. dioptria-átmenetes lencse, amivel napközben nem fárad el a szeme, a látáspanaszai enyhülni fognak. 

Mivel sokat néz monitort, a szakember egy BlueProtect réteget is javasol a lencsére. Az LCD monitorok alacsony hullámhosszú kék fényt bocsátanak ki, ami később hozzájárulhat a retina fotokémiai károsodásához, és idővel növelheti a retina károsodás kockázatát. 

A monitor fénye kihatással van a bioritmusra: az alacsony hosszúságú kék fény az elalváshoz szükséges melatonin nevű hormon termelődését gátolja, így aki késő estig valamilyen digitális kijelző, mondjuk számítógép előtt ül, vagy mobilon Facebookozik, az emiatt is nehezebben tud elaludni. A kék fényszűrő réteggel viszont hozzájárulunk a melatonin megfelelő szinten tartásához és esti termelődéséhez.

Erre érdemes rászánni az időt, és csak olyat választani, amivel tényleg együtt tudunk élni hosszú éveken át. A legjobb három jelöltet gyorsan sikerül megtalálni, közöttük azonban elég nehéz választani.

Végül egy bordó, vagány keret lesz a befutó.   Az utolsó lépésként a videocentráló gép segítségével plusz paramétereket határoznak meg a szemüveghez. A gép megméri a pupilla magasságát és szélességét, fotókat készít, és kiszámolja, milyen távol lesz a szemüveglencse a szemtől, kiszámolja a dőlésszögét. Ezek olyan egyéni jellemzők, amelyeket figyelembe kell venni a konkrét szemüveg elkészítése előtt.

Az optometrista leadja online a rendelést, és ezzel a vizsgálat véget ér. Krisztának ezentúl évente egyszer ajánlott ellenőrizni a látását, ha nincsenek panaszai, néhány napon belül pedig meg is kapja élete első szemüvegét.

Ha ezek után most azon gondolkozik, hogy Önnek is szüksége lehet egy szemüvegre, itt egy nagyon jó online teszt, ami személyes vizuális szokásait megvizsgálva összeállítja látásprofilját és segít megtalálni egyénre szabott lencsemegoldását. Az elkészült vizuális profilját kinyomtatva vagy QR kódként bemutathatja látszerészének.